A nyíltan autonómiaellenes Traian Basescut választották újra Románia államelnökének. Szerda reggelre nyilvános lett az is, hogy az RMDSZ valószínűleg kormányzati pozícióban lesz Romániában. De miért szavazott annyi magyar Basescura?

Ajánlat

Erre nem szokás átrepülniKelemen Attila írása a Sólyom László és Traian Basescu diplomáciai incidenséről

Bozótvágás és taktikaKelemen Attila írása a romániai elnökválasztás céljairól - rommagyar szempontból

OK.hu

Hogy a romániai magyarok szempontjából sikeres lett-e az államelnök-választás - a romániai magyar értelmiségi körökben két interpretációs mező kőrvonalazódik. Az egyik szerint nem, a másik szerint igen. Vegyük sorra.

A romániai elnökválasztás nem volt sikeres rommagyar szempontból

Miért? Mert 1. az első fordulóban a romániai magyarok közül 370 ezren szavaztak az RMDSZ jelöltjére, Kelemen Hunorra, ami történelmi mélypontnak számít; 2. az első fordulóban - szociológusok becslése szerint - 130 ezer romániai magyar román jelöltre szavazott, elsősorban Basescura, de nagy számban szavaztak a liberális Crin Antonescura is, elsősorban a diplomások; 3. a második fordulóban, az RMDSZ ajánlása ellenére a romániai magyarok fele nem Mircea Geoana szocialista vezérre, hanem Traian Basescu demokrata-liberális jelöltre, a jelenlegi államelnökre szavazott.

Arra a Basescura, aki deklaráltan autonómiaellenes, emlékezetesen ízléstelen diplomáciai incidenst provokált Sólyom Lászlóval, és akinek az utóbbi hetekben látványosan zsugorodott a népszerűsége a románok körében, merthogy mindenféle kínos ügyekben kellett magyarázkodnia. Ő az a jelölt, aki elvitt minden második szavazatot.

A legáltalánosabb magyarázat az, hogy Basescu karizmatikus, intrikus, humoros, spontán, szórakoztató. Amolyan vagány csávó, akivel könnyen tud azonosulni a tágan értelmezett romániai középosztály (értsd elsősorban: erdélyiek és városlakók). Geoana viszont túl preciőz és merev, Basescuhoz képest unalmas és butuska is, így rá a középosztályon kívül eső két periféria, a falusiak és a magasan képzettek szavaztak. Őt ráadásul alig ismerik a rommagyarok.

Egy másik, politológus körökből érkező magyarázat, hogy az RMDSZ nem kommunikált markánsan Geoana mellett. A liberális Crin Antonescu óriásplakátokon jelent meg Mircea Geoana mellett, és nagy nézettségű televíziós vitában is beült a szocialista jelölt táborába (és ezzel átszavaztatta a liberális szavazók kétharmadát a szocialista jelöltre). Ezzel szemben Markó Béla és Kelemen Hunor kommunikációja szemérmes volt, és erőtlen.

Ez utóbbi állítás más irányból: ha az RMDSZ markánsabban állást foglal és agresszíven Geoana mellett kampányol, behozhatta volna azt a néhány tízezer szavazatot, ami Basescu legyőzéséhez kellett volna. De nem tört ketté, hogy Geoanát mandátumhoz segítse, így bizonyos "morális felelősség terheli". Ezért az RMDSZ szereplése kudarcként értelmezendő.

A romániai elnökválasztás sikeres volt rommagyar szempontból

Mert Traian Basescu népszerűsége néhány hónap alatt 70%-osról 50% körülire csökkent a rommagyarok között. A régi-új elnök a Kovászna és Kolozs megyei magyar közösségben a legnépszerűbb - ennek jól azonosítható okai vannak. Kovászna megyében a magyar politikai vezetők egy része a Basescu-rendszer közvetlen haszonélvezője. Ugyanakkor a Basescuval rokonszenvező MPP is viszonylag aktívnak számít.

Kolozs megyében pedig a helyi vezető, László Attila blokkolta és hiteltelenítette az RMDSZ üzenetét. Ide tartozik az is, hogy az egykori kolozsvári szenátor, Eckstein-Kovács Péter Basescu tanácsadója lett, és úgy tűnik, jó tanácsadó - neki köszönhető például a nyári Orbán-Basescu találkozó, az utóbbi időszak legbizarrabb politikai eseménye. Miért? Mert Basescu úgy alázta meg a székelyeket, hogy azok még meg is tapsolták. 

Röviden: az RMDSZ-nek sikerült leszavaztatnia bázisának körülbelül felét a Székelyföldön mindössze 7-8 %-os népszerűségű Geonára. Ez sikernek számít.

Ami pedig Kelemen Hunor első fordulós szereplését illeti, a képet árnyalhatja, hogy ez az első olyan alkalom, amikor a parlamenti választások és az elnökválasztás nem egyszerre van. A romániai magyarok számára az elnökválasztások másodlagos fontosságúak, a románok viszont a szenvedélyesen perszonalizált kampány miatt nagy arányban vonultak az urnákhoz. Az RMDSZ-jelölt közel 4%-os eredménye így értelmezendő, ám nem tekinthető referenciának a leendő parlamenti választásokra, amit a rommagyarok reális téttel bíró eseménynek tekintenek.

Mi volt a reális cél, amit az RMDSZ kitűzhetett a maga számára? Az (mint azt egyszer már leírtam itt), hogy az új hatalmi képletben az RMDSZ kormányzati tényező legyen. Nem az, hogy magyar elnöke legyen Romániának, nem az, hogy megváltoztassa a középosztály mentalitását, nem az, hogy túlharsogja a román jelöltek hollywoodi költségvetésű kampányait. Hanem az, hogy kormányra kerüljön.

Ma (szerda) reggelre lett nyilvános, miután lezajlott az első kör egyeztetés, hogy az RMDSZ valószínűleg kormányzati pozícióban lesz.