[origo]
Nyomtatás

A gondoskodó állam
2013. október 10., csütörtök, 10:19


Ha jövőre minden képviselői helyet a mostani kormánypártok nyernének, még az is hatvannal kevesebb lenne, mint a Fidesz és a KDNP jelenlegi együttes létszáma a parlamentben. Valójában persze többen esnek ki, és nem tud mindenki nyugdíjba menni vagy visszavonulni egy polgármesteri hivatalba. Bizonyára van egy lista azokról, akikről pártjuknak gondoskodnia kell, és ha néhány nevet ki lehet pipálni, az is eredmény. Ezért törvényt is érdemes módosítani.


Ha jövőre mind a 199 képviselői helyet a mostani kormánypártok nyernék – amit, gondolom, a legbizakodóbbak se hisznek –, még az is hatvannal kevesebb lenne, mint a Fidesz és a KDNP jelenlegi együttes létszáma a 386 fős parlamentben. Valójában persze biztosan száznál többen esnek ki, és nem tud mindenki nyugdíjba menni vagy visszavonulni egy polgármesteri hivatalba, remélve, hogy arra a tisztségre 2014 őszén újra megválasztják. Tehát állásokat kell nekik keresni. Nyilván ezért minősítették például a képviselőséggel összeférhetőnek a megyei kormányhivatalok és a járási hivatalok vezetését, noha ezek inkább közigazgatási funkciók, mert ha az Orbán-kormány lesz hivatalban a választások után is, ez megmarad azoknak, akik már nem ülnek majd az Országházban.

Egy friss törvényjavaslat mutatja, hogy a jövendő exképviselők álláskeresése során a kicsit is megbecsülik. A belügyminiszter pár napja tett javaslatot: töröljék a rendőrségi törvényből a Független Rendészeti Panasztestületre (FRPT) vonatkozó egyik szabályt. Pintér Sándor indoklása így szól: „Tekintettel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény képviselői összeférhetetlenségről szóló rendelkezéseire, országgyűlési képviselő nem lehet a testület tagja, ezért ennek az Rtv.-ben való rögzítése szükségtelen. A javaslat megteremti az összhangot az Országgyűlésről szóló és a Rendőrségről szóló törvény között.” Tehát pusztán egy fölösleges ismétlést szüntetnek meg, szóra sem érdemes.

Csakhogy az országgyűlési törvény hivatkozott részének hatályos szövegében, amely valóban felsorolja, mi minden nem lehet egy képviselő, a panasztestületnek nyoma sincs. A választások után már sokkal egyszerűbben úgy fog szólni a szöveg, hogy „minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással” összeférhetetlen a képviselőség, és kicsit erőltetetten talán a FRPT is nevezhető állami szervnek, de ez természetesen csak azokra fog vonatkozni, akik benn maradnak az Országgyűlésben. A rendőrségi törvényből törölni javasolt mondat viszont így szól: „Nem választható meg a testület tagjává az, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő”. Amikor ugyanis 2007-ben, a rendőrség előző őszi törvénysértései után – amelyeket a szélsőséges tüntetők törvénysértései sem menthettek – a parlament nagy egyetértéssel, 93 százalékos többséggel létrehozta ezt a panasztestületet, az volt a cél, hogy tagjai, akik aztán ellenszavazat nélkül kaptak bizalmat, valóban függetlenek és hitelesek legyenek, mert így lehet súlya annak, ha egy rendőri eljárást szabálytalannak minősítenek. Ennek érdekében megszabták, hogy a megválasztandók legalább a megelőző két évben ne töltsenek be politikai tisztséget, az előző hat évben pedig ne legyen semmilyen munkakapcsolatuk rendészeti vagy fegyveres szervvel. Nem sokat lehet hallani ennek a testületnek a munkájáról, de a honlapján érdekes esetekkel találkozhatunk, és sokszor rákoppint a rendőrség orrára.

Nos, ebből a szabályozásból akarják törölni a képviselőkre vonatkozó utalást. Vagyis, akinek jövőre megszűnik a mandátuma, az rögtön átülhessen a Független Rendészeti Panasztestületbe. (Formailag ez persze mai ellenzéki képviselőt is érinthetne, de akik abban bíznak, hogy ők kormányoznak tovább, azok aligha ilyen esetekre gondolnak.) És mit tesz a véletlen, a négy tag közül háromnak épp jövő tavasszal jár le a hatéves megbízatása. Elnök pedig már idén április óta nincs, a 2010-ben – a függetlenségét és tisztességét kisebbségi ombudsmanként 12 éven át bizonyított Kaltenbach Jenő lemondatása után – megválasztott Juhász Imre fél éve alkotmánybíró lett, így a panasztestületből távozott. Az elnöknek a közigazgatási államtitkári fizetés 80 százaléka jár, a tagoknak 55 százaléka, ami most havi bruttó 798 000, illetve 548 000 forint. Nem rossz, ha nincs még jobb.

Bizonyára van egy lista azokról, akikről a pártjuknak gondoskodnia kell. Ha ebben három vagy négy embert ki lehet pipálni, az is eredmény. Ezért még törvényt is érdemes módosítani. Az indoklásban elrejtett miniszteri füllentést meg hátha nem veszik észre.