vélemény az iszlámellenesség és a zsidó holocaust közti párhuzamok sántítanak
[origo] címlaphírcentrumkomment.hu[freemail]videaiWiW

KOMMENT.HU

hirdetés

Minaret és szabadság

// 2009 // dec // 08
eszközök:

Svájcban népszavazással döntöttek arról, hogy ne épülhessen több muzulmán minaret az országban. Visszaszoríthatja-e ez a radikális iszlám európai terjedését?

Forrás: Svájci Néppárt

Ajánlat

A napokban Svájc népe - egy radikális jobboldali párt (SVP) által kezdeményezett népszavazással - kiszavazta a minareteket az ország közforgalmából, a szavazók több mint 57%-a (viszonylagosan magas részvétel mellett) döntött arról, hogy ne épüljön több mohamedán templom az országban. Az eredményt  leginkább dicsőíteniük azoknak kellene, akik a "kispolgári", illetve a "rasszista" jelzővel írták le a svájciak döntését, hiszen a demokratkus, azaz a többségi döntés legitimitásán nyugvó népakarat győzött - egyébként ama liberális elv ellenében, mely lehetővé tenné nem pusztán az egyének, hanem a nagyobb, így a (vallási) közösségek számára is a szinte korlátlan önépítést, még akkor is, ha azt a többség nem akarja.

Ugyanakkor egy esetlegesen életbe lépő minaret-ellenes törvény nem igazán érne semmit sem. A svájci muzulmánok jó része eleve bosnyák, albán, illetve a Kemal Atatürk világi "forradalma" átalakító hatásain keresztülment olyan török, aki nem éppen a radikális iszlamizmust akarja és terjeszti - a harcias vahabbita szárny hatása is jóval kisebb itt, mint számos más európai országban. A 320 ezer svájci muzulmán az ország lakosságának kevesebb, mint 5%-át jelenti, miközben Franciaországban már elérte a 10%-ot. Pár nyugat-európai nagyvárosban az iszlám jelenlét nagyon erőteljes: a négy legnagyobb holland városban (Amszterdam, Rotterdam, Hága és Utrecht) a leggyakoribb név, melyet fiú kisbabáknak adtak idén, a Mohamed vagy ennek variációja volt. Ez a jelenlét becslések szerint Marseille-ban és Rotterdamban elérte a lakosság 25%-át, Malmőben 20%-át, Brüsszelben és Birminghamban 15%-át. Európa egy része fél, sokan szélsőjobboldali pártokat támogatnak, mások törvényeket hoznak. A demográfiai mérkőzésben nyerésre álló iszlám rettegéssel tölti el az európai jóléti államok polgárait, akik ha a gyerekvállalás tekintetében nem veszik is fel a versenyt, bástyákat próbálnak meg építeni szekularizált kulturájuk sáncai köré.

Az európai iszlám tekintetében két nézőpont, tehát a teljes befogadás és a teljes elutasítás Szküllája és Kharübdisze között vándorol a helyi közvélemény s az igazság is - nyugalmat nem találva. Ha európai történeti példáknál maradunk, óvatosságra inteném az "iszlamistázó" publicistákat, akiknek a fejében sokszor elválaszthatatlanul keverednek össze a különféle radikális iszlamista terorszervezetek és a sokkal békésebb muszlim világ képei. Ha pedig történelmi analógiát keresünk erre a kisebbség-többség viszonyra, nem nehéz találnunk, hiszen az európai zsidóság számtalanszor volt ehhez hasonló törvény alanya, azaz olyan a vallásgyakorlatot korlátozó rendelkezésé, amely ugyan nem taszította ki egészen őket a társadalomból, de indokolatlanul megnehezítette a hagyományos élet megélését. Így egy 1937 januárjában bevezetett lengyelországi törvény komolyan korlátozta az ortodox zsidók kóser marhavágását (kasrut), majd nem sokkal később a lengyel szejm megtiltotta, hogy a kóser húst nem zsidóknak adják el.  (Mellesleg ma az állatvédők és a humanisták veszélyeztetik leginkább a hagyományörző európai iszlám és zsidó lakosság vallási előírásaiknak megfelelő marha-és csirkeellátását.)

Természetesen az akkori lengyelországi helyzet nem hasonlítható a svájcihoz, az intenció és a környezet is teljesen más. A muszlim bevándorlók mögött ott állnak az arab országok, törvényi diszkriminációnak nem voltak eddig kitéve. Ugyanakkor az érvkészlet, amelyet sokszor az iszlámot elutasító nyugati politikusok használnak, mármint hogy a "vallásszabadságnak is megvannak a határai", mutat némi hasonlóságot azzal, amivel a zsidóság találkozott Európában a felvilágosodás után. Az idegenkedés a zsidó lakosságtól sok helyen legalább annyira erős volt, mint ma az iszlámtól, talán azzal a különbséggel, hogy legalábbis jó pár országban a saját közösségen belül is erős reformmozgalmak indultak el, míg az iszlámban ezeket elszigetelt értelmiségiek képviselik (nem számítva persze a nem vallásosokat).  A zsidó népesség Lengyelországban a két világháború között a népesség közel tizedét tette ki (1931-ben volt népszámlálás), sokuk a többségtől teljesen eltérő életformát élt. Ugyanis a judaizmusban - az iszlámhoz hasonlóan -  nincsen különbség a nép tagjának és a vallás alanyának lenni, ebből következően a teljes embert, annak minden cselekvését felöleli és szabályozza - legalábbis az ortodox felfogás szerint. Ez a fajta vallási építmény nagyon nehézzé tesz bármiféle asszimilációt egy olyan világban, amely a vallásban is levetné azokat a partikulárisnak tartott tulajdonságokat (étkezés, ruházat stb.), amelyek azonban csak a nyugati felfogás szerint azok, máshol alapvető jelentőséggel bírnak. Az ultraortodoxia egyik atyja, Hatam Szofer rabbi (1762-1839), a zsidóságnak a környező társadalmakhoz való asszimilációját megelőzendő, megalkotta a Salem jelentéssel bíró betűszavát (héberül: teljes) a Sem (név), a Lason (nyelv) és a Malbus (viselet) szavakból, ami ideológiailag azt jelentette, hogy ezeket semmiképpen sem szabad megváltoztania egy hagyományörző zsidónak, különben az asszimiláció útjára lép.

Ha ezeket a történeti momentumokat tekintjük, világossá válik az, hogy nem csak az iszlám és a judaizmus hasonlít egymásra, de a két vallást, illetve annak tömegeit elutasító egykori és mai attitüd is, amely a saját identitásra és kulturára veszélyes csoportot lát annak képviselőiben. A "saját kultúra" itt azt az európai civilizációt jelenti, amelyből (a vészkorszak előtt járunk) a zsidóság ki volt zárva. (A párhuzam ennél tovább természetesen nem él meg, hiszen teljesen más a két vallás európai történeti kontextusa, a muszlimoknak nem kell szembenézniük további diszkriminációval, hiszen milliárdos népesség, befolyásos szervezetek és több állam lép fel - lásd Irán és Líbia esetét - az érdekükben, míg a második világháború előtti zsidóság tekintetében nem ez volt a helyzet. Izrael állama még nem létezett, a zsidó szervezetek pedig nem voltak olyan erősek, hogy hatékonyan közbe tudtak volna avatkozni, s befolyásuk - paradox módon - a holokauszt után s azzal összefüggésben erősödött meg.)

Visszatérve történetünk elejére: a minaret-törvény nem fogja megakadályozni a radikális muszlimokat abban, hogy tanaikat hirdessék. Ráadásul a mártíromság tradicionális felfogását is képviselhetik egy olyan európai világban, amely a hagyományos és saját értékei iránt már régóta ható (és egyébként az életet élhetőbbé tevő) szkepticizmust és relativizmust, valamint az elterjedt szekularizmust törvényekkel kívánja ellensúlyozni, és bevándorlási politikával szabna gátat a harmadik világ beözönlésének. Ám mivel ezek a lépések nem annyira a saját hagyomány féltéséből, mint a másiktől való félelemből fakadnak, így és együtt kétségessé teszik a vállalkozás sikerét.

eszközök:
MEGOSZTÁS:
33 komment

A Komment.hu cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Ha még nem regisztrált, tegye meg itt! Mivel a Komment.hu szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashat.

Elfelejtett jelszó

24 sfsdlfks 2009. 12. 15. 15:33

Kedves Demi Franc!

Valóban szép dolog a vallás szabad gyakorlása. Én arról próbáltam beszélni, hogy, ha elmegyek mondjuk Németországba dolgozni, akkor egyrészt itthon hagyok pár dolgot, másrészt beilleszkedek az ottani szokásokba.
Mit hagyok itthon: itthon hagyom a templomomat, családomat, barátaimat, hazámat, stb.
Mi fogad: tudom, hogy ahova megyek, ott milyen vallás van, milyen politikai berendezkedés van. Felveszem a környezetvédelmi szokásokat, szocializálódási szokásokat, amik a mindennapokhoz kellenek. Figyelek olyan dolgokra, amik otthon természetesek, de itt tiltottak.
Mindezen felül úgy öltzködök, ahogy akarok, és olyan vallást gyakorlok, amim van, senki sem szabályozza, hogy miben higgyek.
Svájcban ez szintén érvényes. Ott a polgárok döntöttek úgy, ahogy, azaz a civil többség. Nem politikusok döntése ez. Ez a demokrácia, a valódi többség akarata és ezt mindenkinek el kell fogadni, akár kölföldi, akár nem.

Hogy hasonlítható ez össze egy 300 éves török megszállással?

Visszatérő téma Erédély. Sokan hozzák fel példaként, most is szóba került. Nekem ezzel csak az a bajom, hogy mindenki szereti megemlíteni, hivatkozni rá, de amikor népszavazás volt az ottaniak kettős állampolgárságáról, akkor nagy csend volt. Hát ez nem tetszik nekem.

23 demi franc 2009. 12. 14. 22:39

Kedves roktoberi!
"Hatalmas tévedés sőt bűn volt beengedni a munkaerőpiaci problémák miatt ezt a középkori mentalitású hordát Európába.Tisztelet a kivételnek.Ahol ezek túlszaporodnak ott ki lehet tenni a táblát,hogy Ázsia."
Mi bajod a japánokkal???

22 demi franc 2009. 12. 14. 22:27

Én azt szeretném, ha nekünk ez a probléma idegen lenne. Magyarország társországa, Erdély volt a vallási türelem példája. Szégyen lenn, ha ezt a svájci népszavazást egyáltalán jogosnak tartanánk.
Persze el tudom képzelni, hogy a svájci jogszabályok szerint erre is lehet népszavazást kiírni... De minekünk, magyaroknak és erdélyieknek (akik közé a szászokat is beleértem), meglehet az eltérő véleménye.
-------
Egy példa:
Francia nyelvet tanulgattam a budapesti francia intézetben. Itt a francia nyelv tanárai többnyire francia születésűek.
Éppen abban az időben volt napirenden Franciaországban, hogy megtiltsák-e a kendő, talán zöld színű - már nem is emlékszem, hogy ez fontos volt-e - viselését az iskolákban a muzulmán lányoknak.
A tanár felvetette, hogy mi, - franciául tanuló magyarok - mit szólunk hozzá.
Hát mi, nyelvtanulók, nem is értettük a problémát. Ha zöld színű kendőt akar valaki viselni, hát hadd viselje. Ha őszerinte ennek jelentősége van, hát van: őszerinte. Ha minket - magyarokat - nem izgat a dolog, lehet, hogy egy idő után neki sem lesz érdekes.
Amúgy meg azt mondom, ha bárkinek valamilyen hite van, ha ő a miénket nem akarja megváltoztatni, vallja. És a jelképeit pedig használja, ahogy neki tetszik.
Mit árthat ez egy hitében erős embernek?!

21 demi franc 2009. 12. 14. 22:07

Hogy milyenek ezek a svájciak...!
Mi meg azért szomorkodunk, hogy a törökök után csak három minaret maradt meg hazánkban: az egri, a pécsi és az érdi...

20 gorcsev 2009. 12. 09. 13:23

Végre, egy higgadt és valóban hozzáértő írás ehhez a bonyolult témához. ( vajon Seres László, a Hírszerző publicistája is elolvasta ..? Tanulhatna belőle. ) A svájciak döntése ugyanaz, ami valószínűleg bármelyik európai országban lenne hasonló szituációban, bár kérdés, mennyire volt ebben szerepe a helvétek hagyományos, "kívülálló" felfogásának; igaz, a legendás semlegességnek ezúttal nyoma sincs, elég sarkosan döntöttek minaretügyben. Európának azonban elég rendesen feladták a leckét. El kellene vetni a hagyományos, ellenség vs. barát felfogást, és MEGISMERNI egy másik kultúrát, mert nemigen van más választásunk. Kultúránk itt ül már a kontinensen,és nemegyszer került sor drámai fordulatokra a vallásban, a gondolkodásmódunkban, és mégis itt vagyunk, ergo: ezt a kérdést - az iszlám együttélését az európai értékekkel- meg kell mutatnunk, hogy kulturáltan tudjuk kezelni. Nem mint PROBLÉMÁT, hanem - akár - LEHETŐSÉGET.

19 mpolgar 2009. 12. 09. 12:37

Szóval, akkor egyfajta patthelyzet van, vagy inkább egy pont oda!
Számomra ez pusztán csak azért elfogadhatatlan, mert egyrészt, ezt én belügyekbe való beavatkozásnak érzem a muszlim államok részéről, másrészt, nem kölcsönös, hiszen hasonló elvárásoknak az odatartozó államok nagy része, még nyomokban sem felelnek meg. Ez így nagyon egyoldalú. Bár, a politikában nem a lovagiasság szabályai érvényesek.
A szlovák nyelvtörvényt bíráló magyarokat is belügyekbe való beavatkozással vádolták, pedig arányszámban ott jóval több magyar ajkú él, mint ahány muzulmán lakosa Svájcnak lehet. Igaz, hogy egy vacak, két kis ország között zajló vita egy nyelvtörvényről a világ gazdasági és politikai életében, nem bír akkora jelentőséggel, mint az egyre fokozódó muszlim terjeszkedés és befolyás veszélye.

18 Novák Attila 2009. 12. 09. 11:20

Tisztelt mpolgar,

a svájci népszavazás nem a bevándorlók ellen - en bloc - irányult, hanem újabb minaretek építése, mely építési rendszabály, így a népszavazást kezdeményezől(SVP és EDU) úgy tudták lépéskényszerbe hozni a svájci államot, hogy a vallásszabadságot vagy az állampolgári egyenlőséget nem is érintették. Maguk a kezdeményezők nyilatkoztak úgy, hogy a fejkendőviselés tilalmát már nem tudták elérni.
A kormánynak és (általában) a politikai elitnek persze nem tetszett a népszavazási eredmény, mert rontotta Svájc helyzetét az iszlám világban, mely - figyelmünket fordítsuk a dán karikatúraügyre - komoly gondokat okozhat az országnak, talán még bojkottal is szembe fognak nézni. A svájci szövetségi legfelsőbb bíróság is visszadobhatja ezt az eredményt, a muszlim országok pedig Svájcot támadhatják meg - nemzetközi jogi fórumokon.
A helyzet nem annyira egyszerű, mert a minarettilalom nem terjed ki a mecsetek vagy a kis sufnikban működő imaközösségek tiltására is, pedig ezek ugyanúgy lehetnek az iszlamizmus hordozói, mint a minaretek.
Egészséges kompromisszumra van szükség a muszlim bevándorlók (svájci állampolgárok -a a múgy!) és a helyi, őshonos közösségek között, de nem gondolom azt, hogy - amellett, hogy szimbolikusan büntették a muszlimokat - nagyon bölcs és igazságos lenne a minaret-ellenes törvény. Svájcnak, mint államnak minden joga megvan ahhoz, hogy szürje azokat, akik állampolgárságért folyamodnak vagy büntesse az államellenes, iszlamista szervezkedést. Ezen túlmenően diszkriminálni a muszlim hívőket - oktalanság.
Az megint egy más kérdés, hogy az európai világ hogyan fogja megemészteni - ha egyáltalán - az európai iszlámot, utóbbinak akklimatizálódnia kell a civil állam intézményéhez, melytől el vannak szokva. És mindenhez, ami ezzel jár: a nők és másvallásúak emberi méltóságához, stb.

17 mpolgar 2009. 12. 09. 09:43

Ha egy bevándorló csoport, amennyiben a legális bevándorlók kategóriájába tartozik, de ha nem, akkor meg pláne, el kell fogadja a többségi akaratot, azaz, egy népszavazás eredményét. Mind amellett, hogy ma már működik a vallási türelem Európában, -amíg nem zajlik ennek keretein belül közösség elleni tevékenység -, ennek értelmében nem lehet megtiltani a szabad vallásgyakorlást, de az építményekre vonatkozó jogszabályok nem a vallási türelem kérdéskörébe tartoznak. Amennyiben egy közösség közös akarat réven nem kívánatosnak ítél egy épületet, az már többségi döntés, és a demokratikus államokban ez minden polgár számára kötelező érvényű.
Említés történt itt még a nyugalom megzavarásáról is. Erről pedig hasonló a véleményem. A nagy hanghatással járó cselekmények általában a csendháborítás kategóriájába tartoznak, annak is meg vannak a törvényi szabályozásai, akár azt be is lehet tartatni. Az egyházak, felekezetek önálló jogi személyek, tehát elméletben rájuk is vonatkoznak az adott ország törvényei, amennyiben nem élveznek mentességet azok betartási kötelezettsége alól.

Érdekességként megjegyzem, hogy rövid ideig egy ökumenikus templom szomszédságában éltünk, ami elég látogatott, és a harangjai kicsit túlméretezettek. Keresztény érzület ide, keresztény érzület oda, nem volt kellemes szomszédság, hiszen a misék, istentiszteletek egymást követték, szinte vég nélkül.
Kíváncsi lettem volna egy népszavazás végkifejletére, vagy az általa gerjesztett indulatokra, ha ezt valaki bátorkodja kezdeményezni.

16 Novák Attila 2009. 12. 09. 08:59

Tisztelt stsdifks,
amellett, hogy én is problémásnak tartom a muszlim és nem muszlim lakosság együttélését sok helyen, de azt le kell szögeznünk, hogy nem szabad úgy tennünk, mintha Nyugat-Európában (vagy az EU-ban) bárki letelepedhet, aki csak akar. Pl. Svájcban nagyon szigorú szabályok vannak arra nézve, ki és hogyan lehet állampolgár. Németországban pedig jellemzően nem a törökökkel van a probléma, hanem egyes arab fundamentalista csoportokkal.
Szóval még muszlim és muszlim között is van különbség.
Asszimiláció helyett szerintem az integráció megkövetelése lenne a helyes, párhuzamban pedig követelni kellene azt, hogy az arab országok is tiszteljék az ottani keresztény és nem muszlim lakosság jogait, melyekket súlyos problémák vannak, lásd Szaud-Arábia esetét.

15 sfsdlfks 2009. 12. 09. 08:41

Kedves Novák Attila!

Egyetértek abban, hogy miért engedtek be annyi muszlimot. Bizonyos munkát csak külföldiek vállalnak el az Ön által említett okok miatt.
A problémám a következő:

A beengedett muszlimok, vagy más vallásúak automatikusan alkalmazkodnak a Nyugat-Európai környezetpolitikához és szociális kultúrához. Egyszerű példa: Németországban kötelező 4-6 féle szelektív hulladékgyűjtés. Mindenki, aki oda költözik automatikusan követi ezt a rendszert, aki nem követi azt megbűntetik. Persze ezen kívül rengeteg más olyan dolog van, amit az oda költözők automatikusan elfogadnak, hiszen ők azok akik jöttek. Ezért azt is el kell fogadniuk, ha az ott élők nem szeretnének minareteket a városaikban. Az ok mindegy, el kell fogadniuk. Senki sem tiltja a vallásuk gyakorlását, de nem gyakorolhatják ugyaúgy, mint otthon, hiszen ők az otthoni környezetüket félig-meddig feladták, sőt tudták, hogy ahova mennek ott nincs minaret.
Tehát nem azt mondom, hogy nincs joguk hozzá, hanem azt, hogy el kell fogadni, hogy az ott élők nem kérnek belőle.
A radikális vallái ágak természetesen minaretek nélkül is tudnak terjedni, de nem hiszem, hogy a svájciak a radikális vallási ágaktól való félelmükben döntöttek úgy, ahogy döntöttek.
  1 2 4

A legújabb hozzászólások

sors // 2010 // sze // 09

Minél előbb EURO,akkor nemtudnának az ingadozással játszadozni,mert ez csak egy kész röhely! A valamelyik vezér egyet kehhent,mindjárt esik a Ft.Hogyis van ez?Miért és kik ezek?Az ...

Bárcsak úgy élhetnénk, ahogyan élünk! (498)
pannika // 2010 // sze // 09

Drága Pali bá! Nem mentem orvosnak , sem védőnőnek.Az ő dolguk észrevenni a betegséget, hiányosságot, majd azt megfelelően kezelni Természtesen őket sem kötelezte senki arra, ho...

Osztályfőnöki hatalom, tekintély nélkül (27)
reszelő // 2010 // sze // 09

Elolvastam ezt a szövegértelmezést, kidobtt idő volt. Sajnos azok kritizálnak, akik vajmi keveset értenek a témához, ezért hosszú lére eresztik a semmi mondandójukat.

Amiről a szónok hallgat: Orbán és Barroso értékel és utat mutat (7)
stevo // 2010 // sze // 09

Petőfi szelleme 2010. 09. 08. 21:24 Hát én is.Megköszönni a választók nak kell,azok szavaztak rájuk. Bugár el ismert politikus,Őt szeretik a szlovákok is.Igaz nagyon okosan kell...

Új korszak kezdődik a kisebbségi politikában (13)
Király // 2010 // sze // 08

Szerintem mi két külön malomban őrlünk Pizza. Persze hogy nem vagy tanár sem pedig futár. Te filozófus lehetsz,abból ítélve hogy mennyit merengesz ezen a témán.:)

Tanárok: akikre egy kaktuszt sem bíznánk (962)

Időjárás

időjárás

Mai időjárásmin: 10 °C
max: 19 °C


Hirdetés


RSSHírlevélÍrjon nekünk!OldaltérképArchívumMédiaajánlatImpresszum
Adatvédelem[origo]T-OnlineOK.huiWiW[freemail]track.huG-PortalVidea Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva