hirdetés

Címkék:Barack Obama,Kairó,iszlám,amerikai diplomácia

Kairó előtt: Obama és a Muzulmán Fivérek

// 2009 // máj // 22

Barack Obama még elnökjelöltként jelentette be, hogy egy muzulmán fővárosban nagyszabású beszédet intéz majd a muzulmán világhoz, s hamarosan be is váltja ígéretét. Hogyan erősítheti ez a gesztus éppen az iszlám szélsőségeseit?

Ajánlat

Kína és India jövője a tétDavid Frum az újjáéledő amerikai protekcionizmus veszélyeiről

Piacfetisiszták és érzelgős hülyékAndrew Koppelman Obama és a szocializmus kapcsolatáról

Barack Obama tett egy könnyelmű ígéretet a kampány idején. Igazság szerint elég sok könnyelmű ígéretet tett, de ez az írás csak az egyikkel foglalkozik.

Obama jelöltként azt ígérte, hogy egy muzulmán fővárosban nagyszabású beszédet intéz majd a muzulmán világhoz. Az elnök június 4-én, Kairóban fog eleget tenni vállalásának.

Ugyan mi rossz következhet a szívet melengető odafordulásból? Kezdjük ezzel a kérdéssel: Salman Rushdie-t és Ayaan Hirsi Alit a muzulmán világ részének tartja-e az elnök? Igen vagy nem?

Ha igen - ha a "muzulmán világba" beletartozik mindenki, aki muzulmán gyökerű családban született, függetlenül attól, hogy személyesen miben hisz; ha beletartoznak a muzulmán gyökerű liberálisok, világi elkötelezettségűek és ateisták is -, akkor meglehetősen értelmetlennek tűnik egységes csoportként megszólítani őket.

A valószínűbb válasz azonban nemleges: Rushdie és Ali nem számít ide. Szinte elkerülhetetlen, hogy az elnök beszéde a leginkább Nyugat-ellenes, a leginkább militáns, legszélsőségesebb muzulmánokhoz szóljon. Aki úgy dönt, hogy a "muzulmán világhoz" mint olyanhoz beszél, az hozzájuk beszél.
Nézzük a helyszínválasztást. Az elnök beszélhetne Indonéziában vagy Bangladesben - mindkét országban több muzulmán él, mint az arab Közel-Keleten. Indonéziában és Bangladesben az iszlám mérsékelt, toleráns irányzatai a meghatározóak. Mindkét ország azon van, hogy demokratikusabb, a világgazdasághoz jobban kapcsolódó társadalmat építsen.

Helyettük választotta az elnök Egyiptomot, amely ország, ez kétségtelen, az Egyesült Államok fontos szövetségese. Egyiptom ugyanakkor az iszlám legszélsőségesebb irányzatainak szellemi központja is. Innen indult a Muzulmán Fivérek mozgalma, akárcsak Szajid Kutb, a modern dzsihád ideológusa. Ez Juszuf al-Karadavi és Ajman al-Zavahiri hazája. Rendkívül furcsa lenne egy olyan beszéd Egyiptomban, amely nem számol ezekkel az emberekkel és eszméikkel.

Ha viszont számol, az kellemetlen mellékhatással jár. Egy amerikai elnök szól ezekhez a szélsőségesekhez, rajtuk keresztül igyekszik megszólítani a velük rokonszenvezőket - s ez a puszta tény felértékeli őket. Mintha ők lennének a legfontosabb, legjelentősebb muzulmánok. Mintha elismernénk, hogy ők a leginkább "autentikusak", mintha elfogadnánk, hogy az ő dühük és elidegenedettségük többet ér, mint az, hogy más muzulmánok világiasabb társadalomban akarnak élni, teljesebb módon akarnak részt venni a globális gazdaságban.

A muzulmán radikálisok által megalkotott világkép szerint az iszlámot elnyomja és gyarmatosítja a Nyugat. Úgy vélik, a muzulmánok sérelmei valósak, indulataik indokoltak, s a muzulmánok és a Nyugat szembenállásáról a Nyugat tehet.

Lehet, hogy az elnök vitatja majd ezt a világképet. De megteheti-e, hogy elmegy Kairóba és teljes mértékben elutasítja? Mondhatja-e azt, hogy a muzulmán többségű országok bajairól legfeljebb kismértékben tehet a Nyugat? Elmondhatja-e, hogy éppenséggel a modern értékek elutasításának a következménye, ha saját vezetőik áldozataivá válnak?

Egy amerikai elnöknek nemigen lenne szabad elfogadnia olyan álláspontot, amely szerint muzulmán emberekhez mint muzulmánokhoz lehet beszélni. Olyan nincs, hogy az elnök beszédet intéz a "keresztény világhoz". Hiszen egyértelmű, hogy a keresztény identitás magán-, nem pedig közügy. Fontos, hogy a keresztény többségű országokban vannak nem-keresztény kisebbségek, amelyeknek ugyanolyan tisztelet jár. Világos, hogy a keresztény többség tagjai közt sokan vannak, akik magukat nem a vallás koordinátarendszerében határozzák meg, s hogy a szabad társadalom alapelvei közé tartozik: bárki szabadon megválaszthatja, hogyan definiálja önmagát.

Karadavi és a Muzulmán Fivérek állítják, hogy az iszlám csak közügy és csak politikus lehet. De miért értene velük egyet egy amerikai elnök? Ha viszont a "muzulmán világhoz" beszél, hogyan kerülhetné el, hogy egyetértsen velük?

Nem része-e vajon a muzulmán világnak az a pakisztáni tudós, aki szeretné úgy kutatni a Korán eredetét, hogy ne kelljen erőszaktól tartania, ha újszerű következtetésekre jut? Az a szaúdi asszony, aki szeretne nyilvános helyen farmernadrágot hordani? Az az iráni fiatal, aki bahá'i hitre térne? Az a szenegáli kereskedő, aki szívesebben jár moziba, mint mecsetbe? Az a francia egyetemista fiú, aki megünnepli a ramadánt a szüleivel, a karácsonyt pedig a barátnőjével? Vagy a barátjával?

Vajon hozzájuk szól-e majd az elnök beszéde? Ha nem, akkor jobban teszi, ha otthon marad.

Angol nyelven megjelent a National Postban. © David Frum

AZ [origo] LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

KOMMENTÁLJA ÖN IS!

8 komment

A Komment.hu cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Ha még nem regisztrált, tegye meg itt! Mivel a Komment.hu szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashat.

8 Stockhouse 2009. 08. 12. 17:46

Obama most a nagy békítőt próbálja eljátszani,de mint az agresszív USA elnöke:ez képtelenség.Szavahihetetlen a rengeteget szenvedett és lealázott arab világban és nem a személye,hanem a betöltött pozíciója miatt.Szerintem az egyre inkább aggódó és türelmüket vesztett,háborúellenessé vált amerikai családokat célozza ez a beszéd.Semmilyen eredményt nem várok a nagy beszédtől-szerintem a kormányzata sem-,de majd elmondhatja,hogy ő megpróbálta,nem hallgattak rá ergo:harcolunk tovább katonákkal. Békén kellene hagyni és tiszteletben tartani az iszlámot ,mert a mi agyoncivilizált világunk képtelen megérteni az ő törvényeiket,szokásaikat.Hja csak az olaj...A horvátországi Vukovárnál vagy a boszniai Srebrenicánál miért nem voltak amerikai katonák?

7 portdebras 2009. 05. 28. 14:39

Egyiptomnál sokkal veszélyesebb Szaúd-Arábia. Egyiptom bebörtönözte és felakasztotta Szajjid Kutb-ot. Szintén szélsőséges nézeteket valló testvérét viszont Szaúd-Arábia fogadta be, akinél Oszama bin Laden személyesen is tanult. Szaúd-Arábia sok „nyugati” mecsetet és szervezetet/mozgalmat anyagilag is támogat.

Islam in Hungary:
Sajnos a Muszlim Testvériség és a többi szélsőséges iszlamista szervezet tovább radikalizálja a fiatal muszlimokat szerte a világon. Természetesen ezek a szervezetek a nyilvánosság előtt elítélik az erőszakot.

Ez a mozgalom egy szélsőséges politikai ideológiát takar, aminek nem sok köze van a hagyományos, spirituális iszlámhoz, és ami egyáltalán nem tűnik egy rugalmas eszmerendszernek. A tökéletes iszlám állam létrehozását erőszakon keresztül képzelik el, amelynek során mindenki legitim célpont lehet, aki nem ért egyet velük. Még a mérsékelt muszlimok is.

Hogy milyen identitást és immunitást ad a muszlimoknak mindez? Jó példa erre, hogy az immár „Nyugaton” született, ott élő, és ott radikalizálódott szélsőségesek Egyiptomban történő letartóztatásukkor és bebörtönzésükkor arra hivatkoztak, hogy „nyugati” állampolgárokként különleges bánásmód illeti meg őket, míg egyébként totálisan elutasítják a „Nyugatot”.
De valóban nehéz lehet meghatároznia magát egy ázsiai bevándorló felmenőkkel rendelkező etnikai kisebbség tagjának, aki már egy nyugati országban született. Ennek a kérdésnek a megoldásában látom az egyik lehetőséget arra, hogy a szélsőséges iszlamizmus, és az általuk kitermelt öngyilkos merényletek végre visszaszoríthatóak legyenek.

6 Islam in Hungary 2009. 05. 25. 11:37

Egy kis felvilágosítás a cikk írójának:

A Muszlim Testvériség már rég megnyerte az ideológiai csatát, csak erről Nyugaton nem akarnak tudomást venni.
Ez a világméretű mozgalom az iszlámnak egy olyan - egyébként teljesen eredeti - értelmezését hozta létre, amely kikezdhetetlen identitást és immunitást ad a muszlimoknak, és amely Marokkótól egészen Indonéziáig hódit.
Rendkívül rugalmas eszmerendszerről van szó, amely képes átlépni a főként gyarmatosítók által mesterségesen létrehozott arab és iszlám "nemzetállamok" határait.
A török miniszterelnök, Erdogán pártja is hozzájuk tartozik, de a Hamász is, sőt Európa legnagyobb iszlám szervezete, a FIOE is. Ők üzemeltetik a legnagyobb iszlám weboldalt, az islamonline-t is, és ott állnak a katari Aljazeera hátterében is.
Nos Egyiptomban legalább 80%-os a támogatottságuk, és bár hivatalosan be vannak tiltva, független jelöltekként mindig bejutnak a Parlamentbe. Hasan al-Banna, a Testvériség alapitójának unokája, prof. Tareq Ramadan a legnevesebb iszlám szakértő egész Európában.

A Muszlim Testvériség valójában azért kelt nagy riadalmat, mert a 20. század elejétől kezdve a muszlim világ felszabadításáért küzd, és persze nem csupán a külső gyarmatosítók ellen, hanem a belső diktátorok, a nyugati nagyhatalmak kiszolgálói ellen. A nyugatnak nem érdeke, hogy a muszlimok saját kezükbe vegyék az iszlám világ irányítást, saját értékeik mentén, hanem nyugatról importált, és impotens életszemléletet akarnak rájuk tukmálni. Ez ellen küzd számos muszlim mozgalom, élükön a Muszlim Testvériséggel.

5 sfsdlfks 2009. 05. 24. 10:51

Lehet, hogy már mindenben a hibát keressük?

Bush nem tetszett az agresszív külpolitikája miatt, Obama sem tetszik a kiegyezni vágyó külpolitikája miatt. It nem Obama vagy Bush a kérdés, csupán az USA.

A cikk hátterében az USA-val való ellenszenv áll, egyszerűen semmi sem jó, ami az USA-val kapcsolatos. Szánalmas. Szánalmas próbálkozás. Végre egy elnök legalább megpróbál szót érteni, szólni azokhoz, akik között vannak azok, akik a legmélyebben gyűlölik. Ennél többről itt nincs szó. Meggondolatlan? Lehet, de egy barátkozó geztust senki sem fog rossz néven venni. Ha Obama az iszlám világhoz akar szólni, akkor azokhoz fog szólni akik annak tartják magukat. Pont.

4 tekerek 2009. 05. 24. 10:49

A muzulmán világ és az USA szembenállása egy nemzetközi megtévesztés eredménye.
Nagyon mosolyogtam amikor ismét láttam a Rambó 3 (?) –at – ha jól emlékszem – az afganisztáni ’mudzsa hedinek’, a tökéletes hazafiak, akik a szovjet megszállás ellen harcoltak. Aztán jött a szovjet helyett az amerikai megszállás és a barátból ellenség lett. Ezek az emberek pedig ugyanazt tették. Ugyanúgy a saját hazájukat védték, a számukra idegen uralom, idegen életszemlélet ellen harcoltak.

És a világban sokan megbotránkoztunk amikor az ez év januári izraeli támadás során a gáza övezet ellen ENSZ fóruma előtt is megvitatásra került. Majd az izraeli állam elnöke dicsekedett, hogy „utasítottam az elnököt, hogy hogyan szavazzanak”. Busch, aki hivatalának végnapjait élte, egy szintén fontos tárgyaláson volt. Onnan hívták ki, és vette az izraeli telefonhívást. Hívta az ENSZ közgyűlésen lévő külügyminisztert, és továbbította neki az „utasítást”. És mint annyiszor, a hathatós ENSZ határozat elmaradt az agresszorral szemben.

Az USA és vele együtt – bár lényegesen sokszínűbben a nyugati szövetségesek – ellentéte az arab és a muszlim világgal az amerikai politikai életben sikerrel lobbizó zsidó politikusok érdeme, és izraeli érdekeket szolgált. És kifejletében a zsidó állam vezetője már utasíthatta a szuperhatalom elnökét. Aligha hiszem, hogy ez így a világ békéjét, az igazság érvényesülését szolgálta volna.

Keveset hallottunk róla, de ez az USA-n belül is növekvő elégedetlenséget eredményezett, ami minden valószínűség szerint egy afro-amerikai elnök megválasztásához eredményezte, akinek ráadásul muszlim gyökerei vannak.

Obama győzelme már a múlt év végén borítékolható volt. Így nem tartom valószínűtlennek, hogy a pénzügyi válság kitörése is valami módon összefüggésben áll Obama győzelmével, és a amerikai tőkeerős zsidó lobbi befolyásának várható csökkenésével.
A pénzügyi világválságra adott USA és fejlett ipari országok válasza a tőke hatalmának korlátozása, és nemzeti gazdaság erősítése. Még az USA-ban is lépések történnek a szociális piacgazdaság kialakítása felé. A globalizált világban a tőke uralmának hívei, a pénz istenének elhivatott „papjai” és ennek a korlátlan uralomnak gátat vetni akarók, jobbára mondjuk úgy az emberi értékeket és érdekeket is figyelembe vevő nemzetibb gondolkodás hívei között folyik az ádáz harc, mely még nem dőlt el, hisz a válságra nem mondhatjuk, hogy a legfejlettebb országok is legyőzték volna. (Magyarország helyzete teljesen más).
Nagyon komoly gazdasági harc folyik. Ha a pénz istenét megfékezni akarók győznek, a fejlett nyugat, és a muszlim világ kapcsolatának megítélése is más lesz.

A cikk írójának utolsó előtti szakasza már hatáskeltést céloz. Ahogy a muzulmánok között vannak akik a nyugati világgal szimpatizálnak, úgy a mi nyugati világunkban is vannak akiket a keleti vallások fognak meg.

Bízom, hogy a feszültség oldódni fog. Az a teljesen tarthatatlan állapot, amikor a világunkban a legagresszívebb állam vezetője utasíthatta a jelenleg egyetlen szuperhatalom elnökét, már a múlté lesz. És ami ebből az áldatlan helyzetből következett, az állítólagos szembenállás a muszlim világ és a nyugati kultúrát képviselő országok között, oldódni fog, hosz nem itt voltak a feloldhatatlannak tűnő ellentétek.

3 Akitlosz 2009. 05. 24. 07:36

Már amennyiben ez a cselekedet gesztus.
Más cikkíró esetleg akár provokációnak is értékelhetné.

2 rikolto 2009. 05. 23. 21:44

Miutan elolvastam a cikket megraztam a fejem, vettem egy nagy lelegzetet, es legyintettem egyett. Az egessegem tobbet er annal, hogy hadjam felguzni, egy ilyen atlatszo, cikken.

1 Danubius Robin 2009. 05. 22. 23:52

A cikkírónak az alábbi két kijelentését érdemes átgondolni:

1./ Egy amerikai elnöknek nemigen lenne szabad elfogadnia olyan álláspontot, amely szerint muzulmán emberekhez mint muzulmánokhoz lehet beszélni. Olyan nincs, hogy az elnök beszédet intéz a "keresztény világhoz". Hiszen egyértelmű, hogy a keresztény identitás magán-, nem pedig közügy.

2./ Egy szabad társadalom alapelvei közé tartozik: bárki szabadon megválaszthatja, hogyan definiálja önmagát.

A cikkíró ezen utóbbi második gondolatát, ha tovább folytatjuk, akkor egy általa szabadnak vélt társadalom alapelvei közé tartozik, hogy bárki szabadon megválaszthatja, hogyan definiálja magát, kivéve azokat akik számára a vallási (pl. muzulmán, keresztény)identitás nem csak magánügy, hanem közügy is.

Ugyanis a cikkiró szerinti szabad társadalom szabad embere szabadon megválaszthatja identitásaként azt amit szabad.
A cikkíró szerinti szabad embernek vallási identitást választani pedig nem szabad.

A legújabb hozzászólások

morvai.j.zs // 2012 // feb // 04

Kedves Juhaszvik és Mpolgár! Korábban már magam is írtam arról, amire Mpolgár célzott egy félmondatban: hogy ti. az a réteg, amelyiknek az egykulcsos SZJA-val több marad a zsebé...

Hoffmann Rózsa az életre tanít (68)

Thor911 // 2012 // feb // 04

calvus: azért azt látni kell hogy Europában két fő irányvonal van! 1. A Német és északi népek gazdaságpolitikája akik felelősen gazdálkodnak és náluk a gazdasági válság elég eny...

A görög euró csúnya vége (33)

morvai.j.zs // 2012 // feb // 04

Kedves Árvanyuszi [1269]! Azt hittem, az ilyen hozzászólásokon már túl vagyunk. 1.) A tanárokkal kapcsolatban általánosít: nem igaz (természetesen nem igaz), hogy nem érdekli ő...

Tanárok: akikre egy kaktuszt sem bíznánk (1260)

Oer Jee // 2012 // feb // 04

Havazik. Gyönyörű...és milyen drága ez a mínusz 16 fok. De február van, s régen azzal vigasztalt anyám: január...február...itt a nyár. jó lenne valami vidám lelkesítő érzés......

Orbán mellett, Orbán ellen (81)

oref // 2012 // feb // 04

Dolgoztam a szakoktatásban. Jelenleg egészen más területen oktatok. A szakképzés jelenleg egy gyerekmegörző. Azért, hogy a srácok nehogy verekedni, lopni, vagy kábítózni járjanak. ...

Gyerekek a futószalagon: köznevelés és szakképzés (110)