ORIGO24 órakomment.huvidea[freemail]

KOMMENT.HU

hirdetés
éghajlatvédelemkörnyezetvédelemüvegházgázok

Éghajlatvédelem: egy felesleges törvény

// 2010 // jan // 18

Az Országos Környezetvédelmi Tanács már meg is tárgyalta egy hamarosan az Országgyűlés elé kerülő éghajlatvédelmi törvényjavaslat koncepcióját. A tervezet körül széles körű konszenzus látszik kialakulni mind a politikai pártok, mind a politika és a különböző szakértők között. Az sem vitatható, hogy a jogszabály-koncepció tárgya egy valóban égető probléma. Miért felesleges mégis ez a hazai környezetvédelmi szabályozás szinte valamennyi kóros tünetét mutató törvény?

Forrás: AFP

Ajánlat

A 2009 decemberi koppenhágai klímacsúcs kudarca után némi gyógyírt jelenthet, ha egy-egy ország vagy azok kisebb-nagyobb szövetsége mégis sikeresen köteleződik el az éghajlatváltozás mérséklését eredményező intézkedések vagy a klímamódosuláshoz való alkalmazkodásra való felkészülés mellett. Magyarországon jelenleg már zajlik is egy "éghajlatvédelmi kerettörvény-koncepció" tárgyalása, melyet szakmai és politikai körökben számos alkalommal meg is vitattak. A téma jelentőségéhez, valamint a vállalatokat és polgárokat széles körben érintő következményeihez képest a vita meglehetősen viharos sebességűnek tűnik, az ősz folyamán körvönalazódó szöveget az eredeti tervek szerint január végén a parlament elé kívánják terjeszteni, hogy ott február végére már el is fogadják. A koncepcióban azonban - mint derék állatorvosi lovon - a hazai környezetpolitika szinte valamennyi jellegzetes nyavalyáját felismerhetjük.

Először is azt, hogy tagadjuk a környezetvédelem és más, a jó élet feltételeit megteremtő gazdasági-társadalmi ágazat és tevékenység közötti lehetséges konfliktust. A környezetvédelem - az általános hazai interpretáció értelmében - egyben gyógyír más bajainkra is. A szóban forgó koncepció szerint az éghajlatvédelem az energiaellátás importfüggőségének enyhítésén vagy az energiahatékonyság növelésén túl hozzájárul a társadalmi igazságossághoz, a gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez is.

Lássuk példaként a munkahelyteremtés kérdését! A közkeletű nézet itt úgy szól, hogy az energiahatékonysági intézkedések és a megújuló energiaforrások (nap, szél, biomassza stb.) egyre növekvő alkalmazása révén növelhetjük a foglalkoztatottságot, mert ezekben az ágazatokban több álláslehetőség teremtődik, mint amennyi munkahely az előző lépésekkel kiváltott hagyományos energiatermelési módoknál megszűnik. A tudományos elemzések és a szakfolyóiratokban publikált elemzések többnyire és általánosan megerősítik ezt a hipotézist. Azonban fel kell figyelnünk arra, hogy a jelentős állásteremtő eredmények azokban az elemzésekben jelennek meg, amelyek a jövőre vonatkozó becslések, illetve modellezések kimenetei. A múlt történéseit elemző tanulmányok már jóval árnyaltabban fogalmaznak, s a munkahelyteremtés számos korlátját mutatják ki.

Lehr és munkatársai az Energy Policy folyóiratban megjelent tanulmányukban - német tapasztalatokat összegezve - arra hívják fel a figyelmet, hogy a megújuló energiaforrások arányának növelése csak akkor teremt pozitív nettó munkahelybővülést, ha az adott ország megújuló szektora jelentős exportra képes. Ezt erősíti meg del Río és Burguillo kutatása - ezt a Renewable and Sustainable Energy Reviews közölte -, mely a spanyol Castilla-La Mancha tartományban megvalósult megújulóenergia-fejlesztések hatásait értékelte. A szerzők kiemelik, hogy a beruházások helyi foglalkoztatási hatásai minőségileg marginálisok maradtak, mivel - többek között - a termelőberendezéseket (szélturbina, napelem) a vizsgált területen kívül gyártották. Ugyancsak figyelembe veendő tény, hogy számos esetben a megújuló energiát termelő létesítmény beruházásakor van szükség jelentősebb létszámú munkavállalóra, a fenntartás és üzemeltetés már kisebb létszámot igényel. Szintén jelentős különbségek vannak az egyes megújuló energiatermelési módok munkáskézszükséglete között. Ez a pozitív hatás tehát egyáltalán nem automatikus, s mindenképp a hazai körülmények gondos mérlegelése után lehetne megállapítani egy ilyen környezetpolitikai fejlesztés foglalkoztatottságra gyakorolt következményeit. A tétel mantraként való ismételgetése sajnos nem elég.

Egy másik jellegzetesség, hogy a jogszabályba nem a normát foglaljuk, hanem azt, hogy szükség lenne ilyen normára, illetve hogy kinek kellene azt kidolgoznia. Az éghajlatvédelmi törvény koncepciója gyakorlatilag 100%-ban a kormánynak adott utasításokból áll. Bár a koncepció "a törvény hatálya" cím alatt úgy rendelkezik, hogy a jogszabály minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjedne, egyetlen általuk teljesíthető passzust nem szövegeztek meg. Így aztán ezt a törvényt igen könnyű lesz betartanunk, legfeljebb drukkolunk majd a kormánynak. E biztatásra a kormány rá is fog szorulni. A törvény koncepciója ugyanis 7 oldalon keresztül sorolja, miben kéri fel a kormányt, hogy az mérjen fel, tervezzen, vizsgáljon felül, alkosson programot, készítsen modellt, dolgozzon ki intézményeket stb. Az olvasóban ekkor felébred a szörnyű gyanú: hazánkban a kormány nem is dolgozik, csak ha arra törvény konkrétan kötelezi? Egyébként a kormánynak szánt iránymutatáshoz nem is lenne szükség törvényre, ennek adekvát és egyszerűbb formája az országgyűlési határozat.

A harmadik visszatérő eleme környezeti jogszabályainknak, hogy világos, megfigyelhető, ellenőrizhető és szankcionálható normák helyett jókívánságokat fogalmaznak meg. Vajon növekszik-e a magyar külpolitika nemzetközi tekintélye attól, ha törvénybe foglaljuk, hogy "a magyar kormánynak fontos szerepe van a nemzetközi éghajlat-politika alakításában"? Tényleg változik-e a felsőoktatás tantárgyi programja, ha leírjuk: "Az oktatásban minden hallgatónak részesülnie kell a fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletből"?

S végül (s e negyedik ponttal biztosan nem is kimerítve a jellegzetességeket) szólnunk kell még arról, hogy ebben a koncepcióban is megjelenik a magyarok nemzeti sportja, a járadékvadászat. Ebben a sportágban nem az egyéni felkészültség, a tudás, a szorgalom dönt, hanem a jogszabályalkotók irányába eső befolyásolási képességünk, hogy az olyan számunkra kedvező szabályokat alkosson, amelyek megvédenek a másokkal való versenytől. Mi sem kényelmesebb az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos műhelyek és fejlesztő cégek számára, mint hogy garantálva legyen számukra a mindenkori költségvetési kutatási-fejlesztési források 10%-a! S mi sem természetesebb, mint munkát adni az egyre szaporodó környezetvédelmi intézmények közé 2008 őszén felzárkózó Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának.

Nem kétséges, hogy van feladatunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának ésszerű mérséklésében és a klímaváltozás hatásaira való felkészülésben. Ezek jó része azonban egy ilyen új éghajlatvédelmi törvény nélkül is megoldható (mint ahogy például eddig számos bal- és jobboldali kormányzat üzemeltetett energiatakarékossági vagy megújuló energiás támogatási alapokat), ahol pedig új normákra, intézményekre, szabályzókra van szükség, ott azok konkrét szabályait kellene egy törvényben rögzíteni, nem ezek koncepcionális hátterén elmélkedő jogszabályt alkotni. Ami ténylegesen törvényi keretet igényel az új koncepcióból, az az üvegházgázok kibocsátási mennyiségi korlátjának megállapítása. Ezzel meg érdemes lehet megvárni, mit hoz 2010 a nemzetközi éghajlatvédelmi tárgyalásokon, hiszen ha születik egyezség, mindenekelőtt az fogja Magyarország feladatait meghatározni.

Régóta ismert politikai alapelv, hogy ha nem tudsz megoldani egy problémát, állíts fel egy azzal foglalkozó bizottságot, vagy a hazai környezetpolitika újítása szerint: alkoss róla törvényt!

A legújabb hozzászólások

nincsbeceneven // 2013 // jún // 21

Ott lett ilyen az IQ-ja!

Nehéz együttélés a jogállam rendjével
Wee // 2014 // sze // 29

Sziasztok!
Pénzt akarsz keresni rész/másodállásban? (akár diákok is csinálhatják)
A feladatok egyike lenne, a (kis-és...

TheyCallMeTrinity // 2011 // sze // 15

Nem feltétlen értek egyet a cikk írójával, hogy "lúzerképző". Ez olyan, mintha arra utalna, hogy Ács Ferit kellene ideálként...

Magyar lúzerképző: kihez szólnak a kötelező olvasmányok?
Gaál Csaba // 2014 // máj // 29

Akkor sorjában.
1. 2011-ben komoly fiskális lazítás volt a magánnyugdíj-pénztárak kvázi államosításának...

LE A SZOTYIALIZMUSSAL ! ! ! // 2014 // nov // 20

gyikember 2014-11-21 00:20:12
.
A mondandód végét helyesbítem:
itt nem lesz munkahely, mert összeomlik a gazdaság!

[origo] legfrissebb

Hirdetés


RSSHírlevélÍrjon nekünk!ArchívumMédiaajánlatImpresszum
Adatkezelési SzabályzatORIGOOK.huiWiW[freemail]Videa Az ORIGO kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva