vélemény Válságban van Magyarországon a természettudomány oktatása
[origo] címlaphírcentrumkomment.hu[freemail]videaiWiW

KOMMENT.HU

hirdetés

Melyik tárgyakat utáltad a legjobban a középiskolában?

// 2009 // feb // 23
eszközök:

"A természettudományos oktatás és nevelés hatékonysága sokat romlott az elmúlt negyed században" - állapították meg tekintélyes tudományos szervezetek, s közzétették javaslataikat is a megoldásra. De vajon tényleg azért nem szeretik a diákok a fizikát és a kémiát, mert e tárgyakból nem kötelező érettségizniük?

Forrás: AFP

Ajánlat

Bajban van a magyar természettudomány-oktatás. Az utóbbi években sokan és sok irányból kongatták a vészharangot a kémia, a fizika és a biológia tanítása felett. Hivatkozási alap lehetett a szitokszóvá lett PISA-felmérés eredménye vagy akár az is, hogy a minisztérium tervet tett közzé az integrált természettudományos oktatás választható bevezetéséről, amiben sokan az óraszámok további csökkentésének előszelét vélték felfedezni.

A helyzet valóban sok tekintetben aggasztó, elég csak megnézni, milyen teljesítmény volt elegendő ahhoz a legutóbbi felvételiken, hogy valaki fizikus- vagy vegyészhallgató lehessen: nem egy egyetemen elég egy közepes bizonyítvány és egy közepes középszintű érettségi. Több egyetem közösen vizsgálta meg az elsőévesek természettudományos ismereteinek szintjét, ami a hallgatók háromnegyedénél az elvárt szint 50%-át sem érte el. Vannak szakok, melyekre alig van jelentkező, a természettudományos tanárképzés pedig gyakorlatilag megszűnt.

Válságmenedzselő javaslatokból nincsen hiány, legutóbb a Debreceni Egyetem, a Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Mérnökakadémia tette közzé közös állásfoglalását. Az aláírók közt az MTA elnöke, Pálinkás József az első, őt hat egyetemi tanár és egy docens követi. Az internetes oldalon már közel kétezren csatlakoztak mint támogatók. A rövid szöveg konkrét javaslatokat sorol, amelyekkel csak az baj, hogy megvalósításuk semmivel nem vinne közelebb a problémák megoldásához. Vegyük őket sorra!

"Erősíteni kell a természettudományos képzés gondolkodást fejlesztő, motiváló hatását mind az alap-, mind pedig a középfokú közoktatásban. Ehhez meg kell teremteni a tanári és tanulói kísérletezés személyi, infrastrukturális, anyagi és tantervi feltételeit."

Látványos kísérletekkel valóban fel lehet kelteni a diákok érdeklődését, ám a kísérletezés akadályát nem elsősorban az anyagi, személyi és infrastrukturális feltételek hiánya jelenti. Fantasztikus kísérletek végezhetők pusztán a bármely vegyesboltban megtalálható anyagokkal és eszközökkel. Az elsődleges akadály, hogy a tanárok számára nyűg a kísérletekre felkészülni, nyűg azokat elvégezni. "Ha rosszak lesztek, nincs kísérlet! Sajnos a kísérletre már nem maradt idő!" Mindenki hallotta már ezeket a mondatokat.

"Meg kell szüntetni az általános tantervekben a humán és természettudományos tárgyak óraszámaiban tapasztalható aránytalanságokat, hatékonyabbá kell tenni a természettudományos alapműveltséget fejlesztő ismeretek átadását."

Mint a költségvetési vitákban is, itt is az az érdemi kérdés, hogy minek a rovására. Miközben eleve túlterheltek a diákok és alig marad idejük arra, hogy azt csinálják, amihez kedvük van (például kísérletezzenek), folyamatosan bővül a megtanítandó ismeretek köre. A médiaismeretek mellé bekerült a fogyasztóvédelem is, amit valamiképpen a meglévő órakeretekbe kell beleszorítani. A nemzetközi felmérések szerint a magyar diákok szövegértése még a természettudományos ismereteiknél is rosszabb, a matematikai ismereteik is nagyon hiányosak, történelemszemléletükről is láthatjuk, hogy milyen. Akkor tehát melyik tantárgy óraszámát kellene csökkenteni?

"Javasoljuk középfokú képzésben humán- és reáltagozatos osztályok szervezését és mindkét területen a képzési céloknak megfelelő minisztériumi természettudományos kerettantervek kidolgozását. A tanterveknek rögzíteniük kell azt a minimális humán és reál ismeretanyagot, amit a tanulóknak egy alapvető műveltségi szint eléréséhez el kell sajátítaniuk."

Jelen pillanatban az egyetemekre (egy-két fanatikustól eltekintve) csak az jelentkezik természettudományos szakokra, akinek máshová bekerülni nincs sok esélye. Ezt mutatják a felvételi ponthatárok. Attól, ha a diákoknak négy évvel korábban kellene választaniuk, vajon miben lenne más a helyzet? Jó eséllyel a jó képességű diákok mennének majd a humán osztályokba, mivel onnan lehet az izgalmas pályák felé indulni, a maradék pedig csak úgy maradhat a gimnáziumban, ha a reáltagozatot választja. A valóságban egyébként is ritka a ténylegesen "humán" vagy "reál" beállítódású gyerek. Vannak motivált, jó képességű gyerekek és motiválatlan, rossz képességűek. Az, hogy milyen irányba mennek tovább, nagyban a családi és az iskolai hatásoktól függ. Egy jó tanár sokakat képes lelkesíteni.

Mindezekkel együtt egyfajta szakosodásra már eddig is lett volna lehetőség. A kétszintű érettségi pontosan azt szolgálná, hogy legyen meghatározva az az ismeretszint, ami az általános műveltséghez elegendő, valamint az, ami a szakirányú továbbtanuláshoz szükséges. Az egyetemek viszont, attól félve, hogy nem lesz elegendő diákjuk, nem merik előírni a kötelező emeltszintű érettségit a természettudományos szakokra. Mindez azt jelenti, hogy olyanok kerülnek be a képzésbe, akik csak az általános műveltséghez elegendő ismeretekkel rendelkeznek - nem csoda, hogy aztán rosszul teljesítenek az egyetemek belépő tesztjein.

"Javítani kell a természettudományos tanári pálya társadalmi megítélését, alkalmas ösztönzőkkel növelni kell a tanári hivatást választó hallgatók számát."

Mi lehet az alkalmas eszköz? Egy szimpatikus kémiatanár szereplő a Barátok közt-ben?

"Javasoljuk az érettségi rendszerben tapasztalható aránytalanságok felszámolását. Ennek érdekében a tanulónak választása alapján kötelező érettségit kelljen tennie a következő tárgyak egyikéből: biológia, fizika, kémia."

Nem tűnik úgy, mintha a matematikai ismeretek szintjén olyan sokat segített volna a kötelező érettségi, ezek után nem valószínű, hogy a természettudományos tárgyak népszerűségét ez dobná fel. Nekem tanárként ráadásul kifejezetten nincsen kedvem olyan diákokat tanítani, akik csak azért foglalkoznak az anyaggal, mert anélkül nem mehetnek valamilyen teljesen más pályára. Az említett tárgyak egyébként ma is választhatóak ötödik érettségi tárgyként.

A természettudományos oktatás már régóta bajban van. Egy kollégám, amikor társaságban kiderül róla, hogy tanár és megkérdezik, milyen szakos, rendszeresen kérdéssel felel: Melyik tárgyakat utáltad a legjobban a középiskolában? A válaszok tízből kilencszer telibe találják a szakpárt: kémia és fizika. Ezek a tárgyak hosszú ideje egyet jelentenek a diákok számára az érthetetlennel és az érdektelennel.

A természettudományos oktatás elhúzódó és mély válságát a leglátványosabban talán az áltudományok népszerűsége jelzi. Abban az országban, ahol hektoliterszám lehet árulni a pí-vizet, valami nagyon nincsen rendben az iskolákban. Az elvben úgynevezett általános műveltséggel rendelkezők (az érettségizettek) jelentős része tudományos analfabéta, aki nem képes különbséget tenni a legátlátszóbb humbug és a tudományos igényű állítás között.

Ennek - és az egész problémahalmaznak - azonban nem az alacsony óraszám, nem a tagozatok hiánya és nem is az érettségi tárgyak összetétele az oka, hanem elsősorban az, amit és ahogyan tanítunk. Egy száz évvel ezelőtti természetrajz-tankönyv megdöbbentően hasonlít a mai könyvekhez. Természetesen nincsen benne szó DNS-ről és atomszerkezetről, de az alapelv ugyanaz: szöveges lecke, meghatározások, számolási feladatok. A mai könyvekben, mivel még több ismeretet kell beléjük szorítani, valamivel még kevesebb az érdekesség és az izgalmas leírás, de a különbség alapvetően ennyi. Közben azonban elég sok minden megváltozott a világban, lezajlott egy technológiai forradalom, s az ismeretek reprodukálásánál fontosabb lett az ismeretek megszerzésének képessége.

A természettudományos oktatás mindezek ellenére megmaradt abban a paradigmában, amiben száz évvel korábban létezett. Érdemes megnézni, mennyit változott az idegen nyelvek tanításának módszere ezalatt. A különbség oka az, hogy a nyelvtanítás nem csak a közoktatáson belül létezik, hanem piaci környezetben, versenyhelyzetben is működnie kell. Az ebben a környezetben kitalált metodika pedig visszahat a közoktatásra is. Jó lenne belátnunk, hogy - még ha ez nem is ilyen nyilvánvaló - a közismereti tárgyak tanítása is versenyhelyzetbe került. Amit nem tanítunk érdekesen, abból nem fognak érettségizni (legfeljebb muszájból), azt nem fogják pályájuknak választani a diákok. Versenyben vagyunk a világban is, erre mutat rá az OECD által finanszírozott PISA-felmérés is. Ebben a versenyben nem segít az óraszámok emelése, a kötelező érettségi bevezetése, csak az, ha alapvetően gondoljuk át és változtatjuk meg, hogy mit, miért és hogyan tanítunk a diákoknak.

eszközök:
MEGOSZTÁS:
70 komment

A Komment.hu cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Ha még nem regisztrált, tegye meg itt! Mivel a Komment.hu szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashat.

Elfelejtett jelszó

40 Lizsu 2009. 03. 07. 09:02

Nos az imént olvasott hozzászólásokhoz hozzáfűzve: az iskola nem valami úgynevezett "túlélőprogram". Nem melegedni kell odajárni. "túléltem az érettségit" hallom én is sokszor. Én is tanár vagyok, és elhivatottságból lettem az. De a legtöbben sajnos nem ezért válnak "pedagógussá"...
A mai gyereket semmi sem érdekli, és semmit sem muszáj megértenie. Csak jogaik vannak, kötelességeik nincsenek.
Ez itt a probléma. A szinuszok, koszinuszok ma sem görbülnek másként, s a kvantumfizika sem lett bonyolultabb, mint azelőtt.

39 Lizsu 2009. 03. 07. 08:56

Tisztelt Hölgyeim, Uraim!
Ad 1: milyen pedagógus a ma tanára?? Tudja-e egyáltalán, mit jelent ez a szó? agy csak épp azért tanít, mert annak idején n vették fel máshová??
Ad 2: mire van nevelve szerelmünk gyümölcse? Tanulásra? ÁÁÁ,azt nem kell...felesleges. Veszünk neki pléjsztéjsönt hitelre, még egy második ill. harmadik mobilt, hogy tudjon a hozzá hasonló értelmes társaival lépést tartani a menőség kérdésében, és a többi.
Ad 3: a szülők ki sem látszanak a hiteltörlesztésből, pénzhajhászásból. Hogy is jutna idő a gyermeknevelésre??? A lényeg h javítsuk a magyarországi születés-halálozási statisztikát.
Nem a könyvek vannak kínaiul, és nem a tudósok őrültek meg, hogy a "szegény gyereknek" ilyesmit kell tanulniuk. Tessék csak ezen elgondolkodni, és lám, máris megtaláltuk, miben gyökerezik a probléma. Nem tévé, meg amerikamajmolás kell annak a kölöknek, hanem egy kis tradícionális, következetes szigor!!!

38 SlyZero 2009. 03. 03. 00:43

Alapvetően azt is át kellene gondolni, hogy mit tanítunk a természettudományos és reáltantárgyakban. Ahogy egy másik fórumon fogalmaztak „egy mai biológia tankönyv kész horror, egyetemi jegyzetekből kivágott idézetek, mindenféle logika nélkül összerakva”. És tényleg. Múltkor a kishúgom segítséget kért tőlem a tanulásban. A könyvében egy tipikusan felsőoktatásban használt jegyzetekre jellemző fogalom meghatározás volt, magyarán sok-sok idegen szóval magyaráztak egy másik idegen szót, a baj csak az volt, hogy a magyarázatban szereplő szakszavak definíciója sehol sem szerepelt a könyvben. :/
Másik oldalról én kifejezetten utáltam a reáltantárgyakat gimnáziumban, mert egyszerűen a tanár még értelmesen magyarázni sem tudott, nemhogy a tudást átadni, vagy legalább az érdeklődésünket felkelteni. Azután bekerültem és a felsőoktatásba, és láss csodát! Ma már kifejezetten kedvelem a világunk működésére rávilágító tudományokat. A titok a megfelelő tanárban rejlik. Igenis van olyan tanár, aki még egy szellemi fogyatékosnak is el tudja magyarázni a kvantum-fizikát, és olyan is, akinek akkor sem értem a mondandóját, ha egy általam jól ismert témáról tart előadást (néha még az is rejtély, hogy egyáltalán miről beszélne).
Nem, nem azt mondom, hogy hülyék a tanárok, de a rendszer, amelyik úgy képzi őket, hogy nem tanítja meg nekik a tudás átadását, egyértelműen az.
Ami pedig a diákok túlterheltségét illeti: igen azok. A mostani „tananyag” felét én reflexből kihúznám, főleg, mivel nagy részüket húszszor is meg kellene tanulni szerencsétleneknek, ahelyett, hogy kapnának, egy, az elejétől a végéig gondosan felépített tananyagot.

37 narancs 2009. 02. 26. 23:34

Látom megoszlanak a vélemények...
Szerintem semmi baj nincs ezzekel a reál tantárgyakkal, sokkal hasznosabb és kézenfoghatóbbak mint a humán tantárgyak, melyeknek nagy része feltevéseken alapul...
Nem árt ha a gyerekek ismerik maguk körül a világot és ehhez kell a földrajz meg a fizika, kémia...Persze nem árt ha a nyelvtant is tudják mert azért helyesen tudjanak írni, meg értsék amit olvasnak, ha már ilyen szép nyelvet művelnek mint a magyar ugyebár:D. De az irodalom a sok vers elemzés, esszé írás meg a költők, írók életrajza...és ezekből érettségizni. Ez aztán a hasznos dolog:D Nem mondom, hogy nem lehet megtanulni, de lehetne ez helyett még több nyelvóra, jog, vagy valami olyasmi ami a "nagybetüs életben" később használni tudunk...Célravezetőbb lenne szerintem.

36 Reznek51 2009. 02. 26. 09:01

Kérem amikor az én fiaim jártak általános iskolába, elhülve láttam, hogy a kémiát hullámelmélet szerint tanitották, mégpedig úgy, hogy fizikából ezt még nem tanulták. Volt is baj vele, mire elmagyaráztam, és megértették. Na és az a szülő aki nem tudja? Matematikából pedig alsótagozatban számolni is meg kellene tanitani a gyerekeket.A magyarról pedig annyit, hogy a szótagolós olvasást kellene tanitani, és hagyni időt a begyakorlásra. Nem szükséges karácsonyra olvasni a gyerekeknek. Egyébként is túl sokat markolnak a tananyagmennyiség szempontjából úgy az általános iskolában mint a középiskolában.

35 szmurri 2009. 02. 25. 19:15

"De vajon tényleg azért nem szeretik a diákok a fizikát és a kémiát, mert e tárgyakból nem kötelező érettségizniük?"
Nem, uram. Nem ezért "nem szeretik" "a gimiben" a fizika/kémia/.. tárgyakat. Azért utálják, mert tudják, hogy a természet törvényeinek megismeréséhez vezető út meglehetősen rögös. ("Nincs királyi út" - s ez nem csak a matematikára igaz.) Egy mégoly látványos kísérlet megértéséhez általában fel kell használni az előző kísérlet(ek) eredményeit, más tárgyak (pl. matematika) tanulása során megismert eszközöket kell alkalmazni. Ahhoz, hogy mindez "működjön" tanulni kell(ene). Olyan tárgyakat ráadásul, ahol a szárnyaló fantáziának gátat szabnak a természet törvényei; a szabályokat nem elég "körülbelül" tudni; s az ismeretek hiányát nem lehet jó kommunikációs készséggel pótolni. A tanuláshoz pedig idő kell. Amit ezernyi más dologra is fel lehet használni. "Haverok, buli, kannás bor"; alkalmazott (szaporodás-) biológia; esetleg más, könnyebben emészthető (tan)tárgyak tanulása; a lehetőségek száma végtelen...
Az ismeretek hiánya pedig szükségképpen kudarchoz, frusztrációhoz, a természettudományos tárgyak "utálatához" vezet.

34 Nusy 2009. 02. 25. 15:44

Gregibroki:
A magyarral kapcsolatban teljesen egyetértek, sajnos sok szempontból elavult a dolog. A fenesetudjahány memoriter a bölcsész szakokon kívül még max. a színművészetire kell... Magyarul kéne megtanulni, azaz értelmesen beszélni (egész magyar mondatokban, lehetőleg sípszóigényes szavak nélkül, nemcsak órán), és értelmezni azt, amit hallunk, pláne olvasunk. És akkor talán a pívíz se fogyna ennyire.

A kémia meg a fizika akkor megfoghatatlan, ha tényleg csak az apoláros, poláros, elektronegativitás, oxidációs szám bűvkörben mozog az óra. Az én gimnáziumomban a diákok is kísérleteztek... Olyannyira, hogy amikor a főiskolán élelmianyagismereti laborgyakorlaton titrálni kellett, ment is, mint a karikacsapás. Apoláros molekula helyett lehetne szó inkább arról, hogy mi a különbség a benzin és a dízelolaj között (10.-es volt tanítványom szerint ugyanaz, csak más márka), vagy arról, hogy hogyan készül a műanyag, miért nem bomlik le... ó, hogy ez pont beleillene a környezettudatos nevelésbe...? Nahát. Vagy inkább az ételeinket felépítő anyagokról,ad absurdum az E-betűs adalékokról, amiket ma már inkább kiírnak betűvel...? Egészségtudatos nevelés? Hűha. Aminek eddig kellett egy műtantárgy-óra, most hirtelen belesuhant egy másik tárgyba, és ráadásul még érdekesebbé is tette azt. Talán túl jól hangzik ahhoz, hogy valaha is így alakuljon.

33 gregibroki 2009. 02. 25. 13:00

-sok a magyaróra, törióra.Mondjuk a magyar-tanítással is baj van. Betanult verselemzések, stb, nevetséges.
- matek is természettudomány
- nem csak a legalja megy ttk-ra
- nem unalmas egy kutatóintézetben dolgozni, mint vegyész
- csoda, h beszippantyúzzák a pivizet, amikor a 3. legnépszerűbb szak a magyar!ehehehehe meg a kommuikáció, művszer., stb, minden magyar állampolgárra jut egy joghallgató
- persze,h utálják a kémiát, fizikát, amikor 3 évig heti 2 órában azt sem fogla fel, h mi az hogy apoláros poláros. Meg fél tőle, megfoghatatlannak tartja. Egy tanítványomtól (9.es gimnazista, mondjuk süti volt) megkérdeztem mennyi 100-nak a 20%-a, a válasz: 20000! Így tanítsál koncentrációt...
Így soha nem fogják szeretni ezeket, ha nincs idejük megérteni.
Meg kell nézni a munkaerőpiacot. Gépészek, villamosmérnökök, vegyészek, építészek kellenek és kismillió infós.
Reformáljuk meg a tankönyveinket.

32 Christart 2009. 02. 25. 10:47

És ami szerintem egy nagyon sarkalatos pontja a mai magyar oktatásnak: NEM TANÍTJUK MEG A GYEREKET TANULNI, csak tömjük beléjük tölcsérrel a rengeteg lexikális ismeretet, aminek 90%-át néhány évvel az érettségi után teljes mértékben elfelejti.
Sokat gondolkodtam ezen, szerintem nemcsak az elméleti tudásra kellene a fő hangsúlyt fektetni, bár kétségtelen, hogy nagyobb tisztaságot hagy egy teremben, mint mondjuk egy kísérlet, hanem fontos lenne, hogy egy alkalmazott részt is lássanak a diákok, életszerűbbé kellene tenni az oktatást.
Ami a kötelező természettudományos érettségi tárgyat illeti: én sem tartom szerencsésnek, hogy ráerőltessenek egy ilyet a gyerekre. Ettől biztosan nem fogja megszeretni, de nagyobb az esély arra, hogy egy életre megutálja. Képzeljünk csak el pl. egy művészeti gimnáziumot, hogy az ott tanuló diákoknak mekkora affinitásuk lehet a természettudományos tárgyakhoz, ha még kötelezővé is teszik az érettségit belőlük...

