// 2009 // jún // 02
A plakátok és hirdetések szinte kizárólag az itthoni politikai eseményekre utalnak, az európai parlamenti választáson azonban mégiscsak arról döntünk, hogy kik képviseljék majd az EU-ban Magyarországot. Hogyan működik az Európai Parlament, mi a június 7-ei választás valódi tétje?
Csak menübenAntal Dániel az EP-választás magyarországi rendszeréről
EP-választásAz [origo] minden cikke a témában
Június 7-én elsősorban arról döntünk, hogy kiket küldünk Magyarországról az Európai Parlamentbe és ott mely frakciók lesznek képesek alkalmi vagy stabil többséget biztosítani a parlament döntéseihez. A választók szabadságát meglehetősen szűken mérő magyar választási rendszer miatt alapvetően Győri Enikó (Fidesz-KDNP - néppárti frakció), Cserei Gyula (MSZP - szocialista frakció), Szent-Iványi István (SZDSZ - ALDE frakció), Morvai Krisztina (Jobbik - független vagy valamelyik nacionalista frakció), illetve esetleg Bokros Lajos (MDF - néppárti frakció), Szabó Tímea (LMP - zöldek) és Kis Zoltán (MCF Roma összefogás - néppárti, független vagy joker) mandátumáról fogunk dönteni.
Az Európai Parlament egyfajta föderális alsóházként működik; az európai jogszabályokról és nagy politikai kérdésekről vagy a tagállamok minisztereinek tanácsa, vagy a tagállamok kormányfői hozzák meg a végleges döntéseket. Az EP hatásköre inkább akadályozó, mint kezdeményező: a közösségi jogszabályok tervezetét módosíthatja és elvetheti, de nem kezdeményezhet, és a nemzeti kormányok jóváhagyása nélkül életbe sem léptethet törvényeket. Mivel az EP-választásokat a nemzeti választásoktól többnyire elkülönülve rendezik, és az EP-szavazati arányok a polgárok hétköznapi életét csak nagyon áttételesen érintik, ezért gyakran olyan pártok nyerik meg az egyes országokban rendezett választásokat, amelyek odahaza éppen ellenzékben vannak - így küldhetett legutóbb a brit Konzervatív Párt több képviselőt az EP-be, mint Magyarország összesen. Az EP ezt a hátrányát azzal szokta előnnyé kovácsolni, hogy addig keresi a politikai konszenzust, amíg az EU-t képviselő bizottsággal vagy a nemzeti kormányokban részt vevő pártok között meg nem találja az egyetértést. Mivel ez a sziszifuszi munka nem túl látványos, az EP valódi hatalmát a választópolgárok hajlamosak alulbecsülni.
Az Európai Parlamentben a két legnagyobb képviselőcsoport az első választások, 1979 óta a néppárté és a szocialistáké, akik együtt mindig legalább a voksok felét szerezték meg, és egy rövid néppárti-liberális "koalíció" időszakát leszámítva lényegében nagykoalíciós jelleggel osztják fel a parlamenti pozíciókat. Mindez az EP-nek mint intézménynek is érdeke volt: ha valamiben a két nagy párt megegyezett, az előbb-utóbb átment a parlamenten és a miniszterek tanácsán is. Elvileg létrejöhetne másfajta többség is az EP-ben, de azt a nemzeti kormányok szinte biztosan leszavaznák - ezért az EP mint intézmény is érdekelt volt abban, hogy a végén a két nagy párt mögé többé-kevésbé felsorakozzon. Talán mindez segít megérteni, hogy a magyar EP-képviselők miért mondhatják el olyan büszkén magukról, hogy Brüsszelben felül tudnak emelkedni a pártpolitikai vitákon: a 24 magyar képviselőből ugyanis 22-en "kormánypártiak", vagyis a parlamenti többséghez tartoznak, így a Fidesz, az MSZP és a MDF képviselői között aligha alakulhat ki éles ellentét. Egyedül az SZDSZ két képviselője tekinthető "ellenzékinek".
A jelenlegi mandátum-előrejelzések az előző választáshoz képest az akkor is nyertes Néppárt relatív győzelmét jósolják a szocialisták erős második helyével együtt. Sok baloldali európai aktivista szomorúságára az európai szocialisták pártszövetsége a néppárti Manuel Barroso bizottsági elnökkel (lényegében szövetségi kormányfővel) szemben még ellenjelöltet sem nevezett meg, így a hazai Fidesz-MSZP-MDF helyosztónak is viszonylag kis tétje van. Ha minden marad a régiben - és ennek van a legnagyobb esélye -, akkor némi néppárti erőfölény mellett a fideszes és az MSZP-s képviselők segítenek majd fenntartani a parlamenti többséget. Az MDF szereplése pedig tényleg csak arról szól, hogy Bokros Lajost elküldjék-e a magyar szavazók a néppárti frakcióba.
A sokéves nagykoalíciós együttműködés borulásának kis esélye van, s ebbe a magyar választók csak nagyon kis mértékben tudnak beleszólni. A 2009-ben némiképp csökkenő létszámú méretű parlamentben elvileg a Néppárt még erősíthetne is, ha nem volna érvényben a brit Konzervatív Párt előző vezetésének döntése, miszerint a toryk kiszállnak a túlzottan föderalista néppártból, és átülnek a függetlenek vagy a nacionalisták közé. Ha a toryk meg akarják őrizni Nagy-Britannia befolyását az európai parlamenti ügyekre, akkor mégis maradnak a nagykoalíciós néppártban, esetleg megpróbálnak egy erős szerződést kötni vele; ha azonban komolyan veszik a szakítást, azzal igencsak meggyengíthetik a Néppárt alkupozícióját az MSZP szavazói által is erősített szocialista pártszövetséggel szemben, sőt, gyorsíthatják az Egyesült Királyság távolodását az uniótól. Ilyen értelemben a Fidesz és az MSZP képviselői közötti igazi verseny, most úgy fest, a La Manche túlpartján fog eldőlni.
A nagykoalíciót tovább gyengítheti a nagyszámú tiltakozó szavazat, amelyek politikai kultúrától függően a kisebb európai pártokra szoktak esni: Nagy-Britanniában a kormányra még soha nem került liberális demokratákra, akik önmaguk képesek lehetnek annyi mandátumot szerezni, mint a Fidesz Magyaroszágon; más országokban az európai politika főirányától jobbra vagy balra lévő pártokra, mondjuk, itthon a Munkáspártra vagy a Jobbikra. A liberálisok egyszer már voltak a mérleg nyelve, és most is ezen dolgoznak, amire esetleg a zöldekkel együtt lehet is esélyük. Az SZDSZ-re és az LMP-re leadott szavazat eltérő hangsúlyokkal, de ezt a folyamatot erősítheti. A Munkáspárt és a Jobbik által megcélzott politikai platform ellenben szinte kizárt, hogy bármelyik oldalon kapcsolódó többséghez tudjon csatlakozni: egy szocialista-zöld-liberális koalíció a balszélről gyűjtött szavazatokkal aligha tudná a néppárti és szocialista kormányfőkön átvinni az akaratát. Az euroszkeptikus Jobbik pedig a belülről bomlasztás taktikáját alkalmazhatja az általa vitatott EU parlamentjében.
A formális koalíciók helyett a bonyolult alkukra, bizottsági egyezkedésre épülő parlamentbe gyakran kerülnek be olyan pártok, amelyek összesen egy-egy ügyet kívánnak az európai politikai színtéren képviselni. Svédországban jó eséllyel veszi az akadályt a Kalóz Párt, amely a szerzői jogok és a találmányi szabadalmak kevésbé szigorú szabályozáséért küzd. A határon túli magyarok - ráadásul a legerősebb néppárti frakcióhoz csatlakozva - az RMDSZ és az MKP segítségével rendszeresen az Európai Unió politikai rendszere elé tudják vinni problémáikat, és nemzetközi szövetségeseket kereshetnek a nemzeti kisebbségek számára fontos részügyekben. Magyarországon ilyen logika mentén indult neki az EP-választásoknak az MCF Roma Összefogás Párt, amely - ha szerez 150-200 ezer szavazót - először juttathatja az európai cigányság egy szervezett csoportját szóhoz az Európai Parlamentben. Ennél jobb garanciája pedig nem volna annak, hogy az Olaszországtól Romániáig, Csehországtól Magyarországig egyre égetőbbé váló cigánykérdés demokratikusan kerüljön az EU szintjére.
A választás belpolitikai hatása nyilvánvaló, de csak közvetett és másodlagos. A valódi kérdés az, hogy a következő ciklusban kik és hogyan döntenek majd az EU ügyeiről - amelyek persze a mi ügyeink is.
A Komment.hu cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Ha még nem regisztrált, tegye meg itt! Mivel a Komment.hu szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashat.
10 sors 2009. 06. 04. 09:55
Ha most az ORIGO címoldalát megteccenek nézni,világossá válik az a cikk,melyben leírják,hogy csúszik a devizahitelesek megsegítése. Igen mert az EP .-ben olyan emberek kerültek,akik elsem tudják magyarázni Magyarország helyzetét. Akkor hogy értsék meg azok az országok képviselői,mikor a mi országunkat nemis ismerik.Nemcsak újságolvasásra kell odamenni,meg aludni,mert éjszakai szórakozás fáradalmait kikell pihenni.Lásd a mi parlamentünk.Nem véletlen korlátozták a tv felvételi lehetőségeket!Hát így állunk!És hozzáteszem,nem minimálbérért üldögélnek ott.Talán majd a választások helyre billentik a helyzetet.Bízzunk benne!!!9 rosszkedvu 2009. 06. 03. 22:45
Az EP választási kampánynak arról kellene szólnia, hogy az eddigi képviselők miként,milyen eredményességgel képviselték az országot az EU-ban.Ennek alapján dönthetne a szavazó,hogy melyik listára szavaz. Ehelyett a 7 éve folyó permanens választási kampányt végzi a Fidesz, összekeveri a belpolitikai történéseket az EU képviselettel. Persze tudatos és módszeres ez, azz MSZP-t mindenáron sárba kell gyúrni szerintük. A népnek most nem az adóról, megszorításokról, a kormányról kell szavaznia, de a sok megtévesztett ember ezt nem látja be. Persze azt sem.hogy az ország megosztását a "nemzeti" oldal hangoztatásával a Fidesz végezte el, most másokra fogja. Eljárásuk, módszerük több,mint undorító.Az már biztos,hogy megnyerik a következő választást,de ha bíróságot játszanak a bíróság helyett, akkor ők is megjárhatják hatalomvesztésük után. Gyurcsánynak igaza volt, hogy a bíróságok "jobbra húznak", méginkább az lesz, ha nemtelen vádakkal itéletek is születnek. A HÍR tv ma este taglalta Wallis csoport osztalékrendszerét, amelyben csak Bajnai által vezetett cég kapott osztalékot. Tessék mondani, mi köze a politikának ehhez? Vizsgálódjon az Apeh, ha nem, tisztességes, vagy nem adózott jövedelemből osztottak, tegyék meg a feljelentést. Nem politikiai kérdés!!!!!! Orbán Győzőnek mennyi a jövedelme, osztaléka? Ezt is sziveskedjenek nyilvánosságra hozni a Sárazsadányi és egyéb birtokok jövedelmét is. A kettéfűrészelt óriás mérhetetlen hatalomvágya tönkretette az ország békéjét. Senki nem örül a megszorításosknak, mindenki tud róla - ha nem nagyon látszik,hogy érezné- nem kellene ebből politikai felhajtást csinálni.Ettől nem jutunk előbbre, de többen gyűlölik meg egymást. Az EP választás kampányának sem erről kellene szólnia, amiról szól.8 Tullamore 2009. 06. 03. 20:57
sfsdlfks7 Tullamore 2009. 06. 03. 20:50
Az EP választás mindíg is a belpolitikáról szólt. A korábbinál is az volt az első reakció, hogy "győztünk, nagyon győztünk". Azóta sem tálalt fel a Győző (latinul victor) semmit az EP ereményességgel kapcsolatban. Most is ez lesz. Nem az EU eredmények érdekében történik most sem semmi.6 sors 2009. 06. 03. 18:21
Toth Istvánnak teljesen igaza van.Nem kell ide kampányolás! Minek!Újabb pénzkidobás az egész.Elégszer átvertek már bennünket.Megmaradna a rengeteg kidobott pénz és azt szétosztani a válság kezelésére!Úgyis az fog a választások után történni,mint eddig.Volt lehetőség megismerni a jelölteket.Úgyis arra szavaz az ember,akire akar,vagy nem.Teljesen már mindegy,már az ország eléggé levan járatva a nagyvilágban nem?Ha akar az EP segíteni bennünket,akkor úgyis segít,hameg nem,akkor meg mindegy.A mi általunk választott képviselőre ugysem sok lesz bízva.Csepp a tengerben.5 sfsdlfks 2009. 06. 03. 12:22
Ha belegondolunk, akkor mi másról szólhatna a hazai kampány, mint amiről szól?4 Uborka 2009. 06. 03. 09:44
Az EP választás mindenhol a belpolitika függvénye (is), nálunk is. És nem mindegy, hogy milyen jelöltek kerülnek be. Én azt gondolom, hogy a válság után természetes tendencia a protekcionizmus erősödése, tehát várható, hogy az erősebb önrendelkezést hirdető pártok kerülnek jobb helyzetbe.3 Toth István 2009. 06. 03. 07:46
Akárhogy is fáj, akár hogyan magyarázkodik, vádaskodik az mszp, az szdsz, az mdf,és a hozzájuk tartozó propagandagépezet, ezt a választást a becsapott, kizsigerelt emberek a fennálló rezsim elleni tiltakozásnak a kifejezésére használják fel, és nem mellesleg arra, hogy kiket szeretnének az eu parlamentbe küldeni magyarország érdekeit képviselni.2 Antal Dániel 2009. 06. 02. 18:33
Elnézét kérek, a hiba érthetetlen, nincs rá magyarázat és nyilván az enyém és a szerkesztőké. Már kértem a pontosítást.1 buraij 2009. 06. 02. 17:36
Az LMP-HP listavezetője nem Szabó Tünde, hanem Szabó Tímea, csak a pontosság kedvéért...A pesti-vidéki ellentét inkább akkor volt számottevö amikor az életmód, életszinvonalbeli különbségek és hát a munkalehetöségek tényleg jelentösek voltak. Bár apám pesti volt, én v...
Budai kellem, pesti manír (24)Legfőbb probléma, hogy mindenkiből diplomás embert akarnak faragni, így boldog-boldogtalan is felsőoktatásba jelentkezik. Aztán mire mennek a diplomájukkal, beállítják a vitrinbe. ...
Érettségik, felvételik: egyre lejjebb kerül a léc (188)Kedves Mamma! Nem viselem nehezen, ha más a véleménye valakinek! Nem azzal van a baj, mit írsz, hanem,hogy hogyan. Leírtam az én esetemet, hogy velem mi történt, hogy nekem jó tap...
Születni veszélyes (95)Mielőtt bármit is mondanék, nagyon szeretem az állatokat. Nekem cicám van, kutyát nem tudunk most tartani mert nincs kerítésünk. Régen nem kertes házban laktam, így megint csak nem...
A gazdik uralma (116)T.Csillagszem ! ..szó nincs itt arról,aki KISZ,vagy Úram bocsá..MSZMP tag volt,..az egymást sunyi módon figyelő "Kollégáról",szomszédról, "Jóbarátról" van szó,arról aki hitvány ...
Az ügynököket leleplezni nem kell félnetek jó lesz (34)
Mai időjárásmin: 10 °C
max: 19 °C