Eltüntették a keresztet az egyik leghíresebb párizsi épületről

A franciák felháborodtak az alkotáson. A Paris2024 Instagram oldalára is feltöltött animációhoz kommentelők szerint az egész grafika hibás, többen nevetségesnek tartják az ábrázolásokat, és az Invalidusok dómjának tetejéről "lemaradt" kereszt mellett a francia zászlót is hiányolják róla. A jobboldali politikusok szerint nem véletlen a kereszt eltüntetése, amely politikai üzenetet is hordoz - írta a Le Point. 

A francia identitás tagadása?

Éric Ciotti, a Republikánus párt (Républicain) elnöke X-en (Twitteren) fakadt ki.

 - írta a pártelnök. 

A szintén republikánus François-Xavier Bellamy EP képviselő szerint a kereszt eltávolítása egy sokkal mélyebb probléma legújabb tünete. 

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Marion Maréchal, aki a közelgő európai parlamenti választásokra készülő, Eric Zemmour vezette, radikális jobboldali Reconquête! (Visszahódítás!) párt listavezetője. 

- kérdezte, hozzátéve: ez az ábrázolás megtagadja az épület identitását, valamint a francia történelmet. 

A szuverenista egykori elnökjelölt, Nicolas Dupont-Aignan szerint pedig

míg Jordan Bardella, a Rassemblement National (Nemzeti Tömörülés) elnöke és a Marine Le Pen-párt EP-lista vezetője szerint a plakát a francia trikolor megvetése, a keresztény örökség annulálása. 

 - tette hozzá a politikus. 

Hajlandóak megtagadni Franciaországot a valóság eltorzításáig, hogy eltöröljék a történelmét

 - vádolta François-Xavier Bellamy, az Európai Parlament képviselője és a Republikánusok politikusa. "Hogyan lehet megérteni a Les Invalides-t, ha eltöröljük a keresztet, amely a mély értelmét képezi? Hogyan állíthatja valaki, hogy szereti egy országot, ha mindent megtesz, hogy elpusztítsa a gyökereit?

A Le Figaro, online műsorában - egy, a témához kapcsolódó beszélgetés alatt -  szavazást indított a plakátról. A kérdés az volt: Önt megdöbbentette-e, hogy az olimpiai plakátról eltávolították a keresztet az Invalidusok kupolájáról?

Az adás vendége, Gilles Smadja, a francia sportminisztérium korábbi kabinetfőnöke szerint nemcsak a plakátot megrajzoló művész hibázott, de a párizsi Olimpiai Játékok Szervezőbizottsága  is, amikor nem javíttatta ki az alkotást.

- fogalmazott, majd arra is utalt, hogy a vallási szabadság ilyetén kifejezése is hibás felfogás.

- mondta Gilles Smadja, aki azt is kifogásolta a hivatalos plakát kapcsán, hogy nem elég markáns, nem olyan, amit megjegyeznek majd az emberek. Szerinte erre a plakátra soha nem fognak emlékezni. 

A "művész" és a Paris2024 védelmébe vette az alkotást, szerintük ez csak egy művészi ábrázolás

A plakátot Ugo Gattoni, párizsi illusztrátor tervezte, aki - a Paris Match cikke szerint - támadásokra válaszul azt mondta, hogy koncepciójában nem szerepelt, hogy teljesen pontos és élethű ábrázolást adjon Párizsról és annak legfontosabb épületeiről. Az AFP-nek küldött nyilatkozatában olyan művészi látásmódra hivatkozott, amely "nem törekszik arra, hogy konformista módon ábrázoljon tárgyakat vagy épületeket".

- fogalmazott meglehetős gyávasággal. A "művész" mintegy 2000 órát töltött az "alkotással". Mint elmondta, időtálló művet szeretett volna létrehozni, amely az aranymetszésen alapul, sok építészeti elemmel. Szerinte

A munkát az Olimpiai Játékok Szervezőbizottsága rendelte meg és a támadások kereszttüzében meg is védte azt és annak alkotóját is. Joachim Roncin, a Paris2024 kreatív igazgatója elmondta, hogy az olimpiai és paralimpiai játékok plakátjainak megalkotásakor a párizsi illusztrátort arra kérték, hogy az Eiffel-torony tetején túlra is tekintsen, beépítve a Szajna-Saint-Denis létesítményeket, elsősorban a francia nemzeti stadiont, a Stade de France-ot, de a legnagyobb francia polinéz sziget, Tahiti strandjait is, ahol a szörfversenyek zajlanak majd.

  - mondta idézte Joachim Roncint a dezeen.com. 

Az Invalidusok háza
 

A Hôtel National des Invalides, vagyis az Invalidusok háza Párizs egyik legnevezetesebb épülete, Franciaország második legnagyobb épületegyüttese Versailles után. Építését 1670-ben kezdték meg, Libéral Bruant tervei alapján, XIV. Lajos, a Napkirály uralkodása alatt. A munkálatokat 1680-ban Jules Hardouin Mansart irányításával fejezték be. Az ő nevéhez fűződik a templomhoz tartozó Saint Louis templom is. Az épületben eredetileg hontalan, leszerelt katonák laktak, nekik nyújtott otthont a ház. A Cité des Invalides 1674-ben nyílt meg először a veteránok előtt. Az épületegyüttes egyszerre volt hospice, kaszárnya, kolostor, kórház és gyár, valóságos város volt, amelyet katonai és vallási rendszer irányított. Több mint 4000 bentlakó élt falai között.

Itt van Napóleon sírja, a császár 1821-es halála után 1840-ben nagyszabású szertartás keretében a kupola alá temették, itt lett végső nyughelye. Az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb eseménye volt  XVI. Benedek pápa szentmiséje, amelyet 2008. szeptember 13-án az épületegyüttes előtti sétányon 260 000 ember előtt pontifikált. 

Ma itt található a francia fegyveres erők múzeuma, (Musée de l’Armée) és a kortárs történelem múzeum is (Musée d’Histoire contemporaine) illetve az Invalidusok dómja (Saint-Louis des Invalides), mely számos francia háborús hős földi maradványait őrzi.