Figyelem, mindenki csatolja be a biztonsági övét, most tömény hülyeség következik. Olvasom az online médiát és a blogokat, és amit találok, arra próbálom ráhúzni a médiatankönyvek bölcsességeit a média demokratikus funkcióiról, de sehogyse passzol. Másképp szólva, semmi nem az, aminek látszik, és egyre inkább tűnik úgy, hogy bizony: a hiba az én készülékemben van (meg az önében), amikor a médiával kapcsolatos szokásos elvárásokat támasztjuk a blogoszférával és az online médiával szemben, amely információkat, tényeket és magát a fórumot szállítja ahhoz az össznépi vitához, amit demokráciának nevezünk röviden. Meg ilyesmi. Nézzük a példákat.

A Reakció, a fontolva haladó ifjak blogja, bő hete tett ki egy anyagot, amely címében is megelőlegezi az attrakciót: "Zsiráfhotel - kurucos hekk." Azaz, hogy a Reakció meghekkelte volna a Kuruc.info hírportált. (A tapasztalatlan olvasó kedvéért: Az info-hekkelés az online kultúra metafizikai teljesítménye, a bajnok a nap hőse, tettében megtestesül a tapasztalat és a kópéság, Hermész, Eulenspiegel és a bagdadi tolvaj unokája.) Mi történt? A Reakció munkatársai néhány tényre alapozva (épül egy luxusszálloda a belvárosi Hold utcában, amin van helikopterleszálló és a falát Dávid-csillagok díszitik) írtak egy Így írtok ti jellegű stílusgyakorlatot, élethűen utánozva a kurucos szóhasználatot, benne bőségesen olyan fordulatokkal, mint magyargyűlölő zsidó, narancsseggűek, cigányorbánista satöbbi. És ezt a kurucok kitették a címlapra, amin hahotáznak a reakciósok. Hekk volt ez? Ugyan már. Az ugyanis a rendes üzemmenet része, hogy a civilizált világ tényei a kurucos fordítógépben kapnak egy szittya ámokfutásos színezetet, azaz a kurucok maximum megköszönhetik Kálmánnak és barátainak, hogy elvégezték helyettük a munkát.

Nézzünk egy másik példát. Azt írják a kurucok: "Magyar rendőrt ütött, orvost rúgott hasba egy tót polgármester." (Bizonyos Ludovít Ligárt.) Kattog a szittya algoritmus, aszongya: Ittas szlovákiai polgármester dühöngve csetepatézik Bánrévén (ez lenne a tény), kész a kurucos hír: Tót üt magyart. (Rendőrt!) A betépett politikus azonban szerepelt már kurucos hírben, melynek első bekezdésében így zeng a szittya szó: "A kedves tót atyafiak a magyar kar, a magyar kard védereje alatt érték el nemzeti nagykorúságukat, ...blabla." Azt is megtudjuk a cikkből, hogy a szlovákiai Sajószentkirályon szobrot emelnek Szent Lászlónak és hogy "...a község polgármestere, Ligárt Lajos büszke, hogy a falu saját pénzforrásait felhasználva, a község védőszentjének méltó emléket állíthatott" ésatöbbi. Ó, a kettős norma, ugyebár. Zavar ez bárkit is a kurucoknál? Ugyan már. A hír nem azért van, hogy megtudjunk valamit, hanem azért, hogy tetsszen az olvasónak.

Hosszú távon baljós következményei lehetnek annak, hogy senki sem lepődik meg azon, hogy a Reakció hekkje nem is volt hekk (és mégis az Index címlapján landolt) vagy hogy a Kuruc.info híreiben az információ kizárólag töltelékanyag a már kész koncepcióhoz. Ugyanis a szólásszabadság alkotmányos, azaz jelenleg rettentően szigorú védelme nem csupán azért jár, hogy bárki a világba böffenthesse sületlenségeit, hanem azért is, hogy az így létrejövő erőteljes és sokrétű közbeszédben a közösség dönthessen arról, hogy mi az igaz és mi a hamis. És ha a média apró lépésekkel afelé halad, hogy a főárama teljesítménye mindössze annyi, hogy jól hangzó rigmusokkal gerjeszti a közönséget, hogy kórusban kurvaanyádozzanak, akkor hosszú távon ez azzal járhat, hogy elvesztheti az alkotmányosság óvó védelmét.