[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW

KOMMENT.HU

hirdetés

Irán, túl a terrorizmuson és a pisztácián

// 2009 // jún // 22

Harminc évig stabilan állt a lábán az iszlám hatalom Iránban, ezért a világ meglepetéssel fogadta, hogy az elnökválasztás eredményhirdetése után számos emberéletet is követelő zavargások törtek ki Teheránban. Miért éppen most vonultak az utcára az irániak?

Forrás: AFP

Ajánlat

Ajánlat

Miért most? 30 év egyházi elnyomás után miért éppen most lázadt fel az iráni nép? A rövid válasz: a kulcs, akárcsak nyugatabbra, Iránban is a gazdaság.

Az iráni központi bank adata szerint az infláció 25%. A munkanélküliség - ami már Máhmúd Ahmadinezsad hatalomra kerültekor 10,5%-os volt - elérte a 17%-ot.

Hatalmas olaj- és gázkészletei révén Iránnak gazdag országnak kellene lennie. Ehhez képest az iráni átlagjövedelem az inflációt beszámítva jelenleg ugyanannyi, mint 1975-ben volt. A sah idejében az átlagos iráni sokkal jómódúbb volt, mint az átlag dél-koreai. Ám az átlag dél-koreai ma háromszor olyan gazdag.

Az olaj és a gáz mellett mik Irán fő exporttermékei? A pisztácia, a sáfrány és a szőnyeg. Az Iránban felhasznált gázolaj 40%-a importból származik, mivel a lepusztult finomítók nem tudnak lépést tartani a kereslettel. A gazdaság mintegy háromnegyede van az állam vagy vallási alapítványok tulajdonában. Ez a legendás iráni korrupció melegágya. Vallási vezetők és családtagjaik szerezték meg az egykor a sah és rendszere irányítói által birtokolt földeket. Sápot szednek a fegyverkereskedelemből, és lopják az olajpénzt. Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni ajatollah lett az ország leggazdagabb - és leggyűlöltebb - embere.

A gazdaság stagnálása és a korrupció segítette annak idején Máhmúd Ahmadinezsadot a hatalomba. Amikor Rafszandzsáni 2005-ben elindult az elnökválasztáson (miután 1989 és 1997 között már betöltötte a posztot), Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei nagyajatollah felismerte, hogy újbóli megválasztása esetén az a kevés bizalom is eltűnne, ami az iszlám rezsim iránt még megvan az irániakban. Hamenei ezért alternatív jelöltet keresett: olyasvalakit, aki nem járt ki túl sok iskolát, akinek egyszerű az ízlése, s aki szembeötlően nem gazdag. A pojácáskodó Ahamadinezsad kiválóan megfelelt a szerepre. Az egyetlen gond: hamar kiderült róla, hogy még kevésbé ért a gazdasághoz, mint korrupt elődei.

Az elmúlt négy év alatt Irán 272 milliárd dollárnyi olaj- és gázbevételre tett szert - ez 100 milliárddal több, mint amit az előző elnök, Mohammad Hatami idejében elért az ország. A bőséges forrásokat Ahmadinezsad részben új, forrásigényes jóléti programokra fordította. Országjáró körútjai során személyesen adott át készpénzajándékokat a friss házasoknak. A költekezés fokozta az inflációt, miközben Ahmadinezsad nukleáris arcoskodása olyan nemzetközi szankciókhoz vezetett, melyek tovább szűkítették az amúgy sem bőven csordogáló külföldi befektetéseket.

A gazdaság bedőlése tovább súlyosbította Irán eleve rettenetes szociális problémáit. Az országban mintegy kétmillió kábítószer-használó él. A rendszer szexellenes hozzáállása dacára (vagy talán éppen annak következtében) virágzik a prostitúció: csak Teheránban 85 ezerre becsülik a prostituáltak számát. Az erkölcsrendészet vezetőjét tavaly akkor tartóztatták le, amikor éppen hat meztelen prostituált társaságában szórakozott. Az általánosan elfogadott becslés szerint Iránban 80 ezer HIV/AIDS-fertőzött él - háromnegyedük intravénás droghasználat során szerezte a vírust.

A zúgolódó irániak bizalmát Ahmadinezsad az egyetlen hozzá kötődő ügy, a korrupcióellenes harc segítségével igyekezett megtartani. Az iráni elit egyetlen becsületes emberének szerepébe helyezkedve az egyházi korrupció egyre durvább részleteit tárta fel. Egy ajatollah veje az állami cukoriparból gazdagodott meg, a parlament egy korábbi elnökének fia milliárdos sápokat szedett.

Az ilyen történetek azelőtt csak pletykákban terjedtek, most azonban az állami televízió számolt be róluk. A gazdaságilag kiszolgáltatott szavazók pedig - ahelyett, hogy lenyugodtak volna - egyre dühösebbek lettek. Az önmagát menteni igyekvő Ahmadinezsad az egész rendszert lejáratta.

Az iráni vezetés Khomeini ajatollah halála óta lehetővé tette a rendszer keretei közé korlátozott politikai versengést. A feltétel mindig az volt, hogy a versengő felek egyaránt tiszteletben tartják a játékszabályokat. A rezsim most egy csapásra elvesztette uralmát a versengés felett. Ahmadinezsad felrúgta a rendszer minden szabályát, hogy megtarthassa az elnöki posztot. Hoszein Múszavi azért szegi meg a szabályokat, hogy megszerezze azt. A korábbi tabuk megszűntével az iráni emberek is beszállhattak a meccsbe, s a rezsimnek választania kell: megadja magát az embereknek, vagy erőszakkal lép fel ellenük.

Irán nagy, ősi kultúra, az ország lakói egyre városiasabbak és tanultabbak; az ország rengeteg dolgot adhatna a világnak, nem csak terrorizmust és pisztáciát. Akárhogyan alakulnak is a dolgok, az elmúlt napok drámai történései megmutatták, hogy mi minden lehetne Irán, ha megszabadulna a korrupt, képmutató, mohó és kapzsi iszlám teokráciától.

 

Angol nyelven megjelent a National Postban. © David Frum

25 komment

A Komment.hu cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Ha még nem regisztrált, tegye meg itt! Mivel a Komment.hu szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashat.

Elfelejtett jelszó

28 johannus 2009. 08. 25. 11:09

Megdöbbentő és elkeserítő, amit itt is olvasni lehet a nálunk megbuktatott rendszerről. Olyan pedagógus sorolja (kizárólag) végeláthatlan panaszait, aki ugyan akkor (velem együtt) nem élt fényűzésben, de mégis tapasztalhatta, hogy amit elvártak tőle ideológiai vonatkozásban, az nem hazugságokra épült és méltó volt arra, hogy mindenki, tehát ő is magáévá tegye. Láthatta, hogy amit nemzetének közössége anyagi és kulturális vonatkozásban előállított, annak nagy részét nem kapzsi hazai és külföldi tőkések teszik zsebre (mint ma), hanem 10 millió magyar (lényegében igazságos elosztási elvek alapján). Ha ez nem tesz valakit a rendszer hívévé (főleg egy pedagógust, akitől pedig egy kis "hittérítői" munkát is elvártak), akkor mit lehetett elvárni attól a paraszttól, munkástól, akinek kisebb volt az iskolázottsága? Ha benne sem volt hit, akkor kitől lehetett elvárni - ha nem is bigott rajongást, de - legalább a lojalitást?
Mások azt gúnyolják ki, hogy annak idején a választópolgárok több, mint 90 %-a elment szavazni és többnyire egy viszonylag "népfrontos" jelöltre szavazott. Pedig tudhatná, hogy nem volt kötelező választani, s ha valaki mégis kötelezésnek érezte, hogy alkalomadtán emlékeztették őt a szavazásra, még ő is leadhatott volna érvénytelen szavazatot, hogy bojkottálja azt. Nem tette. Most ez az ember fontosnak tartja, hogy ezt is kiforgassa.
Megint mások (a mai rendszer vezetőivel versenyben lihegve) az 1957. május 1-i hatalmas (rendszer melletti) demonstráció tartalmát akarják kiforgatni.
Mindezen felszólalások egyet bizonyítanak: itt a hitetlenség az uralkodó "eszme". Hogyan akar ez a leigázott nép ismét talpra állni, ha csak a hitetlenség és a széthúzás vezérli? Ez így nem más, mint egy nemzet életképtelenségének bizonyíték-sorozata.

27 kulhoni 2009. 06. 25. 14:14

solaris79
'Mindezek közben gyakorlatilag nyomorogtam.' Ez bizányára igy volt de egy másik témában azt irtad :'Bocs, de az egyéni sérelmeket nem vehetem figyelembe' .
Akkor most miért soroltad el a sérelmeidet? Ha már egyszer mástól nem fogadtad el egyéni sérelmeit ,nem lett volna tisztességesebb ha statisztikai adatokra hivatkozol?

Az ördög vigye el azt a bizonyos kettős mércét!

26 szabi 2009. 06. 25. 12:33

AB nem igazan ertem miert vagy kulonosen meglepve, de itt egy ropke magyarazat ;) Az azeriek ketszeresen is rokanaink, egyresz a szavard-magyarok reszt vettek az azeri nep etnogeneziseben, masreszt mi magunk is a torok nepekkel allunk rokonsagban (ellentetben a minden oldalrol -koztuk egzakt genetikaval- megcafolt finnugor mesevel). Nem volt celom az ingyenreklam, de ha bovebben erdekel a tema, 2008-ban jelent meg "Osmagyarok Azerbajdzsanban" cimu konyv (Hun-idea kiado) ugyan magyar ortortenet, de egy kulon fejezet foglalkozik Azerbajdzsan es a terseg aktualis politikai helyzetevel is. Ami az ormenyeket illeti, kulonosebben nem hatnak meg a sirasukkal, en ugyanis nagyon jol ismerem oket, amit allitanak magukrol azt alapbol fenntartassal kell kezelni, mert erosen hajlamosak a hihetelen mervu tulzasokra es a gatlastalan hazudozasra (csak a masik felnek nem annyira jo a nemzetkozi sajtoja). Amit ok kovettek el a ruszkikkal karoltve az azeriek ellen az el sem jut a mediakba ezt elhiheted... Del-Azerbajdzsan fuggetlenseget azon egyszeru oknal fogva tamogatom, hogy azeri-parti vagyok es egy sunyi-ketszinu sotet aljas tarsasagnak tartom anblock a perzsakat (teljesen mindegy, hogy milyen oldal ez a nemzeti karrakteruk).

25 Daniweb 2009. 06. 25. 11:24

Mind a 2 nép(amerikai-iráni) jobban jár ha nem próbálkozik intervencióval az USA. Az amerikai hadsereg még a sokkal világiasabb Irakban sem képes rendet tenni, nem hogy Iránt megszállni...nevetséges...(Az irániaknak pedig figyelmébe ajánlanám az iraki polgárok sorsát...naponta több embert gyilkolnak meg,mint Szaddam alatt 1 éven át(ld. a Szaddam-szobrot ledöntő férfit-pár év múlva egy interjú során visszasírta a diktátort))
Az előbbi miatt gondolom, hogy szeretne az USA megszabadulni a mostani iráni vezetéstől háború nélkül...ehhez pedig felkelést kell hogy kirobbantson.

24 A B 2009. 06. 25. 10:14

szabi:

Azért engem meglep, hogy ennyire azeri-török párti vagy. Az azerieknek egyetlen céljük van kb, kiirtani az örményeket (és persze fordítva ugyanúgy...) Oroszország meg Irán természetes ellenfelek, a legjobb talán az lenne, ha az egyensúly maradna. Ezért volt hibás Bush politikája, mert Azerbajdzsan és Grúzia feltétele nélküli támogatásával, összehozta ezt a két országot. Nem véletlenül támogatta az USA Pahlavit pont a szovjetek ellen.
Érdekelne, hogy egy független Dél-Azerbajdzsan milyen szempontból használna?

23 A B 2009. 06. 25. 00:54

Mezei Zsombor: Te olyan szinten el vagy tévedve, hogy az már fáj.
1. Irán pont a neokon politika miatt erősödött meg mert kiiktatták a jenkik Szaddám Husszeint, az ország első számú ellenségét.
2. Ha egy olajtermelő országban benzinhiány van, ott azért csak van valami probléma a rendszerrel??
3. Magyarországon a jobboldal-baloldal valamit talán a 20-as, 30-as években jelentett. Előtte meg utána se nagyon lehetett ezeket a politikai kategóriákat használni.
4. A sah-ot nem azért utálta a nép, mert amerikabarát volt, hanem mert kegyetlen diktátor volt, és lenyúlta az összes pénzt. Akkor sem tetszett asz irániaknak ez, akkor most miért tetszene?
5. Irán tudtommal messze a legfejlettebb ország kulturálisan a Közel-Keleten. Talán ha a gazdaság is annyira fontos lenne neki mint az atombomba, akkor előrébb tartana. Persze könnyebb a vezetőknek mindenért Izraelt szidni, mint bármit tenni is. (Jó, ez nálunk a globalista nyugaton is talán hasonlóan megy...:D

22 solaris79 2009. 06. 25. 00:49

Ne haragudj, Mezei Zsombor, de késő is van, fáradt is vagyok, lehet, hogy a szokásosnál durvább leszek. Bocs!
Ekkora baromságot még a fórumokon edződött toleranciám is nehezen visel el. Hogy Magyarországon bárki is jobban élt 1968 és 88 között? Az ország vezetése jobb pozíciot tudott kiharcolni (sic!) a lakosság számára a központi hatalomtól (sic!), mint most...? Az eszem megáll! Én a 70-es évek elején már fiatal ember voltam, családom nem tartozott a legszegényebbek közé, szüleim első generációs értelmiségiek voltak (így én hátránnyal indultam a főiskolai felvételin), elsőre fölvettek a 12-szeres túljelentkezés ellenére arra a szakra, amire jelentkeztem, előbb katona voltam, majd főiskolás: mindezt a 70-es évek közepétől a 80-as évek elejéig. Aztán munkába álltam, voltam nevelőtanár kisegítő iskolában (szaktanári állást csak örökölni lehetett), majd általános, később középiskolában tanítottam, végül a 80-as évek végén a volt tanszékemre hívtak vissza tanítani.
Mindezek közben gyakorlatilag nyomorogtam. Nem úgy tűnt, hiszen fiatal voltam, de minden téren nyomorultul is érezhettem volna magam. Pénzem gyakorlatilag soha sem volt. Főiskolásként természetesen jártunk éjjelente vagont kirakni, szezonban paradicsomot, uborkát válogatni a konzervgyárba, de így is volt, hogy hetekig a napi kajám 20 deka parizerből, három szelet kenyérből és egy liter tejből állt. Ifjú pedagógusként éltem úgy egy ideig, hogy a havi fizetésemet bontatlan borítékban adtam át a főbérlőmnek (lakásra kilátásom se volt, én voltam a városban az 5423-ik igénylő az évente kiutalt 35-40 lakásra), amikor megnősültem, takarékossági okokból kisebb albérletbe költöztünk (feleségem is pedagógus). Mindeközben persze mentálisan is kiváló volt a helyzet, hiszen már a főiskolán megtapasztaltam, hogy figyelnek bennünket (azóta azt is tudom, hogy ki volt az, de kit érdekel?), pusztán azért, mert néha nem csak a szokványos bulikon vettünk részt, hanem Cseh Tamást, Zoránt, Sándor Györgyöt hívtuk meg saját szervezésben - be is hívatott minket a főigazgató, mondván, ez (mármint a főiskola) "nem kulturális intézmény, mit képzelünk". Nyári koncerteken igyekezett az ember a kerítés mellől be a tömegbe, mert a kerítést végiggumibotozták a rendőrök - csak úgy, megelőzés céljából. Este hazafelé mindig gombóc volt a torkomban, ha feltűnt a 35 km/h sebességű kockalada, mert abból bármi lehetett...
Nyilván semmi értelme sorolni, ha korombeli vagy, úgyis tudod, ha meg nem, úgysem érted.
A kiharcolt pozíciókon majdnem elsírtam magam. Eszembe jutott a nyári munkák során megismert gyárak munkásainak példája, no, hát ők aztán élvezték a pozíciót. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy a melós akkor boldog, ha a nulla fizetéséért gyakorlatilag semmit se kell csinálni, de legalább van állása. Fenéket! Az általam megismert szakmunkásokat tönkretette a semmittevés, a fölösleges alibimunkák tömege, a direkt gyártatott selejt, ami miatt saját magát is legszívesebben leköpte volna...
Nem tudom, az irániak mit gondolnak, egyelőre egyáltalán nem a rezsim megváltoztatása a tét, szimpla hatalmi harcnak tűnik, ami ott folyik. De hogy a kubaiak alig várják már, hogy végre jól megszívhassák, az biztos... Egyébként valóban meg fogják szívni: az 50-es évek óta teljesen elfeledkeztek arról, milyen az, ha az ember maga dönt a dolgairól és tétje van minden döntésének.
Éppen ezt szívjuk mi is. És ezért káromolunk mindenki mást a bajainkért, ahelyett, hogy egyszer végre mindenki szétnézne a maga tennivalói között...

21 Mezei Zsombor 2009. 06. 24. 22:01

Solaris79: Ha esetleg félreérthető voltam, korrigálom: a szerény mennyiségű kibányászott és értékesített olajra gondoltam. Az USA képmutató politikai váltógazdaság: a neokonok és liberálisok ugyanazt akarják: a fosszilis energiahordozók fölötti uralmat. Ennek az a magyarázata, hogy az államigazgatás és a pártok kezében nincsen valódi hatalom, azt már a gazdasági lobbik gyakorolják. A globalizáció egyébként ideiglenesen díszletekké silányította a politikai kategóriákat: pl. Magyarországon sincs már értelme a jobboldal vagy baloldal megjelölésnek, csak pénzügyi globalizációt kiszolgáló, vagy azt bíráló erő van. (Pl. jobboldali az MDF és a Jobbik is, baloldali az MSZP és a Munkáspárt is.) Az USA-ban mindegy, hogy Obama, vagy a buta Bush az elnök, lehet bal vagy jobboldali, liberális, akármi, az USA gazdaság -és külpolitikája ugyanaz marad: megszerezni az olajat. Jelenleg ez a legfontosabb energiahordozó, egyenlőre nincs más, így ez jelenti a gazdasági és pénzügyi hatalmat. Nem véletlenül dolláralapú az olajtőzsde. Namármost, pár éve még nyíltan cikkeztek az amik Irán lerohanásáról, akár taktikai atomfegyver bevetésével is. Nem sikerült, nem volt hozzá elég gazdasági kapacitásuk, akkor most nagy paranoia azt föltételezni, hogy polgárháborút szítanak Iránban? Állítólag itt van a világ még kibányászható olajmezőinek 1/3-a. Muszlim hagyományok, törvénykezés: ezeket nem kényszerítette rájuk senki, ők ragaszkodnak hozzá.
Nem állítottam egyébként, hogy az Iráni rendszer szuper, de látva Irak és Afganisztán példáját egyértelmű, hogy ugyanolyan rossz helyzetben maradnának egy USA katonai intervenció, vagy USA-szervilis sah hatalomátvétele után. És ha már a Kádár-rendszert említetted, vajon nem élt jobban a magyar társadalom 1968 és 1988 között, mint most? Nem vagyok éppen kommunista, de az egyértelmű, hogy abban az (államhatalmi) diktatúrában az ország vezetése jobb pozíciót tudott kiharcolni a lakosság számára a központi hatalomtól, mint a mostani globalokrata (pénzügyi-gazdasági) diktatúrában. Az ún. rendszerváltáskor a magyarok nem demokráciát akartak, hanem magasabb életszínvonalat, jól megszívtuk mi is, megszívják majd a kubaiak és az irániak is.

20 szabi 2009. 06. 24. 16:55

Onnan, hogy pl. "nuklearis arcoskodasrol" irt a szerzo, amibol azonnal lejon, hogy nem objektiv a nezopontja... Emellett 3 sorral lejebb estana emliti es ebben igaza van, hogy semmifele bizonyitek nincs arra, hogy Iran nemzetkozi terrorcselekmenyekben reszt vett volna, hacsak nem az Izraeli-Usa nezopontbol irja a szerzo akinel mar az is terrorizmus, ha a palesztinoknak fegyvert szallitanak... A harmadik okot mar leirtam, hogy tudom hogy mindenre ratett egy lapattal a foszer. Es ezt en ugy irom le, hogy azeri es torok-parti vagyk, es utalom a perzsakat meg az egesz ruszki-ormeny-irani tengelyt es nagy oromomre szolgalna, ha az Usa es Izrael Torokorszag csendes tamogatasaval megtamadna Irant es nemzetisegi hatarai menten felszabdalna. Amugy a "molla rezsim" tenyleg brutalis es elnyomo (ez Azerbajdzsanban es Torokorszagban tenykerdes es igy kezelik oket) az iskolazatabbak elsopro tobbsege gyuloli oket Iranban is es a teljes lakossag nagyresze mar kiabrandult a rendszerbol, vagy teljesen fasult (tudom az Isztambulban es Bakuban doktoralo diakoktol). Viszont a sah rendszere egy hajszalnyival sem volt kulonb, mint a mostani garnitura, azert oket sem veletlenul uztek el... Szoval a lakossagnak mindossze toredeke sirja vissza azt az erat ezt biztosan tudom. A gond az, hogy jelenleg nem nagyon vannak politikai alternativak, bar oszinten szolva engem nem is erdekelnek a perzsak, tolem kiirthatjak egymast egy polgarhaboruban tok mindegy hogy reformer vagy mollista... Mint celoztam ra en Tebriz kozponttal fuggetelen (del-)Azerbajdzsant latnek a mai Eszaknyugat-Iran helyen.

19 solaris79 2009. 06. 24. 15:38

tekerek (8): Félre ne értsd, nem üldözlek, beszólni sem akarok, de az irániak nem arabok. Leegyszerűsítve perzsák, mindenesetre arab csak az ország lakosságának kb. 3%-a. Ha valaki, hát az irániak "arabellenesek", ugyanis a vallásuk az araboknál túlnyomó szunnita iszlámmal szemben a síita iszlám, ami államvallás, az iszlám köztársaság szellemi-ideológiai-törvénykezési alapja. Arabellenesek, mert kezdetektől próbálják átvenni a térségben az ideológiai-vallási és világi vezetést az arab szunnitáktól, konkrétan a szaúdiaktól.
  1 3

A legújabb hozzászólások

morvai.j.zs // 2012 // feb // 04

Kedves Juhaszvik és Mpolgár! Korábban már magam is írtam arról, amire Mpolgár célzott egy félmondatban: hogy ti. az a réteg, amelyiknek az egykulcsos SZJA-val több marad a zsebé...

Hoffmann Rózsa az életre tanít (68)
Thor911 // 2012 // feb // 04

calvus: azért azt látni kell hogy Europában két fő irányvonal van! 1. A Német és északi népek gazdaságpolitikája akik felelősen gazdálkodnak és náluk a gazdasági válság elég eny...

A görög euró csúnya vége (33)
morvai.j.zs // 2012 // feb // 04

Kedves Árvanyuszi [1269]! Azt hittem, az ilyen hozzászólásokon már túl vagyunk. 1.) A tanárokkal kapcsolatban általánosít: nem igaz (természetesen nem igaz), hogy nem érdekli ő...

Tanárok: akikre egy kaktuszt sem bíznánk (1260)
Oer Jee // 2012 // feb // 04

Havazik. Gyönyörű...és milyen drága ez a mínusz 16 fok. De február van, s régen azzal vigasztalt anyám: január...február...itt a nyár. jó lenne valami vidám lelkesítő érzés......

Orbán mellett, Orbán ellen (81)
oref // 2012 // feb // 04

Dolgoztam a szakoktatásban. Jelenleg egészen más területen oktatok. A szakképzés jelenleg egy gyerekmegörző. Azért, hogy a srácok nehogy verekedni, lopni, vagy kábítózni járjanak. ...

Gyerekek a futószalagon: köznevelés és szakképzés (110)

Hirdetés


RSSHírlevélÍrjon nekünk!ArchívumMédiaajánlatImpresszum
Adatkezelési Szabályzat[origo]OK.huiWiW[freemail]Videa Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva