[origo]
Nyomtatás

Örüljenek-e a romániai magyarok?
2009. december 9., szerda, 18:40


A nyíltan autonómiaellenes Traian Basescut választották újra Románia államelnökének. Szerda reggelre nyilvános lett az is, hogy az RMDSZ valószínűleg kormányzati pozícióban lesz Romániában. De miért szavazott annyi magyar Basescura?


Hogy a romániai magyarok szempontjából sikeres lett-e az államelnök-választás - a romániai magyar értelmiségi körökben két interpretációs mező kőrvonalazódik. Az egyik szerint nem, a másik szerint igen. Vegyük sorra.

A romániai elnökválasztás nem volt sikeres rommagyar szempontból

Miért? Mert 1. az első fordulóban a romániai magyarok közül 370 ezren szavaztak az RMDSZ jelöltjére, Kelemen Hunorra, ami történelmi mélypontnak számít; 2. az első fordulóban - szociológusok becslése szerint - 130 ezer romániai magyar román jelöltre szavazott, elsősorban Basescura, de nagy számban szavaztak a liberális Crin Antonescura is, elsősorban a diplomások; 3. a második fordulóban, az RMDSZ ajánlása ellenére a romániai magyarok fele nem Mircea Geoana szocialista vezérre, hanem Traian Basescu demokrata-liberális jelöltre, a jelenlegi államelnökre szavazott.

Arra a Basescura, aki deklaráltan autonómiaellenes, emlékezetesen ízléstelen diplomáciai incidenst provokált Sólyom Lászlóval, és akinek az utóbbi hetekben látványosan zsugorodott a népszerűsége a románok körében, merthogy mindenféle kínos ügyekben kellett magyarázkodnia. Ő az a jelölt, aki elvitt minden második szavazatot.

A legáltalánosabb magyarázat az, hogy Basescu karizmatikus, intrikus, humoros, spontán, szórakoztató. Amolyan vagány csávó, akivel könnyen tud azonosulni a tágan értelmezett romániai középosztály (értsd elsősorban: erdélyiek és városlakók). Geoana viszont túl preciőz és merev, Basescuhoz képest unalmas és butuska is, így rá a középosztályon kívül eső két periféria, a falusiak és a magasan képzettek szavaztak. Őt ráadásul alig ismerik a rommagyarok.

Egy másik, politológus körökből érkező magyarázat, hogy az RMDSZ nem kommunikált markánsan Geoana mellett. A liberális Crin Antonescu óriásplakátokon jelent meg Mircea Geoana mellett, és nagy nézettségű televíziós vitában is beült a szocialista jelölt táborába (és ezzel átszavaztatta a liberális szavazók kétharmadát a szocialista jelöltre). Ezzel szemben Markó Béla és Kelemen Hunor kommunikációja szemérmes volt, és erőtlen.

Ez utóbbi állítás más irányból: ha az RMDSZ markánsabban állást foglal és agresszíven Geoana mellett kampányol, behozhatta volna azt a néhány tízezer szavazatot, ami Basescu legyőzéséhez kellett volna. De nem tört ketté, hogy Geoanát mandátumhoz segítse, így bizonyos "morális felelősség terheli". Ezért az RMDSZ szereplése kudarcként értelmezendő.

A romániai elnökválasztás sikeres volt rommagyar szempontból

Mert Traian Basescu népszerűsége néhány hónap alatt 70%-osról 50% körülire csökkent a rommagyarok között. A régi-új elnök a Kovászna és Kolozs megyei magyar közösségben a legnépszerűbb - ennek jól azonosítható okai vannak. Kovászna megyében a magyar politikai vezetők egy része a Basescu-rendszer közvetlen haszonélvezője. Ugyanakkor a Basescuval rokonszenvező MPP is viszonylag aktívnak számít.

Kolozs megyében pedig a helyi vezető, László Attila blokkolta és hiteltelenítette az RMDSZ üzenetét. Ide tartozik az is, hogy az egykori kolozsvári szenátor, Eckstein-Kovács Péter Basescu tanácsadója lett, és úgy tűnik, jó tanácsadó - neki köszönhető például a nyári Orbán-Basescu találkozó, az utóbbi időszak legbizarrabb politikai eseménye. Miért? Mert Basescu úgy alázta meg a székelyeket, hogy azok még meg is tapsolták

Röviden: az RMDSZ-nek sikerült leszavaztatnia bázisának körülbelül felét a Székelyföldön mindössze 7-8 %-os népszerűségű Geonára. Ez sikernek számít.

Ami pedig Kelemen Hunor első fordulós szereplését illeti, a képet árnyalhatja, hogy ez az első olyan alkalom, amikor a parlamenti választások és az elnökválasztás nem egyszerre van. A romániai magyarok számára az elnökválasztások másodlagos fontosságúak, a románok viszont a szenvedélyesen perszonalizált kampány miatt nagy arányban vonultak az urnákhoz. Az RMDSZ-jelölt közel 4%-os eredménye így értelmezendő, ám nem tekinthető referenciának a leendő parlamenti választásokra, amit a rommagyarok reális téttel bíró eseménynek tekintenek.

Mi volt a reális cél, amit az RMDSZ kitűzhetett a maga számára? Az (mint azt egyszer már leírtam itt), hogy az új hatalmi képletben az RMDSZ kormányzati tényező legyen. Nem az, hogy magyar elnöke legyen Romániának, nem az, hogy megváltoztassa a középosztály mentalitását, nem az, hogy túlharsogja a román jelöltek hollywoodi költségvetésű kampányait. Hanem az, hogy kormányra kerüljön.

Ma (szerda) reggelre lett nyilvános, miután lezajlott az első kör egyeztetés, hogy az RMDSZ valószínűleg kormányzati pozícióban lesz.