31 Christart 2009. 02. 25. 10:36

Sok dologban egyetértek a cikk írójával. Jómagam is tanár vagyok, igaz, humán beállítottságú, és humán szakpárral.
Annak idején, a 90-es évek második felében jártam gimnáziumba, amely - bár általános tantervű volt -, a természettudományos tárgyakat preferálták.
Én is reáltárgyból - fizikából - érettségiztem, mivel abból a tárgyból, amiből szerettem volna, nem lehetett.
Jól sikerült, túléltem, és örülök annak, hogy bár nem lettem fizikatanár, mégis magam választhattam meg, hogy miből érettségizzem.
A földrajzot például végig utáltam az iskolai oktatás alatt, mert ahogy tanították, száraz volt, sehol egy színes kép, vagy valami, ami egy kicsit látványosabbá teszi, csak grafikonok és szöveg, szöveg, szöveg.
Meg kellett tanulni például, hogy mely hegyláncok variszkusziak, és melyek kaledóniaiak. A mai napig nem veszem az égvilágon semmi hasznát, ahhoz pedig, hogy angolt és képzőművészetet tudjak tanulni a felsőoktatásban, végképp nem volt rá szükség.
Ugyanakkor tudom, hogy lehetne ezt is sokkal látványosabban tanítani, csak bele kellene némi időt invesztálnia tanár kollégáknak is a gyerekek érdeklődésének felkeltésébe.
Ami a fizikát illeti: egyik magántanítványom épp néhány napja panaszkodott, hogy egyszerűen nem érti a fizikatanár órai magyarázatait, és nem is ment jól neki. Mondanom sem kell, ebből kifolyólag a motivációs szintje is alaposan megzuhant. Amikor elkezdett magántanárhoz járni belőle, ő el tudta neki magyarázni a tananyagot úgy, hogy megértette, és azóta már kezdi megszeretni a fizika tantárgyat.
Sok múlik a tanárokon.
1 2 4 6 7

A legújabb hozzászólások

Petőfi szelleme // 2010 // sze // 08

Kedves Stevo! Kiváncsi vagyok mit fog elérni a MOST párt. A labda most ott van. Az hogy a MOST erősődött meg, ez a barak lászlóféléknek köszönjék meg a hidasok. A MOST sem...

Új korszak kezdődik a kisebbségi politikában (12)
Ktesibios // 2010 // sze // 08

Egyik rokonom elitgimnáziumba járt. Osztályfőnöke (testnevelő tanár) valamennyi osztálykiránduláson hullarészegre itta magát. Azt gondolom, hogy nem szabad úgy tenni, mintha csakis...

Osztályfőnöki hatalom, tekintély nélkül (1)
Király // 2010 // sze // 08

Szerintem mi két külön malomban őrlünk Pizza. Persze hogy nem vagy tanár sem pedig futár. Te filozófus lehetsz,abból ítélve hogy mennyit merengesz ezen a témán.:)

Tanárok: akikre egy kaktuszt sem bíznánk (962)
sfsdlfks // 2010 // sze // 08

Kedves Dr.Pizza! Szinte teljesen egyetértek. Nyelvet mindenki a praktikussága miatt tanul. Valakinek a nyaraláskor, valakinek tanuláskor, valakinek a munkájában és valakinek a h...

A nyelvtudás, mint erkölcsi és anyagi áldozat (713)
Észosztó // 2010 // sze // 08

1.) A "fukszosok"-ról annyit, hogy amikor az Üvegtigris-t forgatták, Reviczky Gábor játszott benne egy "oldsmobil" kereskedőt... Elképzelt egy jelmezt, egy ruhát, egy karaktert.....

Magyarország: ahol mindenki közellenség (109)

Időjárás

időjárás

Mai időjárásmin: 10 °C
max: 19 °C


Komment.hu címkék

Hirdetés


RSSHírlevélÍrjon nekünk!OldaltérképArchívumMédiaajánlatImpresszum
Adatvédelem[origo]T-OnlineOK.huiWiW[freemail]track.huG-PortalVidea Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva