// 2009 // ápr // 07
Tudásalapú társadalom, hozzáadott érték, innováció - húsz éve egyfolytában hangoztatott jelszavak. Miért nem lett ezekből sem semmi Magyarországon, s hogyan lehetne valami mégis?
Hullanak a patkószögekVigvári András írása arról, hogy jó irányba viszi-e az országot a reformgazdaságtan
A rendszerváltás óta visszatérő téma, hogy Magyarországot elsősorban a nagy hozzáadott értéket megkívánó, magas tudásra épülő gazdasági tevékenységekkel lehetne felvirágoztatni. Nem nagy felfedezés, ha körbenézünk a világban, bizony azt látjuk, hogy ott van jólét, ahol mikrocsipet gyártanak, ahol csak kőbaltát, ott kevésbé. Rendszeresen születnek erről szép dolgozatok, de a vége mindig csak az, hogy a magyar Nobel-díjasok emlékét idézgetjük - annak ellenére, hogy nagy többségük nem itthon alkotott.
Világválság lévén különösen aktuális volna valami jó megtérülést ígérő ügybe fektetni energiáinkat. Tegyük most fel, hogy Magyarország képes lesz olyan költségvetési pályára állni, hogy nem költ többet a finanszírozhatónál - ez korántsem triviális, de mégis feltételezzük, ha ugyanis ez sem sikerül, minden további fejtegetés okafogyottá válik. Tehát: hogyan lehetne Magyarországot naggyá tenni valamilyen magas hozzáadott értéket képviselő, sok világújdonsággal szolgáló ágazatban?
Először is. Ismerjük végre fel, hogy mennyire hihetetlenül mélyen vagyunk. Tudásalapú gazdaság nincs tudás nélkül, ebben pedig igen rosszul állunk, minden szinten. Az általános és középiskolai diákok nem tanulnak meg rendesen írni, olvasni, számolni, eligazodni a világban. Aki mégis, és egyetemre kerül, az sem jár jobban. A felsőoktatási intézmények jelentős része nem valódi egyetem, nem tudásbázis, hanem politikai alkuk következményeképp talpon maradt, elavult ismereteket nyújtó szakképző iskola. Alig van olyan tudományos háttérintézet ma Magyarországon, amelyik megbízható, naprakész, színvonalas alapkutatási hátteret, elméleti ismereteket nyújthatna a fiataloknak vagy épp a gazdasági szférának.
Innovációs téren sem állunk fényesen, egyáltalán nem állunk sehogy sem, fogalmunk sincs róla, mi az az innováció. Legtöbben azt gondolják, hogy az valahogy úgy működik, hogy rettentő sokáig öljük a pénzt mindenfélébe, ami csak eszünkbe jut, és aztán csodálkozunk, hogy nem veszi meg senki. Nos, nem. Az innováció sokkal inkább azt jelenti, hogy tudjuk, körülbelül milyen terméket venne meg a vásárló, és ezt próbáljuk meg előállítani, úgy, hogy közben nem pazarolunk, hanem felhasználjuk a meglévő tudást és technológiát.
A nálunk megtelepedett multinacionális cégek sem a csúcsfejlesztéseket hozzák ide - általában éppen a fenti hiányosságok következtében. Meg azért, mert nem találnak az innovációs folyamatot a gyakorlatban végigvezető munkaerőt, megfelelő minőséget és megbízhatóságot nyújtó alvállalkozót és általában, a magas hozzáadott értéket képviselő termékek fejlesztéséhez szükséges hozzáállást.
Találnak viszont évtizedekkel ezelőtt szocializálódott eliteket, melyek tagjai állítják, hogy nekünk van ám egy speciális magyar tudásunk, amit a gonosz világ alulértékel, és az előrejutás útja az, ha ezt elismertetjük mindenki mással is. Ez nyilván nem fog sikerülni, meg hát a speciális magyar tudással előállított terméket a speciális magyar szolgáltatási kultúrához szokott vevőkön kívül mások nem nagyon veszik meg.
Az innovációhoz tőke is kell, azzal pedig a hazai vállalkozói szféra nem áll jól. Létfontosságú volna, hogy megindulhasson a legális tőkefelhalmozás, hogy összegyűljön az értelmes befektetésekre elegendő pénz.
Hogyan lehet mindebből kitörni? Először szelektálni kell, kiválogatni és megerősíteni a minőségi tudást felhalmozó háttérintézményeket. Másodszor pedig meg kell tanulni, hogyan lesz a tudásból termék, attól, aki tudja. Ez egyrészt úgy érhető el, hogy idehozzuk az ilyen cégeket, kerül, amibe kerül, másrészt úgy, hogy elküldjük hozzájuk tanulni azt, akit csak lehet és érdekeltté tesszük őket abban, hogy vissza is jöjjenek.
Hasznos, nagyon hasznos az egyetemeken egy-egy külföldi félév beiktatása is, de még sokkal hasznosabb lenne a pályakezdőknek egy hosszabb szakmai gyakorlat olyan helyen, ahol az adott szakterület "best practice" fortélyai megtanulhatók (ma még annyira nem vagyunk ezekkel tisztában, hogy megfelelő kifejezésünk sincs rá). Nem egy-két Erasmus-ösztöndíjas diák kell, hanem szakemberek tömege, akik ismerik és alkalmazzák a ma elérhető legjobb tudást, és vannak annyian, hogy nem lehet őket a szokásos szövegekkel leépíteni.
Ez az egyetlen esély, és hogy némi optimizmusra is adjak okot, erről legalább tudjuk, hogy működhet. Honnan? Hát egyszer már bevált. Volt egy időszak a magyar ipar történetében, amikor versenyképes, exportpiacra is eladható, a kor színvonalának megfelelő termékeket tudtunk gyártani, gépeket és villamosgépeket leginkább. Akkor sem előztük meg a világ legnagyobb ipari hatalmait, de mind szakmai, mind gazdasági szintben legalább közeledni igyekeztünk hozzájuk, nem homokba dugott fejjel vártuk a szánkba repülő sült galambot (képzavar, de ma tényleg ez történik, még az ingyen adódó lehetőségek elől is elzárkózunk).
Az a történet úgy kezdődött, hogy egy bajor kisvárosban született, Németországban tanult, Mechwart András nevű, huszonöt éves mérnök belépett Ganz Ábrahám öntödéjéhez. Tíz év múlva már vezérigazgató volt. Ő hozta létre a gyár villamosipari részlegét is, és ő szerződtette a Magyarországon végzett, de nemzetközi gyakorlattal rendelkező fiatal Kandó Kálmánt is. A többit meg talán nem kell elmesélni.
A kérdés csak az, ki lesz az új Mechwart András. Meg az, hogy hagyják-e dolgozni.
A Komment.hu cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Ha még nem regisztrált, tegye meg itt! Mivel a Komment.hu szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashat.
47 skripecz 2009. 04. 13. 21:02
Kedves Zollye!46 Kovács István 2009. 04. 13. 20:34
A tudásalapú gazdaság megteremtéséhez elsősorban éppen az alap(ami a legfontossabb) hiányzik.Felsőfokú intézmények felmérései szerint az oda került hallgatók is küzdenek az értő olvasással,a jegyzetírás gyorsaságával,stb.Na már most ha ez így van akkor az alapok rendbetételével kell kezdeni a probléma megoldást.Másrészt a gimnáziumi oktatást is átkellene alakítani,hiszen nem nyújt megfelelő alapot sem atermészet tudományokhoz sem a gyakorlati mérnökképzéshez.Ezt azért gondolom mert pl:fizikát,kémiát, biológiát nem tanulnak a teljes gimnáziumi idő alatt,és ezen tudásokhoz csak kemény pénzekért külön órákon, fakultációkon szereznek némi tudást ami elég kevés és a felsőfokú intézményekben az 1-2 év vergődéssel,szenvedéssel tellik hogy bepótolják amit addig elmulasztottak.Pedig ha megfelelő alappal menne mindenki akkor lehetne igazán nagyot lépni a tudásalap felé,és akkor hamarabb kilehetne lábalni a gödörből.45 Kovács István 2009. 04. 13. 20:04
Tisztelt Skripesz Dezső úr!Bár nem vagyok híve annak hogy külföldre menjünk,de ha a találmánya valóban olyan kecsegtető miért nem próbálja meg külföldön értékesíteni.Akkor talán az itthoni vízfejek is rá jönnek mekkora butaság volt Önt nem partner ként kezelni, és kitudja ha jól bejönne még böszkék is lennének hogy uram bocsá egy ujabb Nóbeldíjas aki eredetileg hazánk fia.Mert azt a mondást én nem hiszem hogy saját hazájában senki nemlehet próféta.Mindenki aki alkalmas rá ott lehet próféta ahol azt az arra illetékesek engedik neki,de ez nálunk nem működik.44 zollye 2009. 04. 13. 16:28
Ami a "személyes" problémáját illeti, Skripecz Úr, nincs egyedül ebben a halyzetben. A probléma gyökerei ott vannak, hogy nem tudott "összehaverkodni" senkivel, aki nagy keggyel lefölözhetné a találmányának gyümölcsét.43 zollye 2009. 04. 13. 16:18
Elsősorban a Skripecz Dezső Imre hozzászólásával kapcsolatban jut eszembe, hogy nem csak magyar jelenség, amiről írt!42 aser 2009. 04. 13. 13:26
Sajnos az elképzelés jó,de nem megy,mert nincs uj Ganz Ábrahám,aki felkarolja és támogassa az arra érdemeseket.Pedig lenne kitörési pont,elsősorban a geotermikus energia felhasználása terén.De sajnos az improt olaj és földgázból leeső jutalékok ezt nagymértékben korlátozzák!41 Oracle 2009. 04. 13. 11:50
Olyan tudásra van szükség, mely meghaladja a múltat és a jelenkor kihívásait.40 For Tin 2009. 04. 12. 22:51
Tisztelt Tallián Úr, tudáshiányt nem az ilyesféle flegma állításokkal kellene felpanaszolni:39 skripecz 2009. 04. 12. 22:33
Kedves Tallian Úr!38 rácz zoltán 2009. 04. 12. 21:08
A "rendszerváltás" után etelt időszak egyik felét még a köz-alkalmazottként, másik felét a "versenyszférában" alkalmazottként éltem meg és át. Az én tapasztalatom szerint a "létezett" szocializmus által még a negyvenes évek legvégén elvetett kontraszelekció magjai nemcsak kihajtottak, de virágba szökkenve termést is hoztak, sőt mára már ezek is elhullatták magvaikat. Tapasztalatom szerint zömében a közepes képességű, esetenként lustácska emberek kerültek középvezetői pozicióba a közszférában. A versenyszférában a "megbízhatóság" okán szintén ők. Miért lenne akkor érdem a tudás és a teljesítmény, hiszen ezt már középvezetői szinten kiirtják. Nem véletlen, hogy a "túlképzettség" fogalma nálunk az elmúlt 20 évben került bevezetésre.Ha meg van túlképzettség, akkor nyilván van "alulképzettség" is. Aki tehát "túképzettségre" való hívatkozással utasít vissza egy munkavállalót, az maga (vagy a főnöke) nyilván alulképzett. Ki szereti, ha a beosztottja képzettebb nála és olyan dolgokat produkál, amit a főnök maga meg sem ért? És mivel ez a közszférára, az állami szférára is érvényes, akkor mitől mennének előre a dolgok ??Minél előbb EURO,akkor nemtudnának az ingadozással játszadozni,mert ez csak egy kész röhely! A valamelyik vezér egyet kehhent,mindjárt esik a Ft.Hogyis van ez?Miért és kik ezek?Az ...
Bárcsak úgy élhetnénk, ahogyan élünk! (498)Drága Pali bá! Nem mentem orvosnak , sem védőnőnek.Az ő dolguk észrevenni a betegséget, hiányosságot, majd azt megfelelően kezelni Természtesen őket sem kötelezte senki arra, ho...
Osztályfőnöki hatalom, tekintély nélkül (27)Elolvastam ezt a szövegértelmezést, kidobtt idő volt. Sajnos azok kritizálnak, akik vajmi keveset értenek a témához, ezért hosszú lére eresztik a semmi mondandójukat.
Amiről a szónok hallgat: Orbán és Barroso értékel és utat mutat (7)Petőfi szelleme 2010. 09. 08. 21:24 Hát én is.Megköszönni a választók nak kell,azok szavaztak rájuk. Bugár el ismert politikus,Őt szeretik a szlovákok is.Igaz nagyon okosan kell...
Új korszak kezdődik a kisebbségi politikában (13)Szerintem mi két külön malomban őrlünk Pizza. Persze hogy nem vagy tanár sem pedig futár. Te filozófus lehetsz,abból ítélve hogy mennyit merengesz ezen a témán.:)
Tanárok: akikre egy kaktuszt sem bíznánk (962)Mai időjárásmin: 10 °C
max: 19 °C