Az USA újabb 800 milliárd dollárral igyekszik megmenteni gazdaságát, az intézkedéscsomag kongresszusi elfogadása azonban a gazdaságpolitika protekcionista fordulatával is járt. Milyen következményeket hozhat Ázsia hatalmas, feltörekvő országaira, ha Amerika kizárja őket a világkereskedelemből?
Nyissuk ki a kaput!Antal Dániel az eurózónáról
A megfontolás tárgyaOszkó Péter a magyar miniszterelnök terveiről
Az elmúlt 20 év alatt több emberi lény menekült ki a szegénységből, mint ugyanennyi idő alatt valaha a világtörténelem során. Az 1990 óta eltelt időben Kína és India százmilliókat emelt ki a nélkülözésből. Az ottaniak jobban tápláltak és tovább is élnek, mint korábban, s valamilyen szintű biztonságban is részük van. Az ő boldogulásuk ugyanakkor a fejlett világot is gazdagította: olcsó termékeket és szolgáltatásokat vásárolunk tűlük, ők meg megveszik tőlünk az élelmiszert és a technológiát.
A mai recesszió rémisztő a fejlett világ számára is, de a két legnagyobb feltörekvő gazdaság számára rettenetes, halálos fenyegetést jelent. A gazdasági aktivitás mindkét országban kétségbeejtő tempóban lassul. Egyik helyről sem könnyű megbízható statisztikákat szerezni, de számos jel utal arra, hogy október után összeomlás következett be:
Ráadásul könnyen lehet, hogy fejlett országok recesszióellenes akciói ugyancsak az összeomlás felé hajtják a világkereskedelmet. Az amerikai képviselőház a 800 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomaghoz hozzácsapta a "Vegyen amerikait!" intézkedést. A szenátus pedig kiterjesztette ennek hatályát: immár a kormánypénzből vásárolt "bármilyen terméknek" amerikai gyártótól kell származnia. A protekcionista kiegészítés harcos támogatója a szenátusi többség vezetője, Harry Reid.
Obama elnök egy keddi tévéinterjúban "hibának" nevezte a kongresszus protekcionista fordulatát. Ezzel el is érkezett elnöksége első nagy erőpróbájához: Milyen keményen fog küzdeni azért, hogy megállítsa a készülődő katasztrófát?
Liberális* gazdasági kommentátorok szerint a globális jólétet a nagy gazdasági világválság óta nem fenyegette ekkora veszély. Hiper-keynesiánus költekezést sürgetnek annak érdekében, hogy az Egyesült Államok visszazökkenjen a prosperitás vágányára. És mégis a liberálisok pártja ismétli meg az 1929-1933-as időszak legsúlyosabb politikai hibáit: azt a protekcionista fordulatot, ami a világot a kereskedelmi háború örvényébe taszította.
A harmincas években a kereskedelmi háború igazi háborúhoz vezetett. Mai világunk persze igencsak különbözik az akkoritól, s a jelentős hatalmak közti nagy háborúk komolyan kimentek a divatból. De Kína és India belső stabilitása egyáltalán nem magától értetődő dolog. India északnyugati vidékén maoista felkelések zajlanak. Kínát ma is rombolják a gyakran erőszakkal elfojtott tüntetések és zavargások - s ezekből csak egyre több lesz.
Kína és India 1990 óta küzd azokkal a problémákkal, amiket a jólét hoz magával: a környezet pusztulásával, a gyors társadalmi változásokkal és a hagyományos tekintélyrendet érő kihívásokkal. Most azonban ezek helyett ismét a gazdasági válság problémáival kell szembenézniük, márpedig ezek még rosszabbak és veszélyesebbek.
A globális vezető szereppel globális felelősség is jár. Barack Obama nagy örömmel beszél az összekapcsolódó világról, amikor a téma háború és béke. Megérti-e vajon, hogy a kölcsönös globális kapcsolatok legalább olyan fontosak akkor is, ha jólétről és szegénységről van szó? A világnak az Obamát oly nagyon izgató párbeszédnél sokkal nagyobb szüksége van kereskedelemre, minél több kereskedelemre. Neki kell mindent megtennie ennek érdekében - ez saját országa és a világ érdeke is.
Angol nyelven megjelent a National Postban. © David Frum
* Szerzőnk a "liberális" szót amerikai értelemben használja, vagyis a Demokrata Pártra és az általa képviselt gazdaságpolitikára utal.
Sziasztok!
Pénzt akarsz keresni rész/másodállásban? (akár diákok is csinálhatják)
A feladatok egyike lenne, a (kis-és...
Nem feltétlen értek egyet a cikk írójával, hogy "lúzerképző". Ez olyan, mintha arra utalna, hogy Ács Ferit kellene ideálként...
Magyar lúzerképző: kihez szólnak a kötelező olvasmányok?
Ez a hozzászólás moderálásra vár:
A hozzászóláshoz be kell lépni!