vélemény a felelőtlen fogyasztóvédelem hatására szigorodni fognak a bankok hitelfeltételei
[origo] címlaphírcentrumkomment.hu[freemail]videaiWiW

KOMMENT.HU

hirdetés

Egyoldalúan nem megy

// 2009 // júl // 06
eszközök:

A magyar pénzügyi rendszer tavaly a világgazdaság tíz legsebezhetőbb nemzeti rendszere között volt, melynek egyik hatásaként a bankok jogszerűen, de felelőtlenül szigorítottak lakossági hitelfeltételeiken. Kit védenek a törvényhozás fogyasztóvédelmi intézkedései?

Fotó: Mudra László [origo]

Ajánlat

Aligha én vagyok az egyetlen közgazdász, aki napjainkban a pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás helyett az Országgyűlés által áprilisban elfogadott hitelintézetitörvény-módosítás adta rejtély megfejtésén dolgozik. A pénzügyi szabályozás története tele van nagy válságokra hirtelenjében adott rossz vagy populista törvényhozói válaszokkal. Az 1929-es nagy válság nyomán alkotott Glass-Steagall-törvény alkotta meg azt a speciális amerikai banki modellt, amely a 2008-as pénzügyi válságban végleg kimúlt a nagy kereskedelmi banki háttér nélküli befektetési bankok csődjével. Az Enron-botrány nyomán hozott amerikai Sarbenes-Oxley-törvény segített az európai pénzügyi központok versenyképességét létrehozni azzal, hogy értelmetlen terheket rakott az amerikai pénzügyi vállalkozásokra. A 2008-as magyar pénzügyi válság nyomán a lakosság és a kisvállalkozók érdekében hozott törvény az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozásáról szinte biztosan a legjobban pont azoknak a lakossági és kisvállalati hitelfelvevőknek fog fájni, akik még nehezebben és drágábban fognak hitelhez jutni, a bankok figyelmét pedig szükségtelenül eltereli a magyar pénzügyi rendszer tényleges problémáiról.

A magyar pénzügyi rendszer 2008-ban, a globális válság pillanatában a világgazdaság legsebezhetőbb nemzeti rendszerei között volt a felelőtlen állami költekezés és az egész nemzetgazdaságból hiányzó megtakarítások miatt.  A krónikus túlköltekezést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt bankrendszer látszólag olcsó frank- és euróhitelekkel palástolta. A sebezhető szisztéma kockázatait a bankok részben azzal fedezték, hogy ügyfeleik szerződéseit, köztük a kamatokat és a jutalékokat az aktuális problémáiknak megfelelően, a "gazdasági helyzetre hivatkozással" bármikor módosíthatták. Ez jogszerű, de nem felelős banki magatartás volt, ami a hatóságok jóváhagyásával történt. A törvényhozás által adott fogyasztóvédelmi jellegű szigorítás nem az igazi okokat veszi célba: Magyarország túlköltekezését, a forinttól való szabadulás általános igényét és a pénzügyi felügyeleti rendszer képtelenségét az ebből fakadó kockázatok csökkentésére.

A sebtében és a bankszakma tiltakozása ellenére megalkotott jogszabály aligha várt következményekhez vezetett. A bankok többé nem hivatkozhatnak az "üzleti környezet" változására, hanem az egyoldalú szerződésmódosítások, döntően a kamatemelések esetében a rajtuk kívül álló, objektív okokat előre le kell hogy fektessék az így sem túl olvasmányos üzletszabályzataikban. Attól azonban aligha lesznek átláthatóbbak a bankok üzletszabályzatai, hogy megtudjuk belőlük: a bank fel fogja emelni a hitelek kamatát, ha az állam előírja a betétesek nagyobb mértékű biztosítását (a betétbiztosítást ugyanis a bank fizeti, a hitelezőktől szedett kamatokból és a tranzakciók után szedett járulékokból). Ugyanígy legfeljebb közpénzügyi nevelő hatása lesz annak, ha az apró betűs részben közlik velünk, hogy amennyiben a külföldi befektetők vagy hitelminősítők leértékelik a magyar állam hitelképességét, akkor a magyar bankok a magánszféra felé is emelni fogják a kamatokat (ugyanis a magyar bankok ilyenkor csak nagyobb kockázati prémium fizetése mellett tudnak külföldről forrásokat bevonni, hiszen a külföldi bankok tudják, hogy államcsőd esetén a forint vagy átválthatatlan lesz euróra, vagy nagyot fog zuhanni az értéke).

A sokak számára bosszantóan hosszúra nyúló apró betűs résznél nagyobb probléma, hogy ezentúl az egyoldalú kamatmódosításokat "referenciakamathoz" kell kötni. Ettől a magyar hitelezés rendszere nem lesz átláthatóbb, hiszen a törvény (szerencsére!) nem mondja ki, hogy mit tekint referenciakamatnak. Így ad absurdum augusztus elsején a banki ajánlatokat nézegető lakossági és kisvállalkozói hitelfelvevők akár 40 új referenciakamattal is megismerkedhetnek. De gondoljunk csak bele, hogy miért kellhet egy banknak emelnie a hitelkamatait! Elsősorban azért, mert az emberek és a vállalatok nem takarítanak meg elég pénzt, vagy azt nem teszik be a bankba, esetleg kifejezetten elkezdik kivenni a betéteiket. Ilyenkor a bank nem tehet mást, mint hogy addig emeli a betéti kamatokat, amíg elegen hagyják nála a pénzüket, ellenkező esetben nincs mit odaadnia a hitelfelvevőknek. De vajon miből fizeti ki a megemelt betéti kamatokat, ha nem a megemelt hitelkamatokból? A bank feladata éppen az, hogy a megtakarítók és a hitelfelvevők között közvetítsen, ezért hívják pénzügyi közvetítőnek. A magyar gazdaságban a valódi konfliktus nem a bankok és az ügyfeleik, hanem a megtakarítók és a hitelfelvevők között van: a megtakarítók túl kevesen, az adósok túl sokan vannak.

Igaz, a bank megtehetné, hogy ha nem takarítunk meg eleget, akkor a saját tőkéjéből ad a hitelfelvevőknek kölcsön. Hosszú távon szinte biztos, hogy az lesz a pénzügyi válságra az egyik megoldás, hogy a bankoknak nagyobb saját tőkét kell majd kockáztatniuk a hitelezők és a betétesek biztonsága érdekében. De a bank saját tőkéje csak nyereségből származhat, különösen egy olyan országban, ahova már senki nem igazán akar befektetni, vagyis a több saját tőke nagyobb banki nyereséget, így magasabb banki hitelkamatokat igényel. A referenciakamat kikötése csak rögzíti az elmúlt évek felelőtlen gyakorlatát. Mivel a kétezres években az állam, a lakosság és a vállalatok is nettó hitelfelvevők voltak - vagyis több hitelt vettek fel, mint amit betétként megtakarítottak -, a bankok külföldről, különféle úgynevezett bankközi referenciakamatokhoz kötött feltételekkel elégítették ki a hiteléhségünket, és a saját árazásukban ezeket a "referenciakamatokat" próbálták továbbhárítani a magyar adósokra. De éppen ez az a magatartás, amely az egész magyar pénzügyi rendszert az IMF és az EU közös mentőövére utalta! A bankok nagyobb tőketartaléka (és nyeresége) mellett az lesz a másik megoldás, ha a magyar termelőszféra jóval nagyobb mértékben a hazai megtakarításokra, vagyis a lakosság és az éppen nem jó piaci kilátásokkal küzdő vállalatok betéteire fog támaszkodni a hiteligényeiben. Ez pedig éppen a betétesek és a hitelezők közötti új, stabil kamategyensúly megtalálásával jöhet létre, amit a külső referenciakamat-előírás csak nehezebbé fog tenni.

Jogos elvárás, hogy a jövőben a magyar lakosság és a vállalkozások kisebb terhet viseljenek a pénzügyi rendszer hibáiból és a bankrendszer a saját ügyetlenségét ne tudja egyoldalúan az ügyfelekre terhelni. De nem lehet mindenért a bankárokat okolni: a bankok azt az egyöntetű állami, lakossági és vállalati igényt próbálták kielégíteni, hogy Magyarország minden szektora többet költhessen, mint amennyit megtakarít. Azon, hogy nincsen elég hazai pénz a bankokban, az biztosan nem fog segíteni, hogy a bankokkal szemben még szigorúbban lépnek fel a hatóságok. Az új, végiggondolatlan fogyasztóvédelmi szigorítás hatása várhatóan a bankok még szigorúbb hitelezési aktivitása lesz, ami hosszabbá és fájdalmasabbá fogja tenni a reálgazdasági recessziót. Az elmúlt években mind a bankokban, mind az állami szabályozó szervekben biztosan követtek el egyéni hibákat - ezeket az adott szervezeteknek kell megoldaniuk. Magyarországnak azonban azzal is szembe kellene néznie, hogy az esetleges egyéni hibákon túl pénzügyi rendszerünk - a bankok, a nyugdíjbiztosítók, a pénzügyi felügyelet, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank - milyen tévedések nyomán vált a tavalyi pénzügyi válság egyik első és legsúlyosabb áldozatává. Ez egyoldalúan nem megy: ha a kormány és hatóságok csak a bankokat akarják megleckéztetni ahelyett, hogy nyitott végű, konstruktív párbeszédet kezdenének, az ügyfelek biztosan nem fognak jól járni.

eszközök:
MEGOSZTÁS:
89 komment

A Komment.hu cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Ha még nem regisztrált, tegye meg itt! Mivel a Komment.hu szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashat.

Elfelejtett jelszó

59 bh 2009. 07. 09. 15:16

@Leendő közgazdász(55):
"Mert ugye a módusszal számított összeg megmutatja, hogy mekkora is a keresetek közti különbség!"

Nem tudom mit jelent a "módusszal számított összeg". Az eltérésekre is van több mutató, pl. szórás.

Helyemben elgondolkodnék, ...!

58 tommybravo 2009. 07. 09. 13:49

@Leendő közgazdász

A módusz sajnos nem világít rá semmire. Képzelj el egy társadalmat, ahol a jövedelmek eloszlása piramisszerű, sokan keresnek keveset, kevesen sokat. A módusz azt mondja, hogy az "átlag" (??) kevés, sőt, az "átlag" a legalacsonyabb megtalálható érték. A jövedelmi különgségeket a legjobban és legrosszabbul kereső 10% (decilis) átlagjövedelme közötti különbséggel lehet demonstrálni látványosan, de a medián is egy értelmes átlagérték.

Abban van igazad, hogy "számtani átlag" félrevezető, abban pedig nincs, hogy a módusz önmagában használható mutató.

A nyugdíjat nem bérként írtam, bár beismerem félreérthető voltam. Arra gondoltam, hogy a nyugdíjasok - ha dolgoznak a nyugdíj mellett - eltérően adóznak, mint a többiek. Gondolj bele, nyugdíjjárulékot miért fizetnének? Ezért nem összevethető az ő nettójuk a te nettóddal, hiszen eltérő feltételek vonatkoznak rájuk. Ugyanez fordítva is működik: te talán igénybeveszel gyerekek utáni adókedvezményt, amire meg én nem vagyok jogosult és a nyugdíjasok sem.

A banki hitelezéstől elég messze jutottunk, egy cikket talán megérne a statisztika tudománya is, és hogy a politikusok és a választók hogyan erőszakolják meg.

57 Leendő közgazdász 2009. 07. 09. 12:52

@tommybravo köszönöm a korrepetálást.
Ismerem és tudom a különbségeket. És köszönöm hogy figyelmeztetett rá hogy legközelebb jobban figyeljek.
Köszönöm még egyszer.

56 Leendő közgazdász 2009. 07. 09. 12:46

@bh

Az irományomba nagyon belelendülve írtam, így igazad van, számtani átlagot vesznek a bérek átlagolásánál.
Én a Módusz számítási példát csak is azért javaslom mert az bebizonyítaná azt a tévhitet hogy jóléti államban élünk.
És hogy miért, azt megírtam tommybravonak szánt levelemben.
Az átlag keresetek amiket nyilvánosságra hoznak azok sajnos igazak. És az fakad a rengeteg alacsonyan fizetett alkalmazottból és a kevés brutál módon jól megfizetett vezető fizetésének átlag bérezéséből.

55 Leendő közgazdász 2009. 07. 09. 12:37

@tommybravo

Amit én írtam épp arra akartam rávilágítani amit mondasz!
Mert ugye a módusszal számított összeg megmutatja, hogy mekkora is a keresetek közti különbség!
És minél tágabb e légüres tér, minél nagyobb az eltérés annál rosszabb a helyzet azon országon belül ahol e számításokat végzik.
Én a módusz és a medián példával mint számtani feladattal csak csökkenteni szerettem volna e különbséget. Mert ha jól meggondolod e két szám között ha nagy az eltérés abban az esetben vagy elszámoltam valamit vagy valami nagyon nagyon NEM JÓ!
És nem tértem ki azon szélsőségekre ami valóban van e kis létszámú, lakosságú országon belül.
Mert ugye, minél nagyobb a különbség a kis bérek és a nagy bérek között mégis a kis keresetűek vannak magas és túlnyomó többségben ennek ellenére e kettőt átlagoljuk akkor is szép átlag jön ki. Nos, akkor vajon jóléti államról beszélünk?
Ugye, ezt te sem gondolod komolyan?

A keresetek közé nem tartozik bele a nyugdíj. Az az az összeg amiért minden egyes ember megdolgozott élete során. És ha megérte e szép kort jogosan jár is neki!
Én a keresetek átlagolásáról beszéltem.
És nem véletlen írtam azt ha egyszer mediánnak a számításával hoznák nyilvánosságra a kapott adatokat nem nagyon tetszene senkinek. Mert ugye akkor bebizonyosodna az: Hogy valóban mennyi embernek kell minimális összegből élnie Magyarországon belül. És ezt szerintem te sem vitathatod.

A nettósított összeget is a keresetekre értettem. Mert ugyebár ha bruttó összeget lehet átlagolni, akkor nettó összeget is. Persze azokkal a feltételek mellett amikel leírtam. És mindezt azért hogy valós képet tudjunk alkotni arról hogy Magyarországon az emberek nagy része mennyi pénzből is kell gazdálkodjon havonta!


54 tommybravo 2009. 07. 09. 08:58

@Leendő közgazdász

(egy kis statisztika és valószínűségszámítás korrepetálás)

A medián azt a fizetés, aminél az emberek fele többet, a másik fele kevesebbet keres. A "számtani átlag" az az érték, amit a legtöbbször, köznapi értelemben "átlagként" használunk, és ez az, ahol a magas, egyedi értékek eltérítik az átlagot.

A "legtöbbet előforduló" módusz igazából semmit nem jelentene a fizetéseket tekintve: mivel ha az egyedi értékeket nézzük, akkor az jönne ki, hogy a minimálbér a legtöbbször előforduló. Ennek pedig kevés a relevanciája a teljes lakosság vizsgálata során.

Másrészt azért a bruttó béreket hasonlítják össze, mert így összehasonlíthatóak, kiszűrhetőek olyan torzító tényezők, mint pl. adókedvezmények, nyugdíjasok alacsonyabb járulékfizetése, stb.

53 Leendő közgazdász 2009. 07. 09. 08:21

@sors
Én is szoktam nézni a Hír tv az atv és had ne soroljam még a csatornák sokaságait akik mind mind más és más politikai támogatást élveznek.
Ezek közt vannak, jobb oldali és vannak bal oldali támogatást élvező csatornák.
És ami nagyon de nagyon jellemző hogy mind mind a saját támogatói felé próbálja beállítani pozitívan a nézeteit a másik fél lejáratásával!
Részben némely hírt nagyon fontosnak tartok!
De hol van az az összefogás ami kellene ahhoz hogy ez az ország kilábaljon ebből a nehéz helyzetből? Most arra gondolok: Ha te nem dolgozol rendesen a munkahelyeden mit kapsz cserébe? Nagy valószínűséggel kereshetsz magadnak másikat.
Szerinted mindig csak a rosszat kell hírműsorba bemutatni és azokat megvitatni? Szerintem jó lenne végre ha ezek a műsorok elvennének kicsit a szponzori reklámok idejéből és leadnák minden párt reformját amivel meg tudnák oldani a gazdasági helyzetet e kis országon belül. És hogy ezek a lépések mely hatással lesznek a társadalom különböző rétegeire is. Amiket számokkal alá is támasztanak.
Nos ha én független csatorna lennék, bizton fordítanék erre egy-két napot. Mert szerintem az ország nagy részét érdekelné hogy a különböző pártok milyen úton módon és mely társadalmi rétegeket hogy s miként fog érinteni az ő reformtervezetük.

52 bh 2009. 07. 08. 22:31

@Leendő közgazdász (50):

Ismerek még statisztikai közepet, úgy hívják, átlag, vagy számtani közép. Szerintem az átlagfizetés jelentése, összes fizetés összege osztva az összes fizetett számával. Ha a statisztikák nem ezt tartalmazzák, akkor (is) hazugságok.

Most melyikkel számolják? És miért?

51 sors 2009. 07. 08. 21:34

Ha valaki nézte a ma esti Hír TV RÁJÁTSZÁS c.műsort,az tapasztalhatta,hogy nem kicsi a probléma,hanem igenis nagy.Karsai Úrnak teljesen igazat kell,hogy adjak,pedi ő nem akárki és legalább kiáll az elszegényesedés ellen.Jól levázolta a helyzetet.Tenni kell valamit,mert az országot a bankok vették irányítás alá.

50 Leendő közgazdász 2009. 07. 08. 19:29

@Tücsök
Aki tanult statisztikát az jól tudja hogy a medián és a módusz mint közép értéket használnak a fizetések"bérek" számításánál is.
Nagy általánosságban a számtani feladatokban ezek a számok nagyságrendileg nem esnek egymástól túl messze.
Na de kérdem én, szerinted Magyarországon belül mikor közzétesznek bármely munkahely átlagkeresetét szerinted mivel számolják ezt?
Nem nehéz kitalálni: Mediánnal.
Mert sajnos egy olyan országban élünk ahol ha a módusszal való számításokat hozná közszemlére "ami a legtöbbet előforduló" nos elsápadnának az emberek. Mert ebben az esetben bizton kibújna a szög a zsákból!!! És nem lenne oly magas az átlag kereset mint a mediánnal meghirdetett oly vonzónak és elfogadhatónak tűnő keresetek "ami még mindig bruttósítva van. És biza nem abból élnek az emberek" . Ezt igazolja az általad is említett felső vezetők brutál magas fizetése és az alkalmazottak bérei. Amiből mégis viszonylag jó átlag születik. Szerinted, lesz valaha olyan cég e kis országon belül aki nyilvánosságra mer hozni egyetlen egy olyan adatot is ami módusszal lesz átszámolva? És hogy ezt megtoldjam: Nettó értékben?:) Amiből valósan meg kell élniük az embereknek? Ugye ezt te sem gondolod komolyan?:)
1 2 4 6 7 8 9

A legújabb hozzászólások

sors // 2010 // sze // 09

Minél előbb EURO,akkor nemtudnának az ingadozással játszadozni,mert ez csak egy kész röhely! A valamelyik vezér egyet kehhent,mindjárt esik a Ft.Hogyis van ez?Miért és kik ezek?Az ...

Bárcsak úgy élhetnénk, ahogyan élünk! (498)
pannika // 2010 // sze // 09

Drága Pali bá! Nem mentem orvosnak , sem védőnőnek.Az ő dolguk észrevenni a betegséget, hiányosságot, majd azt megfelelően kezelni Természtesen őket sem kötelezte senki arra, ho...

Osztályfőnöki hatalom, tekintély nélkül (27)
reszelő // 2010 // sze // 09

Elolvastam ezt a szövegértelmezést, kidobtt idő volt. Sajnos azok kritizálnak, akik vajmi keveset értenek a témához, ezért hosszú lére eresztik a semmi mondandójukat.

Amiről a szónok hallgat: Orbán és Barroso értékel és utat mutat (7)
stevo // 2010 // sze // 09

Petőfi szelleme 2010. 09. 08. 21:24 Hát én is.Megköszönni a választók nak kell,azok szavaztak rájuk. Bugár el ismert politikus,Őt szeretik a szlovákok is.Igaz nagyon okosan kell...

Új korszak kezdődik a kisebbségi politikában (13)
Király // 2010 // sze // 08

Szerintem mi két külön malomban őrlünk Pizza. Persze hogy nem vagy tanár sem pedig futár. Te filozófus lehetsz,abból ítélve hogy mennyit merengesz ezen a témán.:)

Tanárok: akikre egy kaktuszt sem bíznánk (962)

Időjárás

időjárás

Mai időjárásmin: 10 °C
max: 19 °C


Hirdetés


RSSHírlevélÍrjon nekünk!OldaltérképArchívumMédiaajánlatImpresszum
Adatvédelem[origo]T-OnlineOK.huiWiW[freemail]track.huG-PortalVidea Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva