vélemény a hazai környezetvédelmi törvényjavaslat nem segítene az égető problémán
[origo] címlaphírcentrumkomment.hu[freemail]videaiWiW

KOMMENT.HU

hirdetés

Éghajlatvédelem: egy felesleges törvény

// 2010 // jan // 18
eszközök:

Az Országos Környezetvédelmi Tanács már meg is tárgyalta egy hamarosan az Országgyűlés elé kerülő éghajlatvédelmi törvényjavaslat koncepcióját. A tervezet körül széles körű konszenzus látszik kialakulni mind a politikai pártok, mind a politika és a különböző szakértők között. Az sem vitatható, hogy a jogszabály-koncepció tárgya egy valóban égető probléma. Miért felesleges mégis ez a hazai környezetvédelmi szabályozás szinte valamennyi kóros tünetét mutató törvény?

Forrás: AFP

Ajánlat

A 2009 decemberi koppenhágai klímacsúcs kudarca után némi gyógyírt jelenthet, ha egy-egy ország vagy azok kisebb-nagyobb szövetsége mégis sikeresen köteleződik el az éghajlatváltozás mérséklését eredményező intézkedések vagy a klímamódosuláshoz való alkalmazkodásra való felkészülés mellett. Magyarországon jelenleg már zajlik is egy "éghajlatvédelmi kerettörvény-koncepció" tárgyalása, melyet szakmai és politikai körökben számos alkalommal meg is vitattak. A téma jelentőségéhez, valamint a vállalatokat és polgárokat széles körben érintő következményeihez képest a vita meglehetősen viharos sebességűnek tűnik, az ősz folyamán körvönalazódó szöveget az eredeti tervek szerint január végén a parlament elé kívánják terjeszteni, hogy ott február végére már el is fogadják. A koncepcióban azonban - mint derék állatorvosi lovon - a hazai környezetpolitika szinte valamennyi jellegzetes nyavalyáját felismerhetjük.

Először is azt, hogy tagadjuk a környezetvédelem és más, a jó élet feltételeit megteremtő gazdasági-társadalmi ágazat és tevékenység közötti lehetséges konfliktust. A környezetvédelem - az általános hazai interpretáció értelmében - egyben gyógyír más bajainkra is. A szóban forgó koncepció szerint az éghajlatvédelem az energiaellátás importfüggőségének enyhítésén vagy az energiahatékonyság növelésén túl hozzájárul a társadalmi igazságossághoz, a gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez is.

Lássuk példaként a munkahelyteremtés kérdését! A közkeletű nézet itt úgy szól, hogy az energiahatékonysági intézkedések és a megújuló energiaforrások (nap, szél, biomassza stb.) egyre növekvő alkalmazása révén növelhetjük a foglalkoztatottságot, mert ezekben az ágazatokban több álláslehetőség teremtődik, mint amennyi munkahely az előző lépésekkel kiváltott hagyományos energiatermelési módoknál megszűnik. A tudományos elemzések és a szakfolyóiratokban publikált elemzések többnyire és általánosan megerősítik ezt a hipotézist. Azonban fel kell figyelnünk arra, hogy a jelentős állásteremtő eredmények azokban az elemzésekben jelennek meg, amelyek a jövőre vonatkozó becslések, illetve modellezések kimenetei. A múlt történéseit elemző tanulmányok már jóval árnyaltabban fogalmaznak, s a munkahelyteremtés számos korlátját mutatják ki.

Lehr és munkatársai az Energy Policy folyóiratban megjelent tanulmányukban - német tapasztalatokat összegezve - arra hívják fel a figyelmet, hogy a megújuló energiaforrások arányának növelése csak akkor teremt pozitív nettó munkahelybővülést, ha az adott ország megújuló szektora jelentős exportra képes. Ezt erősíti meg del Río és Burguillo kutatása - ezt a Renewable and Sustainable Energy Reviews közölte -, mely a spanyol Castilla-La Mancha tartományban megvalósult megújulóenergia-fejlesztések hatásait értékelte. A szerzők kiemelik, hogy a beruházások helyi foglalkoztatási hatásai minőségileg marginálisok maradtak, mivel - többek között - a termelőberendezéseket (szélturbina, napelem) a vizsgált területen kívül gyártották. Ugyancsak figyelembe veendő tény, hogy számos esetben a megújuló energiát termelő létesítmény beruházásakor van szükség jelentősebb létszámú munkavállalóra, a fenntartás és üzemeltetés már kisebb létszámot igényel. Szintén jelentős különbségek vannak az egyes megújuló energiatermelési módok munkáskézszükséglete között. Ez a pozitív hatás tehát egyáltalán nem automatikus, s mindenképp a hazai körülmények gondos mérlegelése után lehetne megállapítani egy ilyen környezetpolitikai fejlesztés foglalkoztatottságra gyakorolt következményeit. A tétel mantraként való ismételgetése sajnos nem elég.

Egy másik jellegzetesség, hogy a jogszabályba nem a normát foglaljuk, hanem azt, hogy szükség lenne ilyen normára, illetve hogy kinek kellene azt kidolgoznia. Az éghajlatvédelmi törvény koncepciója gyakorlatilag 100%-ban a kormánynak adott utasításokból áll. Bár a koncepció "a törvény hatálya" cím alatt úgy rendelkezik, hogy a jogszabály minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjedne, egyetlen általuk teljesíthető passzust nem szövegeztek meg. Így aztán ezt a törvényt igen könnyű lesz betartanunk, legfeljebb drukkolunk majd a kormánynak. E biztatásra a kormány rá is fog szorulni. A törvény koncepciója ugyanis 7 oldalon keresztül sorolja, miben kéri fel a kormányt, hogy az mérjen fel, tervezzen, vizsgáljon felül, alkosson programot, készítsen modellt, dolgozzon ki intézményeket stb. Az olvasóban ekkor felébred a szörnyű gyanú: hazánkban a kormány nem is dolgozik, csak ha arra törvény konkrétan kötelezi? Egyébként a kormánynak szánt iránymutatáshoz nem is lenne szükség törvényre, ennek adekvát és egyszerűbb formája az országgyűlési határozat.

A harmadik visszatérő eleme környezeti jogszabályainknak, hogy világos, megfigyelhető, ellenőrizhető és szankcionálható normák helyett jókívánságokat fogalmaznak meg. Vajon növekszik-e a magyar külpolitika nemzetközi tekintélye attól, ha törvénybe foglaljuk, hogy "a magyar kormánynak fontos szerepe van a nemzetközi éghajlat-politika alakításában"? Tényleg változik-e a felsőoktatás tantárgyi programja, ha leírjuk: "Az oktatásban minden hallgatónak részesülnie kell a fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletből"?

S végül (s e negyedik ponttal biztosan nem is kimerítve a jellegzetességeket) szólnunk kell még arról, hogy ebben a koncepcióban is megjelenik a magyarok nemzeti sportja, a járadékvadászat. Ebben a sportágban nem az egyéni felkészültség, a tudás, a szorgalom dönt, hanem a jogszabályalkotók irányába eső befolyásolási képességünk, hogy az olyan számunkra kedvező szabályokat alkosson, amelyek megvédenek a másokkal való versenytől. Mi sem kényelmesebb az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos műhelyek és fejlesztő cégek számára, mint hogy garantálva legyen számukra a mindenkori költségvetési kutatási-fejlesztési források 10%-a! S mi sem természetesebb, mint munkát adni az egyre szaporodó környezetvédelmi intézmények közé 2008 őszén felzárkózó Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának.

Nem kétséges, hogy van feladatunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának ésszerű mérséklésében és a klímaváltozás hatásaira való felkészülésben. Ezek jó része azonban egy ilyen új éghajlatvédelmi törvény nélkül is megoldható (mint ahogy például eddig számos bal- és jobboldali kormányzat üzemeltetett energiatakarékossági vagy megújuló energiás támogatási alapokat), ahol pedig új normákra, intézményekre, szabályzókra van szükség, ott azok konkrét szabályait kellene egy törvényben rögzíteni, nem ezek koncepcionális hátterén elmélkedő jogszabályt alkotni. Ami ténylegesen törvényi keretet igényel az új koncepcióból, az az üvegházgázok kibocsátási mennyiségi korlátjának megállapítása. Ezzel meg érdemes lehet megvárni, mit hoz 2010 a nemzetközi éghajlatvédelmi tárgyalásokon, hiszen ha születik egyezség, mindenekelőtt az fogja Magyarország feladatait meghatározni.

Régóta ismert politikai alapelv, hogy ha nem tudsz megoldani egy problémát, állíts fel egy azzal foglalkozó bizottságot, vagy a hazai környezetpolitika újítása szerint: alkoss róla törvényt!

eszközök:
MEGOSZTÁS:
30 komment

A Komment.hu cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Ha még nem regisztrált, tegye meg itt! Mivel a Komment.hu szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashat.

Elfelejtett jelszó

30 zuio 2010. 01. 23. 20:20

Kedves Mpolgar!
Szerintem az ember sokkal bonyolultabb, mint pusztán tárgyhalmozó, csak és kizárólag anyagiakban gondolkodni tudó lény. Különbözőek vagyunk. Egyrészt. Másrészt kultúrafüggő, hogy mi a fontos. Én is egész másként gondolkodtam sokmindenről gyerekkoromban az előző rendszerben, más igényeim voltak mint most. Vagy mondjam, hogy számtalanszor
láttam dokumentumfilmekben nomádokat, bennszülötteket stb. akik NEM AKARNAK bemenni a városba, a "kényelmes" "civilizáció" áldásait élvezni. Sok esetben ha mégis bemennek, az nem önként történik, hanem a hagyományos életformájuk ellehetetlenítése/ellehetetlenülése miatt. Nincs a génjeinkbe írva a fogyasztás. Valóban azt hiszi, hogy az élet csak annyi, hogy odaállunk a startvonalhoz és tülekszünk hogy ki szedi meg magát jobban? Van egy ilyen vetülete IS az életnek, ez igaz. De nem csak erről szól. Vagy nem mindenki számára szól csak erről. Nem tűnt fel Önnek, hogy nem mindenki akar pénzember lenni? Hogy vannak akik tudatosan választanak olyan szakmát, életformát amiben -tudják előre- soha nem szedhetik meg nagyon magukat, de mégis csinálják mert szeretik csinálni? Hogy nem csak azért választanak ilyet, mert a meggazdagodás nem menne nekik? Vagy akinek más értékek (is) fontosak, az eleve gyenge? Én ezt nem hiszem. Mint ahogy azt sem, hogy a gazdagság az erő jele volna. Megnézném közelebbről annak az önbecsülését, aki csak milliárdokkal a zsebében érzi magát valakinek. Ezenkívül a vagyon az csak jót hoz magával? Volt olyan gazdag ismerősöm, aki még a kamasz gyerekét sem engedte soha felügyelet nélkül közlekedni. (Valószínűleg nem véletlenül, mert az illető
azóta börtönben ül.) Ez olyan jó élet lenne? Bármily hihetetlen, de sok ember egyáltalán nem vágyik nagy gazdagságra csak egy normális megélhetésre, anyagi biztonságra.

Szóval: én nem írtam ilyet, hogy "a világot nem a pénz mozgatja". Viszont azzal sem tudok egyetérteni, hogy csak az. A nyugati világban ez a domináns, de ez nem törvényszerű szerintem. Számtalan más dologban is megélhetik az emberek a "kiemelkedhetnékjüket", és meg is élik.

Jótékonykodás, környezetvédelem... réges-réges-régesrég nem erről van már szó. A bőrünkről(ill. az utánunk jövő generáció bőréről) van szó, és nem arról, hogy lesz-e elég jegesmedve az északi sarkon. Egyetértek azzal, hogy sokan ezt még nem látják, vagy nem aszerint cselekszenek. A legönösebb önérdekről beszélek, igaz hosszú távon.

Azt ne mondja nekem, hogy soha nem volt példa arra, hogy valaki (döntési helyzetben) felülemelkedett volna legalább valamelyest az önös érdekein. Vagy felismerte volna a saját
hosszú távú érdekeit. Itt van a magyar reformkor pl. vagy a jóléti rendszerek kialakulása a világháborúk után. Ez a ritkább, de van ilyen.

Egyébként én nem holmi adományokra gondoltam, hanem nagyon is megtérülő lépésekre, beruházásokra. A pedig az ösztönzők hibája, ha sokszor a jövőt aláásó termelés kerül kevesebbe. Persze sokan ellenérdekeltek(rövidtávon) ennek a megváltoztatásában, és tesznek is ellene ezt aláírom.

Akkor? Dőljünk a kardunkba?

Egyébként nem hallott olajipari szakemberekről, akik otthagyták az állásukat, mert nem értettek egyet azzal amit tapasztaltak? Vagy, hogy a megújuló iparágba léptek át? Vagy
hogy az olajipari cégek egy része megújulókba is fektet? Nem feladni kell dolgokat, hanem átalakítani.

Vesztésre áll ez a klímaügy, ezzel egyetértek. De azért ez megírva nincsen.

29 mpolgar 2010. 01. 23. 15:26


Kedves Zuio!
Folytatom.
Azt írja, hogy a világot nem a pénz mozgatja. Ez valószínűleg így volt, míg nem létezett a pénz fogalma. Addig, viszont az anyagi javak mozgatták, amik, ha akarom, azonosak a pénzzel, csak kicsit macerásabb volt.

Mindig az erősebb kutyáé volt a győzelem, az ma is így van. Hívhatjuk, ahogy akarjuk.
Azt mondja, hogy vannak jószándékú, környezetvédő, meg minden ilyen vállalatvezetők. Azok között lehet. Viszont mi a helyzet a tulajdonosokkal, főképp azokkal, akik még most állnak gazdasági felemelkedés alsó lépcsőjén?
Ismerek nagyvállalatok könyvelőit. Tőlük tudom, hogy az ilyen jótékonykodás akkor járható út, ha adócsökkentéssel jár. Magyarul, a tulajdonosok akkor veszik figyelembe a környezetvédelmet, ha nekik ez előnnyel jár. Akkor adományoznak jelentősebb összeget, ha leírhatják az adójukból, -honnan származik az adózandó jövedelem?- ha emiatt nem lépnek át egy magasabb küszöböt, ilyen módon, ez már anyagi haszon, meg propaganda.
Aztán, ha anyagi előnyöket élveznek egy-egy olyan környezetvédő beruházásból, ami viszont a kisemberek pénzéből kerül megvalósításra. Akár eredményes, akár nem.

Nem tudok hinni abban, hogy valamelyik pénzember csak úgy fogja magát, és elkezd egyszerre nagy környezetvédő lenni!
Ami pénzt hoz, az mind rombolja a környezetünket! Hogy valamit nagy propagandával visszacsurgatnak?
Az a legkevesebb, főként, gyanús, és még mindig nem elég!

Mi az , hogy energiafüggetlenség?
Energiát mindig használtunk, igaz, régen kevesebbet. Mióta létezik az un. nagyipar, azóta létezik az energia piac. Egyre nagyobb mértékben, és haszonnal. Ki fogja ezt környezetvédelmi célok miatt feladni? Majd, ha elfogy!

Független energia? Én csak energiáról tudok. Ahol van, ott használják, ahol sok van, ott eladják -jó pénzért.

Egyébként, nem értem, hogy miután születtek energiatakarékos megoldások, amik rendkívül környezetkímélők, így a napkollektorok, ha annyira érdekében áll az emberiségnek, akkor miért gátolja, akadályozza mindenki annak a tömeges használatát, a tömeges bevezetését?
Jól sejtem, hogy ez valakinek, vagy valakiknek a tyúkszemét bántaná?
Akkor miről van itt szó?

28 zuio 2010. 01. 23. 12:21

Kedvez Bonzo!

Azért az egy kicsit túlzó állítás, hogy jelenleg csak a pénz irányítja az emberiséget. Ha ez így lenne, akkor mindenki spekuláns akarna lenni, ami azért nem egészen így van. Túl nagy a szerepe ez igaz, főleg a nyugati világban.

Zéro környezetterhelés nincs. Már az ősembernek is volt valamekkora ökológia lábnyoma. Fát égetett, szerszámokat készített stb. S azt még a sötétzöldek sem gondolják szerintem, hogy az őskori szintre kéne visszamenni. A kényelemnek (mégha nem is nagy luxusról van szó) valamekkora szennyezés mindenképp következménye. Csak az a kérdés mekkora. A fa és az atom jobb, mint a szén, az olaj, a gáz úgy gondolom. A fa esetében az újratelepítésre utaltam én is. Az atomot pedig (jelen pillanatban) egy jó áthidaló megoldásnak gondolom, amire mostmég szükség van. Egyébként fizika szakon végeztem, jártam is Pakson, engem meggyőzött amit ott láttam. Inkább a terrorizmus miatt problémás az atomenergia szerintem. A csernobili baleset megismétlődésétől nem kell tartani, a mai erőművek más elven működnek. És egyetlenegy példát nem hallottam még kiégett fűtőelemek miatti radioaktív szennyezésre. A gázról egyébként úgy tudtam, "tisztább" mint a szén, de olyan alaposan ebben nem tájékozódtam.

Bonzo, a klímaszakértők zöme egyetért abban, hogy az ember okozza ezt a klímaváltozást, és hogy ez egy lényegesen gyorsabb folyamat lesz, mint az eddigi éghajlatváltozások. Olyan gyors, hogy esetleg már nem fogunk tudni alkalmazkodni hozzá, ez a probléma. A megelőzés sokkal kevesebb áldozattal járna, mint az alkalmazkodás. Egyébként pedig a fosszilis energiahordozó készletek (főleg az olaj és a gáz) megfogyatkozása is arra kényszerít, hogy változtassunk.

A metánról is sok helyen hallani. A tehenek okozta problémáktól kezdve a szibériai fagyott altalaj felolvadása miatt felszabaduló metánig.

Azt váltig nem látom be, miért baj, ha környezetkímélőbb termékből csinál valaki hasznot. Inkább az a gond, hogy sokan csak zöldnek hirdetik az árujukat, de nem az. Egyébként a
klímától függetlenül is fontos a tisztább levegő, a kevesebb szennyezőanyag, az energiafüggetlenség.

27 LD 2010. 01. 22. 16:37

Úgy vélem, hogy a cikk írójának nem sikerült megértenie a törvény lényegét (bár a mátrixban ez nem könnyű feladat).

A környezeti válság (s ezen belül az éghajlatváltozás) a rosz társadalmi, és gazdasági rendszer következménye (a jelenlegi gazdasági, jogi, ill. politikai keretrendszeren belül nem lehet a társadalom fenntartható). A törvény éppen ennek a keretrendszernek a leépítésére irányul, tehát alapvetően jó.

Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy a törvénytervezet a civilek (elsősorban az MTVSz)kezdeményezése, és nem a politikusoké.

26 lastres 2010. 01. 22. 14:27

megújulók és foglalkoztatás:
Nem olvastam még a törvénytervezetet, de gyanítom, hogy nem azt mondja, hogy a megújulók, a foglalkoztatás, a gazdagodás stb. követelményei mind egyirányba mutatnak, hanem hogy nem igaz az, hogy a zöldülés olyan szörnyű áldozatokat jelent. Meg lehet őrizni a munkahelyeket, sőt akár bővíteni is.

A német tanulmány nem túl releváns Magyarország számára, mert más a kiindulópont. 1) Sokkal nagyobb a függésünk az importtól 2) sokkal jobbak a lehetőségeink biomasszában.

Ugyanis más a helyzet, hogy ha egy hazai szénbányászatról áttérek hazai geotermikusra, mint ha import gázról hazai pelletre. Utóbbi esetben ugyanis a teljes foglalkoztatásbővülés nettó lesz (ha az orosz bányászokat nem számolom, de már hadd ne). A megújulók pedig általában elég tőkeintenzívek, ebben a spanyol példának igaza van, kevés munkahelyet teremtenek (ezért kell támogatni a hazai háttéripar kialakulását), de vannak kivételek, például a biomassza, ami állandó ellátást és termelést kíván.

Ráadásul minden, a témához valamennyire is értő szakember azt mondja, hogy első lépésben nem is a megújulók fejlesztése a legfontosabb, hanem a takarékosság: épületfelújítások, közlekedés átszervezése, stb. Ezek közvetetten teremtenek munkát, mivel mind a fűtésre használt gáz túlnyomó része, mind a közlekedésre használt olaj/benzin túlnyomó része import, azaz a lakosságnál maradó megtakarítás, ha itthon költik el, újabb munkahelyeket teremthet. (nem beszélve az építőipari foglalkoztatás növekedéséről).

Hosszútávon és globálisan persze elképzelhető, hogy a megújuló energiákat termelő szektor kevesebb embert fog foglalkoztatni, mint az olaj- és a szénbányászat. De ez nem is baj, ha lokalizáljuk a gazdaságainkat az olajválság során, újra kellenek az emberek a mezőgazdaságba/textiliparba/élelmiszeriparba stb. (mivel a kínai megfizethetetlen lesz).

25 mpolgar 2010. 01. 22. 14:27

Kedves Zuio!
Először arra szeretnék reagálni, amit a társadalomszemléletemről írt.
Beletrafált!
Tényleg úgy látom, hogy az életünk egyik része megmaradt a feudalizmusnál, másik része a szocialista-kommunista beidegződöttségeknél, a harmadik pedig a kapitalizmus különböző fejlettségi fázisainál.
Úgy látom, és tapasztalom, hogy az emberek többsége a különböző filozófiai, gazdasági politikai reakcióit, meggyőződéseit mindig aszerint választják ki, ahogy a pillanatnyi helyzetük megkívánja.
Anyám, aki nyolcvan éves, a nap minden órájában mással lep meg. Hol kommunisztikus, hol kapitalista, hol feudalista szemlélettel nézi, és értékeli az embereket, az eseményeket, mindig érdeke szerint.
Ő már nem vesz részt a közéletben. A baj az, hogy fiatalabbaknál is ugyanezt látom, és az igazi problémám az, hogy országunk nagyjai sem tudnak különbséget tenni. Elvárják, hogy egyszerre legyek vad kapitalista, kommunista, szocialista, és feudális bálítottságú.

Egyszerűen fogalmazok: ma, nálunk ki-ki pusztán a saját pillanatnyi érdekét képes, és akarja átlátni, és látni.

A társadalom palettája széles. Van, aki egész életében megfeszítve dolgozott, és kemény fizikai munkával hozott létre javakat, van, aki tudományos, vagy okos koordinációs tevékenységgel állított elő értéket. És van, aki csak adminisztrációs, szellemi, vagy, annak nevezett munkát végzett, vagy mint a nemzet napszámosa, semmilyen kimutatható értéket nem termelt, de elengedhetetlen volt a létezése, és vannak, akik ügyeskedéssel szedték meg magukat, és vannak, akik se ezt, sem azt nem végezték, mégis, most egész jól elvannak, s vannak, aki okkal, ok nélkül várják a hétköznapi létükhöz szüks segélyeket.

Nem csodálkozom azon, hogy mindenkinek zavar van a fejében, hiszen annyi változás történt az elmúlt 150 évben itt, hogy ezt nem lehet még több generációnak sem megemészteni, ráadásul tapasztalati tények bizonyítják, hogy a túlélés a legfontosabb, aztán, - majd csak lesz valahogy!

Sajnos, ha önvizsgálatot tartok, be kell lássam, hogy ez alól én sem vagyok kivétel. De, hízelgek magamnak azzal, hogy, bár keserves erőfeszítések árán, mégis igyekszem gondolkodni, és pártatlannak maradni.
Nem mindig sikerül.

Egy biztos, ez az ország sajnos, kapitalista-kommunista-feudális-szocialista ország!

Ilyenek a vezetőink is, nem véletlen, hogy mindig őket választja meg a szavazók többsége.

Igen, affelé haladunk, amiről Ön ír, de úgy hiszem, hogy erre nincs befolyásunk, hiszen a demokratizmussal kiengedtük a kezünkből ennek a lehetőségét.
Pusztán olyan törvénytelen gondolatom támadt, hogy, ha egyszer én, átengedtem a demokratikus szabályok szerint a saját döntési jogomat, akkor pontosan ezeknek a demokratikus szabályoknak megfelelően egyedül nem vehetem azt vissza.

Egyszer már írtam valami hasonlót. Olyan ez, mint a házasság: nem jó, de még nem találtak ki jobbat.
A nagy gondom az, hogy elvárjuk az emberektől a demokratikus, a közösség érdekében való döntés felelős felvállalását, de a megbízott képviselőink ezt nem tudják, vagy nem akarják tudni. Itt jönnek az Ön által említett feudális jellemzők.

Én, mint választó, nem feudális jogokkal ruháztam fel a döntéshozót, hanem demokratikussal. Sem ő, sem más ezt nem veszi figyelembe.

Döntéseinkben már demokratikusak vagyunk -leginkább a jogalapokban, hivatkozásokban-, de, a számonkérésben, a gyakorlatban még mindig feudálisak.

A palettát színesíti, hogy már kezdjük kapisgálni, hogy mi az a kapitalizmus. No, a bankrendszerünk már tudja!

Sokan nem fogták még fel, hogy a pénz, a tőke mindenhatóságát jelenti. Nem hiszem, hogy olyan nagyon rossz ez, viszont nem akarjuk megtanulni a játékszabályokat.

Amíg személy szerint nekünk jó, addig szeretjük, ha meg nem, akkor már minden bajunk van vele.
El kéne dönteni, hogy hová tartozunk, és maradéktalanul elfogadni a játékszabályokat, sőt azokat betartani.
Válasszuk szét a kettőt, nem lehet egyszerre Ki nevet a végén?-t, meg pókert játszani!

24 zuio 2010. 01. 22. 01:45

Már az előző hozzászólásaiban is csodálkoztam a világképén. Kicsit mintha a feudalizmushoz hasonlónak tartaná a kapitalizmust. Egyszer beáll a hierarchia (anyagiak terén értem; nálunk kb. mostanság), s aztán örökre úgy marad. Lehet, naiv vagyok, de ezt a rendszert én ennél változékonyabbnak hittem. Mindig vannak normál körülmények között is, akik elvesztik a vagyonukat (vagy sokat vesztenek belőle), ill. a szegényebbek számára sem lehetetlen a jobb helyzetbe kerülés, szélsőséges esetben meggazdagodás. (Persze vannak "falak", akadályok bőven.) És akkor még a történelem "viharairól" nem is beszéltünk. Ez bőven benne van a pakliban most is. Sőt. Efelé haladunk, attól tartok. Valóban az utódaikra gondolnak, akik csak a vagyon halmozásával foglalkoznak a következményekkel nem törődve? Nem hiszem. A vagyon mindentől megvéd? Háborútól, járványoktól, szélsőséges éghajlati eseményektől, terrorcselekményektől, társadalmi felfordulástól? Több esélyt ad a túlélésre, de ez nem garancia. (És az még a jobbik eset, ha valaki halmoz, mert sokan felélik, szétszórják amijük van.) Egérút... Ha lesz hová.

És én azért a vállalatvezetőket sem venném egy kaptafára. Olvastam olyat, hogy a Katrina hurrikán okozta pusztítás hatására egyes amerikai vállalalatvezetők komoly co2 kibocsátás mellett kötelezték el magukat. Kaliforniában is úgy tudom, elég szép eredményeket értek el e téren. Érzik a bőrükön a változást. (Erdőtüzekre gondolok.)A megújulókból is
vállalatvezetők csinálnak üzletet. Amerikában már léteznek autómentes városok. Most olvastam: Stockholmban a tömegközlekedés már csak megújulókon alapul. Az EU bevonta a
hagyományos égőket. A Greenpeace elérte, hogy egyes nagyvállalatok kötelezettséget vállaltak az amazonas-menti ténykedéseik megváltoztatására. Mindez nevetséges? Szerintem nem. Sokkal kevesebb, mint amire szükség lenne, de már elkezdődött egy ilyen átalakulás. Abban igaza van, hogy jelenleg "a zöldek" állnak inkább "vesztésre" ez ügyben. Majd történik még egy-két dolog nemsokára, ami hozzásegít a gyorsabb átalakuláshoz. Attól tartok sok cégvezető fog még úgy kacagni, ahogy pl. a mostani válságban tönkrement kocsi-monstrumokat gyártó amerikai cégvezetők kacagtak becsődölésükkor.

23 zuio 2010. 01. 21. 22:30

Kedves Mpolgar!

Persze, hogy lényegében nem egy ilyen fórumon dőlnek el a dolgok. Részemről úgy vagyok vele, ha csak egy-két átlagember abba az irányba mozdult, hogy akárcsak néhány kisebb dolgot megváltoztat maga körül, akkor az megért néhány mondatot. Én is olvastam itt olyan ötletet, amit ki fogok próbálni. Egyébként meg beszélgetünk.

Sok ember együttes véleménye talán számít. Amerikában, Angliában a klíma és a környezetvédelem komoly kampánytéma. Ott talán következménye is vannak annak, ha valaki nem tud/akar az ígéreteinek megfelelni. Nálunk (e fórumon is látszik) nem kell sokat vacakolniuk e témával a kampányban a politikusoknak.
Valószínűleg gyorsabb így megtudni az emberek érdeklődését, véleményét, mint ezreket végigkérdezni egy reprezentatív felmérésben. Azt nem igazán értem, hogy miért kellene a
valódi statisztikákat, közvéleménykutatási eredményeket elhallgatni. A látszatintézkedések nekem sem tetszenek, csak megállapítottam, hogy így működnek a dolgok. Remélhetőleg néha valódiakra is sor kerül.

Az is evidens, hogy a döntéshozók nem egy ilyen helyről szedik információikat környezeti és klíma ügyekben.

Lehet, hogy naiv vagyok, de a kutatási eredmények hozzáférhetőségével kapcsolatos véleményével nem értek egyet. A várhatóan nagy anyagi hasznot hozó, vagy katonailag fontos felfedezések persze biztos titkosak, de a tudományos eredmények zömét publikálják. (Főleg amelyeket az állam támogat.) Éppenhogy egyre több ember számára hozzáférhetők az internet révén. Persze nehéz megtalálni az "ocsú közt a búzát". És még a valódi tudományos eredmények mögött is vannak persze érdekek, vagy esetleg ideológiai/érzelmi alapú elfogultságok. Inkább az a nehéz szerintem, hogy ebben az
információözönben a hiteles(ebb) információkat ki tudja válogatni az ember.

Olyan illúzióim végképp nem voltak, hogy egy ilyen fórum komoly döntési helyzetben levő embereket megváltoztat. Viszont nekik van, ha azt hiszik, hogy a társadalmi
feszültségeket egy ilyen kis fórum érdemben le tudja vezetni.

f.k.

22 bonzo 2010. 01. 21. 08:05

Tisztelt "zuio" nem azt írtam, hogy környezetvédelmi okokból terjedt el a pillepalack, hanem azt hogy az elterjedéséenek oka a pénz és a profit volt. Azok akik hasznot húztak belőle környezetvédelmi okokkal indokolták azt, hogy a pillepalack jó. Akkor amikor bevezették. A hozzászólásaimban azt próbáltam meg leírni, hogy az emberiséget jelenleg egyetlen dolog a pénz és a minél nagyobb profit irányítja.

"zuio" a hozzászólásod legjobb része az amit az erőművekről írtál. Ezek szerint az atom és a gáz erőmű környezetvédő, környezetkímélő???? Ha az erőművekben a fák elégetése jó és elfogadható akkor miért gond ha az őserdőinket kivágjuk? Nem veszed észre milyen ellentmondásos amit írsz? Saját magadat cáfolod!
A fák elégetése lehet, hogy CO2 szempontból Ok, de csak akkor ha a tarvágások helyén újra fákat ültetünk. Az atom erőmű nem termel CO2-t de keletlezik elég sugárzó anyag amivel még nem igazán tudunk mit kezdeni. A gáz erőművet földgáz táplálja a földgáz termelés során rengeteg metán szabadul ki a környezetbe ami sokkal rosszabb miont a CO2.

Pont ezekre az ellentmodásokra próbáltam felhívni a figyelmet a korábbi kommentjeimben. Nem lehet bizonyos folyamtokat kiragadni és azokat minősíteni. Az egész rendszert a Földet, kellene egyben kezelni és megérteni.

A profit nélkül persze hogy tönkre menek a cégek, de biztos hogy ennyi profitra van szükség, Vajon miért nem használunk más energiaforrásokat, más üzemanyagot az autókban? Mert a gépjármű és az olaj lobbinak ez termel profitor. Én erről beszéltem korábban.Az olaj hatalom megvásárolja vagy megfojtja az össze olyan kutatást ami más üzemanyag felhasználást tenné lehetővé. Erre a profitra gondoltam és nem arra ami életben tart egy kisüzemet vagy egy egyéni vállakozót.

Más részről ugyancsak anyagi érdekek miatt benépesítettünk olyan területeket, szigeteket amelyeket nem lett volna szabad. Visszafoglaltuk tengertől és az óceánoktól azokat a területekte melyekt most a víz újra el fog önteni.

A jelenlegi klima hisztéria nem megalapozatlan a bolygónk éghajlata valóban változik, mintahogy változott eddig is az évmilliárdok alatt. Hiába szeretnénk ezt befoolyásolni nem fog sikerülni. mpolgar-nak teljesen igaza van.

A szomorú az, hogy ugyanazon gazdasági csoportok aki pénzt csinálnak a környezetrombolásból, most pénzt csinálnak a környezetvédelemből is. Azért táplálják a klima védőket mert a háttérben ők ebből is pénzt csinálnak, holott bármit is tesz az "ember" a bolygó klímája meg fog váűltozni.

Nem a klímát kell védeni hanem az életet, meg kell találni a túlélés lehetőségét a megváltozott körülmények között. erről szól az élet és a bolygó története. Aki tud alklamzkodni túlél aki nem (ol dinók) kipusztul. Kegyetlen mondat de ez az élet és a Föld bolygó alapvető törvénye akár tetszik akár nem.

Most "divatos" téma lett a CO2 de arról pl senki nem beszél, hogy a metán CH4 sokkal veszélyesebb üvegház hatást okozó gáz, A kutatások szerint 38-szor több gondot okoz, 38-szor "rosszabbb mint a CO2 mégsem szólnak róla a hírek, nem tartanak konferenciákat róla. Hogy miért? Mert az olaj lobbi engedi a levegőbe és az olaj nagyhatalom nem engedi meg hogy beszéljenek róla, ezért most a kikiálltott bűnös a CO2.

Ugyanakkor továbbra is állítom, hogy a felmelegerdést nem az ember okozza. A felmelegedés az embertől függetlenül végbemegy és nem tudjuk sem lasítani sem gyorsítani.

21 mpolgar 2010. 01. 20. 14:04

Kedves Zuio!
Igaza van, egy pont oda! Ettől eltekintve, az a véleményem, hogy itt téphetjük egymás agyát, írhatunk hosszú kommenteket, viszont nem rajtunk múlik, hogy mi lesz holnap.

Egyet értek, itt egy felmérés működik, történetesen arról, hogy a gondolkodó embereknek mi a véleményük.

És, mi változik attól, hogy nekik mi a véleményük?
Úgy gondolom, hogy senkit nem érdekel, hogy én, más mit gondol ezekről a dolgokról. Statisztikák mindig születtek, akár hamisak, akár nem, a közvéleménykutatás pedig attól függ, hogy ki csinálta, vagy ki hamisította. Az igazságot mindenütt ismerik, de ezek a bizalmas felmérések nem publikusak.
A látszatintézkedések pedig nem érdekelnek, mert a szembekötősdiből már kinőttem. Szeretem, ha felnőttként kezelnek, de ritkán van benne részem.

Nem vagyok olyan naiv, hogy azt higyjem, hogy az érdekeltek most találkoznak ezekkel a nézetekkel először. A kellő helyen megvannak azok a koponyák, akik a mi ostobának mondott nézeteinket, féltudományos ismereteinket jobban ismerik, sőt, talán ők voltak egyes elméletek kidolgozói.

Őket is fizeti valaki. Az ő kutatási eredményeikkel is rendelkezik valaki.
A tudomány művelése soha nem volt olcsó. Azt valakinek fedeznie kell. Aki fedezi, az általában nem egy jóléti intézmény, és ő rendelkezik az eredményekkel is. Nem véletlen, hogy a nagy felfedezések, legyen jó, vagy rossz, mindig a hadiiparban jelennek meg először. Mikor már ott beteljesítették feladatukat, jött egy újabb, hatékonyabb, akkor lehet használni a hétköznapok emberének is.

Mindig mi vagyunk azok, akik az újdonságokról utoljára értesülünk, mert, a kutatási eredmények titkosak.

Nem tudom, hogy mitől több ez a vita, mint -ahogy Ön mondta-, egy szűkkörű közvéleménykutatás? Szűk körű, hiszen az összesség szempontjából kevesen látogatják ezeket az oldalakat.

Hogy kieresztjük a gőzt, ez igaz. Én is, más is, pusztán reménykedünk, hogy rátalálunk így ismeretlenül is néhány emberre, akik hasonló módon gondolkodnak, és meg tudjuk vitatni a minket foglalkoztató dolgokat.
Aztán minden marad úgy, ahogy volt.

Agytornának kitűnő, de nem több. Ahhoz kellene az is, hogy rajtunk kívül mást is érdekeljen.
Sajnos, ez nem így működik, nekem és másoknak, utódainknak élete múlik rajta, míg sokan ennek az árából vásárolják meg a saját utódaik jólétét. Érdekében áll ezeknek az itt elhangzottak figyelembe vétele?
Ez nem mai találmány, mindig így volt, de ennyire még soha nem veszélyeztette ez a rendszer a Föld életét, mint ma. Ebben a vesztesek mindig azok lesznek, akiknek még nincs meg az egérútjuk. A kisember pedig még nem ért rá ilyen „alagutakat” ásni.
Marad a környezetvédelem, ami a mi kisipari módszereinkkel nagyon szép, sokunk számára természetes, de a nagyok szemszögéből nézve szánalmas és nevetséges.

Míg én foggal-körömmel küzdök egy fa kivágása ellen, addig az Amazonas mentén valaki napjában hektárokat írt ki. Míg én nem fogadom el a műanyag csomagolóanyagot, addig a vegyipari üzemek tonnaszámra gyártják azt, hogy nekem az egészséges, környezetbarát anyagot ebben szállítsák. Míg én igyekszem egészséges anyagokat vásárolni a mindennapi ebédem elkészítéséhez, addig mindenféle színtetikus vacakkal etetik a gyerekeket az iskolában. Ha végigmegyek egy áruház élelmiszer pultján, és elolvasom, hogy azok mit tartalmaznak, a hajam szála égnek áll? Ha elmegyek, hogy ezek helyett egészségesebbet keressek, az környezetkárosító, hiszen –bármilyen formában, de- benzint használok emiatt. Hogy fogalmam sincs, ha a biopiacon vásárolok valamit, az valóban bio-e? Papír van ugyan róla, de ki tudja, mi volt a termőföld szomszédságában, mit, hogyan termeltek ott korábban? Ha ezt valaki bevizsgálta, akkor képes vagyok-e ezt megfizetni? Tudok-e fenntartani egy olyan kis mikrogazdaságot, ahol garantáltan egészséges élelmiszert állítok elő a családom számára?

Nem folytatom, és nem azért mert nem tudnám, hanem azért, mert aki akarja érti, hogy a környezetvédelem kicsúszott a kezünkből.
  1 3

A legújabb hozzászólások

szabados12 // 2010 // júl // 31

A pesti-vidéki ellentét inkább akkor volt számottevö amikor az életmód, életszinvonalbeli különbségek és hát a munkalehetöségek tényleg jelentösek voltak. Bár apám pesti volt, én v...

Budai kellem, pesti manír (24)
Sziszkó // 2010 // júl // 29

Legfőbb probléma, hogy mindenkiből diplomás embert akarnak faragni, így boldog-boldogtalan is felsőoktatásba jelentkezik. Aztán mire mennek a diplomájukkal, beállítják a vitrinbe. ...

Érettségik, felvételik: egyre lejjebb kerül a léc (188)
Sziszkó // 2010 // júl // 28

Kedves Mamma! Nem viselem nehezen, ha más a véleménye valakinek! Nem azzal van a baj, mit írsz, hanem,hogy hogyan. Leírtam az én esetemet, hogy velem mi történt, hogy nekem jó tap...

Születni veszélyes (95)
Sziszkó // 2010 // júl // 28

Mielőtt bármit is mondanék, nagyon szeretem az állatokat. Nekem cicám van, kutyát nem tudunk most tartani mert nincs kerítésünk. Régen nem kertes házban laktam, így megint csak nem...

A gazdik uralma (116)
Laca105 // 2010 // júl // 27

T.Csillagszem ! ..szó nincs itt arról,aki KISZ,vagy Úram bocsá..MSZMP tag volt,..az egymást sunyi módon figyelő "Kollégáról",szomszédról, "Jóbarátról" van szó,arról aki hitvány ...

Az ügynököket leleplezni nem kell félnetek jó lesz (34)

Időjárás

időjárás

Mai időjárásmin: 10 °C
max: 19 °C


Hirdetés


RSSHírlevélÍrjon nekünk!OldaltérképArchívumMédiaajánlatImpresszum
Adatvédelem[origo]T-OnlineOK.huiWiW[freemail]track.huG-PortalVidea Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva