Kabul: az utolsó kijárat
// 2010 // jan // 20
Egyre reménytelenebbnek látszik a helyzet Afganisztánban, ahol magyar katonák is részt vesznek a NATO-küldetésben. A politikai helyzet nem stabilizálódik, a tálibok - a korábban az országot irányító, akkor az al-Kaida terrorszervezettel szövetséges fundamentalista iszlám mozgalom tagjai - néhány napja Kabulban, a fővárosban hajtottak végre terrorakciót. Obama amerikai elnök tavaly decemberben bejelentette, hogy 2011 júliusában megkezdik az amerikai csapatok kivonását az országból; a NATO egyelőre nem szabott határidőt a missziónak. Szerzőnk német világpolitikai szakember, aki azt tárgyalja írásában, hogy mi lenne a NATO és az ENSZ legjobb stratégiája Afganisztánban. Célravezető-e konkrét határidőhöz kötni a kivonulást, és ha nem, milyen feltételeknek kellene teljesülniük, mielőtt a nemzetközi csapatok távoznak?
Ha figyelmen kívül hagyjuk a szónoklatokat, azt látjuk, az afganisztáni küldetés sikere két kulcsfontosságú politikai célon múlik. Ezekkel a célokkal bármilyen Afganisztán-stratégiának foglalkoznia kell, s biztosítania kell a megvalósításukhoz szükséges anyagi és emberi erőforrásokat.
Az első cél: Afganisztánból ne legyen bukott állam*. Valószínű, de egyáltalán nem elkerülhetetlen, hogy ha az országból kivonulnak a Nemzetközi Biztonsági Támogatási Erők (Security Assistance Force, ISAF), akkor a tálibok veszik vissza a hatalmat. Az sem biztos, hogy a tálibok ismét támogatnák az al-Kaidát. Minden eszközzel megakadályozandó ugyanakkor, hogy Pakisztán és Afganisztán ismét nemzetközi terroristák menedéke legyen, hogy a jelenlegi háborús gazdaság és a kábítószer-kereskedelem tovább erősödjön, s hogy folytatódjon az a rombolás, ami az emberi jogok és a kormányzás intézményei területén ma folyik.
A második cél: minél kevesebb járulékos veszteséget szenvedjen el a NATO és az ENSZ. A NATO 2003 óta vezeti az ISAF-missziót. Az ENSZ 2002 óta irányítja az afganisztáni támogató akciókat. Afganisztán éppen ezért jelentős hatással lehet e nemzetközi intézmények hitelességére, legitimitására. A NATO és az ENSZ sorsa persze nem csupán ezen az egy misszión múlik, s ha kivonulnak Afganisztánból, az nem okvetlenül jelent politikai vagy katonai vereséget. Az azonban biztos, hogy egy végiggondolatlan vagy elsietett kivonulás jelentősen veszélyeztetné mindkét szervezet hitelességét és legitimitását.
E célok fényében egyértelmű, hogy az afganisztáni kivonulás stratégiájának nem a kivonulás dátumára kellene összpontosítania, hanem konkrét feltételek teljesülésére. Ezek a feltételek hat jól elkülöníthető lépésben fogalmazhatók meg.
Afgán felelősség
Ha a lehető leghamarabb át akarjuk adni az ország teljes irányítását az afgán hatóságoknak, az első és legfontosabb feladat az afgán biztonsági erők kiképzése. A lehető leggyorsabban ki kell terjeszteni az olyan programokat, amelyek megbízható helyi segítséggel gondoskodnak a határok és ellenőrző pontok védelméről (ilyen a Vardak tartományban működő Afgán Közvédelmi Program). Ez azt is jelenti, hogy Németországnak, az Egyesült Államokkal és az EU-val közösen, nagyobb részt kell vállalnia a biztonsági erők kiképzéséből. Ahhoz, hogy a kivonulás idejére az ország biztonságos legyen, kezdetben és rövid távon a jelenleginél nagyobb Bundeswehr-erőre van szükség.
Közös bevonulás, közös kivonulás
Az afganisztáni misszió csak akkor zárulhat sikeresen, ha a kivonulásról szóló végső döntést nem egyenként hozzák meg a részt vevő államok, hanem a NATO szintjén, együttesen. Ha a szövetségesek nem egyeztetnek, nem működnek együtt, az a NATO meggyengüléséhez vezet. Csak minden fél egyetértésével határozható meg a kivonulás konkrét menetrendje. Az új stratégia jelenleg zajló kialakítása során meg kell határozni, mi lesz a NATO szerepe a jövőbeli, nem az ország területén folytatandó műveletekben.
Regionális felelősség
Az afganisztáni küldetésben erősebb regionális fókuszra van szükség, ahogyan arról Obama elnök beszélt 2009 tavaszán. A cél az, hogy Pakisztán és Irán konstruktívan kapcsolódjon be, s középtávon Kína és Oroszország is együttműködjön. A fokozottabb regionális együttműködés alapját olyan közös érdekek jelentik, mint az iszlám terrorhálózatok, illetve a kábítószer-kereskedelem elleni fellépés. A regionális stratégia lehetővé teszi és fel is gyorsíthatja a nyugati csapatok kivonását.
Vodka és kancsuka
Erre a megközelítésre leginkább a kábítószer és a korrupció elleni együttműködésben van szükség. Az afgán heroin túlnyomó része európai piacokon köt ki, vagyis elsősorban Európáé a probléma. A helyi gabonatermesztés támogatása mellett az USA és az EU számára megfontolandó, hogyan nyithatják meg piacaikat még hatékonyabban az afganisztáni mezőgazdasági termékek számára. A kábítószer-ellenes harcnak sokkal inkább a kereskedelmi útvonalakra és a drogbárókra kellene összpontosítania, nem a termőhelyekre és a termelőkre. A korrupció visszaszorítható, ha a fejlesztési együttműködések egyértelmű ösztönzőkhöz és szankciókhoz vannak kapcsolva, amelyekről folyamatos párbeszéd folyik az afgánokkal. A független igazságszolgáltatás megteremtését fel kell gyorsítani, a rendőrök és katonák fizetését pedig továbbra is garantálni kell a nemzetközi Jog és Rend Alap segítségével. A kabuli hatóságok egy része maga is nyakig benne van a korrupcióban és a kábítószer-kereskedelemben, vagyis a probléma részét képezik. A kivonulás lehetőségét arra is fel kell használni, hogy az afgán kormányt ösztönözze az előrelépésre, a reformokra.
További felelősségvállalás
A csaparkivonás után is folytatódniuk kell az újjáépítési és fejlesztési feladatokban való civil részvételnek: Afganisztánt nem szabad magára hagyni. A tét az, hogy végképp széthullanak-e a szövetségi kormányzat már ma is roppant törékeny intézményei - ezt meg kell akadályozni. Az újjáépítés során minden eddiginél inkább olyan kis, helyi projektekre kell összpontosítani, amelyek gyors, jól látható eredményeket hoznak. Igaz, jelenleg teljesen bizonytalan, hogy az egyre romló biztonsági viszonyok közepette hogyan biztosítható a civil fejlesztési segélyezés működése.
Decentralizált kormányzás
Meg kell teremteni végre a demokratikusan felhatalmazott, stabil kormányzati rendszert. A legutóbbi elnökválasztás csak súlyosbította a problémát, s felvetette a kérdést: Vajon megfelel-e a régió politikai, történelmi és kulturális adottságainak a Hamid Karzai elnök által Kabulban vezetett központi hatalom? Ha figyelembe vesszük az ország méretét, a lakosság vegyes etnikai összetételét, valamint azt, hogy határait egykor mesterségesen húzták meg azért, hogy ütközőzónát képezzén két gyarmatosító birodalom, Nagy-Britannia és Oroszország között, nem is csodálkozhatunk azon, hogy a mai központi kormányzat hatalma alig terjed túl Kabul közigazgatási területén.**
Alaposan meg kellene tehát vizsgálni annak lehetőségét, hogy az afganisztáni viszonyoknak nem felelne-e meg jobban egy olyan modell, amelyben az állam decentralizált, jelentős mértékben önálló, a svájci minta szerint létrehozott kantonokból áll; esetleg az 1993-as, Boszniáról szóló Vance-Owen tervhez hasonló megoldás, melyben Kabul független szövetségi terület, a parlament, a nemzeti kormány és az igazságszolgáltatás központja.
*Az angol nyelvű világpolitikai zsargonban gyakran használatos kifejezés azokra az országokra, amelyek kormányai nem teljesítik az államtól elvárt funkciókat; az eredetiben "failed state".
**A cikk a 2010. január 19-ei kabuli tálib támadás előtt íródott. A tálibok célja nyilvánvalóan az volt, hogy bizonyítsák: Karzai hatalma a fővárosra sem terjed ki.
![ForrA!s: [origo]](/i/0907/20090728ipglobale.jpg "ForrA!s: [origo]")
Rövidített magyar fordítás az IP Global Edition engedélyével.
12 komment
A Komment.hu cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá.
Ha még nem regisztrált,
tegye meg itt!
Mivel a Komment.hu szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashat.
12
ödön
2010. 01. 26. 12:08
Tisztelt D. Shannon Úr!
Deep Purple az 5-ös számú hozzászólásában írta, hogy: "az USA elvileg a terrorizmus miatt vonult be, nem? Most már hirtelen a heroin miatt? "
Ön erre azt válaszolta a 8-as kommentjében, hogy: "Nem hirtelen, hanem kezdettől fogva. Persze, akadnak, akik most hallanak róla először. Az viszont kétségtelen, hogy a tálibok fegyvereit, ellátását, a logisztikát stb. nem a heroinüzletből finanszírozzák, áááh, dehogy. Ezekre a pénzt a rajongóktól kapják."
Az én véleményem e kérdésben megegyezik Deep Purple-vel, ugyanis Amerika 2001 októberében tényleg azért támadta meg a tálib vezetésű Afganisztánt, mert nem teljesítették az Egyesült Államok Oszama Bin Laden kiadatására vonatkozó ultimátumát a szeptember 11-ei merényletek után, tehát ekkor még szó sem volt a herointermesztők és kereskedők elleni küzdelemről. Olyannyira nem, hogy a nyolcvanas években a szovjet hadsereg ellen harcoló mudzsahed mozgalmakat dollármilliárdokkal és korszerű fegyverekkel támogatta az USA, pedig nekik is - a tálibokhoz hasonlóan - jelentős hasznuk származott a máktermesztésből és a heroin eladásából. Sőt, mi több a tálib kormányra is csak 2001. szeptember 11-dike után tekintett ellenségként a Bush-kormányzat, pedig drogkereskedelemmel már a mozgalom megalakulása, azaz 1996 óta foglalkoztak.
Tehát ebben a kérdésben én is azt a véleményt osztom, hogy a kábítószer elleni harc, mint a megszállás indoka csak azért merült fel, hogy az amerikai és az európai közvélemény ne forduljon teljesen az egyre jobban elhúzódó és belátható időn belül semmiféle sikerrel nem kecsegtető afganisztáni háború ellen.
Egyébként is mindenki tudja, hogy a máktermesztést csak akkor lehet visszaszorítani, ha találunk helyette más jövedelemforrást az afgán parasztoknak, ez pedig nem katonai kérdés, tehát a megszállás indokaként sem fogadható el. Arról nem is beszélve, hogy már több, mint nyolc éve ott vannak az amerikaiak és a csatlósaik, mégsem történt előrelépés ezen a területen, még északon sem, ahol szintén nagy mennyiségben termesztik a mákot, sőt, a heroin-előállító laboratóriumok elsősorban itt találhatók és ott a tálib befolyás igen gyenge, mégsem sikerült eredményt elérni...
Üdv,
Ödön
11
ödön
2010. 01. 26. 11:50
Tisztelt Obaidi Kehira Úr!
Ha nem tévedek, Ön Afganisztánból származik és talán pastu nemzetiségű. A legutóbbi hozzászólásában azt írta, hogy: "ennek a kormánynak a tisztségviselőit afgán tálibok és a volt Afgán népi Demokratikus Pártnak a Khalkista csoportjából kell kiválasztani". Ön szerint a szekuláris államot építő halkisták képesek lennének együttműködni az iszlamista tálibokkal? 1978-79-ben, amikor a halkista Taraki és Amin kormányoztak mecseteket zártak be és a televízió sem sugározhatott vallási műsorokat és ha másfél évnél tovább maradhattak volna hatalmon, akkor biztosan még inkább háttérbe szorították volna az iszlámot. Ők világi államot akartak építeni baloldali, szocialista ideológia alapján és ez szöges ellentétben áll a tálibok iszlám radikalizmusával, így szerintem kizárható, hogy egy halkistákból és tálibokból álló kormány működőképes legyen. A tálibok az iszlám vallási saria törvénykezést akarják megvalósítani, méghozzá annak is a legszigorúbb, legkonzervatívabb változatát és ezt ők vallási parancsnak tekintik, tehát e téren nem remélhető tőlük kompromisszum.
Amikor a tálibok voltak hatalmon tényleg jobb volt a közbiztonság Afganisztánban és a háború sem folyt ekkora intenzitással, mint most, azonban az ő uralmukat a tadzsikok és üzbégek jó része elnyomásként élte meg, nem is beszélve a síita hazarákról, akikkel vallási ellentéteikből kifolyólag a legkegyetlenebbül bántak a szunnita tálibok.
Azzal sem értek egyet, hogy: "tíz év után szabad választást kell majd tartani,,addigra talán megfognak érteni a politikai pluralizmus fogalmát". Szerintem Afganisztán népe sem ma, sem pedig tíz év múlva nem fogja elfogadni a nyugati demokráciát, mert az teljesen ellentétes az ottani társadalom tekintélyelvű felépítésével. A nyugati demokrácia az egyenlőségen alapszik, tehát ugyanannyit ér egy tizennyolc éves szegény ember szavazata, mint egy hatvanéves gazdagé, egy nő szavazata, mint egy férfié, a fiú szavazata, mint az édesapjáé, az afgán társadalomban pedig egy apa szava mindig többet ér a fiáénál, a családot, a nemzetiségi csoportokat férfiak vezetik és az idősebbeket sokkal nagyobb tekintély övezi, mint a fiatalabbakat. A politikai hatalmat sem a demokratikusan (tehát általános és egyenlő választójog alapján) megválasztott tisztviselők gyakorolják, hanem hagyományos törzsi és vallási elöljárók, a Karzai-kormány is azonnal megbukna, ha a külföldi csapatok elhagynák Afganisztánt. Szóval szerintem nem tíz évre, hanem jóval hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy ez a nép képes legyen a nyugati demokrácia szabályai szerint szervezni az ország irányítását, de a legvalószínűbbnek azt tartom, hogy ez belátható időn belül, sőt talán soha nem fog bekövetkezni. Kár is ezt erőltetni a nyugatiak részéről, inkább tudomásul kellene venni, hogy Afganisztán társadalma más szabályok szerint működik, mint mondjuk az Egyesült Államoké.
Üdvözlettel,
Ödön
10
obaidikehira
2010. 01. 24. 07:33
Már többször hangsúlyoztam: meddig akarunk meggyilkolni az Afgán népet?Nem volt elég,hogy Nagy Sándor ideje óta folyik,egy fajta hajtó vadászat az Afgán nép,különösen a Pastunok ellen.
Kinek vagy kiknek sikerült legyőznie(jük) az afgán(Pastun)népet.
Minden fajta(fanatikus,centrálista,mudzsahides,tálibos,demkokráciá)műhely porig lett rombolva avagy megbukott.
Vajon miért,mert eddig egy lépés sem tették az afgán nép érdekében. nagyon sok de zéró munkát végzet a szövetség,de zéró eredménnyel.Az elmúlt 8 év alatt több száz,akár több tízezer afgán civil,több száz kül-belhoni katona helt meg és a világ és a szövetség által afgánoknak szánt dollár milliárdokból,talán 5 százaléka az afgán nép és Afganisztán újjáépítésére költődött,a többi mind vagy be sem került oda , vagy a maffia és hadurak valamint a hadurak kzt osztódott el. Miféle munka ez? Ramazan Bashardost az egyetlen afgán parlementi ,egykori miniszter,az aki állandóan hangoztatja ez noha "egy szál virágból nem lesz tavasz" hiába való Bashardost érvlései,kutya sem hallgat rá,pedi Franciorszgágban tanult és dipolmata is volt Párizsban,ahogy rám sem hallgat senki,hiszen senkik vagyunk és a senkikre,a kuty sem hallgat.
Afganisztánban tervekre van szükség és nem stratégiákra,mert a stratégia több pénzt és katonát akar amely lassan már fogyóban van.Ne csináljanak,ne hozzák ÚJ VIETNÁMOT mert a réginek az embertelen megpróbáltatásait ma is érezhető a Vietnami szindróma ma is érezhető.
Olyan béke tervre van szükség amely békét és tisztességes kormányzást hozná az afgán nép számára.
-Új béketerv kidolgozása.
-Tisztességes kormány tisztviselők beiktatása.
-Tíz évig teljesen amúgy demokrata-diktatúra bevezetés.
-Ez alatt az idők alatt a teljes igazság szolgáltatás tételt.
-A független hadsereg,rendőrség és állambiztonsági szervek felállítása és kiképzése.
-Ennek a kormánynak a tisztségviselőit afgán tálibok és a volt Afgán népi Demokratikus Pártnak a Khalkista csoportjából kell kiválasztani mert a Khalk csoportja egészében ma is olyan szegényesen él mint annak idején kormányoztak is,tehát egy centet sem sikkasztottá és nem korruptak, éa Táliboknak ,annak idején sikerült az abszolút békét teremteni amely a nyugatnak nem sikerül,pedig a tálibok mezítlábasak volták.
-Tíz év után szabad választást kell majd tartani,,addigra talán megfognak érteni a politikai pluralizmus fogalmát és tudnak majd félelem nélkül szabadon választani a képviselőiket. A Khalkisták akkori miniszterei,tábornokai,aparátusai ma is olyan tisztességesek hogy az népük érdekében képesek bármilyen áldozatot hozni,fél fizetésért dolgozni és tíz év után akár ki is vonulni a kormányzásért,mert én tudok és a szervezésben tudnék segíteni.
-a tálibokról is tudtam annak idején hogy ők nem akarnak majd kormányozni,hanem felszámolják a hadurak hatalmát és addigra a kül-belföldön élő afgánok közt megkeresik a tiszta korrupt nélküli apparátusát és távozni fognak.
No szólva ahhoz hogy vajon a tálibok a Londoni konferencia értelmében letennék-e a fegyvereit? Nős nem fogják,mert vajon annak idején az Északi szövetség megtette-e ezt? A tálibok biztonságát ki fogja biztosítani? AISAF? Ki hallgat az AISAFra? vagy a jelenlegi afgán biztosáig szervek? melyek tele vannak az Északi szövetség embereivel! Hangsúlyozom hogy csak egy tisztességes kormányzás hozhat eredményt ameley a Karzay és csapatában nincsen. Le kell váltani őket és bíróság elé állítani.
9
d.shannon
2010. 01. 23. 00:17
Alábbi jegyzetemben a 3. pont után, természetesen, a 4. következik. (Csak valami kisstílű triumfálást megelőzendő.)
8
d.shannon
2010. 01. 22. 23:20
Deep Purple-nek (5)
1., Nem hirtelen, hanem kezdettől fogva. Persze, akadnak, akik most hallanak róla először. Az viszont kétségtelen, hogy a tálibok fegyvereit, ellátását, a logisztikát stb. nem a heroinüzletből finanszírozzák, áááh, dehogy. Ezekre a pénzt a rajongóktól kapják.
2., Önnek igaza van: a magyar egyetemek színvonalának semmi köze a társadalom mentális állapotához. Ezért aztán nem a magyar "elit" (tehetős politikusok, funkcik, sportolók, celebek stb.) küldi Amerikába, egyetemre, a gyerekeit, áááh, dehogy. Azok küldik ide a sajátjaikat. Sokan közülük nálunk telepednek le, mert az amerikai típusú demokrácia számukra elviselhetetlen. Így nem csoda, hogy nem az USÁ-ban van 10 millió politikai üldözött és "megélhetési" oda menekült, hanem onnan vándorolt ki 10 millió amerikai az idők során, végleg, olyan vonzó, nem amerikai típusú demokráciákba, mint pl. Irán, Irak, Afganisztán, Pakisztán, Szomália, Kína stb.
3., Ami az én amerikai utamat illeti, T. Deep Purple, elmondhatom azt, amit Királyhegyi Pali bácsitól lehetett hallani anno: "Hazaárulónak lenni Amerikában -- nem kunszt. Én itthon árulom a hazát." Nos, az amerikaiak "talpát nyalni" is lehet itthon; másmilyen, tehát nem magyar típusú demokráciában élni viszont egy percnyit sem tudnék. Így mulat egy magyar renegát.
3., Ami pedig Önt illeti: hát-hát, az ismeretei hézagosságánál csak a bizonytalankodása bántóbb, úgymint "könnyen lehet"; "valószínűleg"; "a végén lehet"... Kiváltképp, ha ezeket imponáló karakánságával és fölényeskedésével ("minket" -- kiket?; netán ingére lelt a kommentemben?) vetem össze. Sorait olvasva tovább bizonyosodott tapasztalatom: nincs eszköz, amelyet a magyar ne vetne be annak érdekében, hogy megússza a gondolkodást.
(egy jubiláló, 25-szörös hazaáruló)
7
ödön
2010. 01. 22. 13:49
Többször jártam már Afganisztánban hátizsákos turistaként, ilyenkor helyi családoknál laktam, az ország több részén megfordultam és azt tapasztaltam, hogy a tálibok az ország lakosságának mintegy negyven százalékát kitevő, főként Afganisztán déli részén élő pastu népesség támogatását élvezik, az összes többi népcsoport, akik összesen kb hatvan százaléknyian vannak - egyenként azonban mind kisebbek a pastuknál - nagy többségükben utálják a tálibokat.
A lakosság támogatását élvező tálibokat a magas hegyek közül katonai eszközökkel nem lehet kifüstölni, már az amerikaiaknál gátlástalanabb módszerekkel harcoló Szovjetuniónak sem sikerült legyőznie a tálibok elődeinek tekinthető mudzsahedeket és az elmúlt nyolc év tapasztalatai azt mutatják, hogy a NATO sem jár nagyobb sikerrel. Marad tehát a velük való megegyezés, amiben deklarálnák, hogy hivatalosan is átadják az ellenőrzést az általuk most is ellenőrzött főként déli országrészek felett, plusz egyezséget kell kötni velük Kandahárra és a főutak használatára vonatkozóan. Ez a módszer Irakban bejött, ott sikerült megállapodni a hadurakkal, így végül a katonai megoldás kudarca után ez stabilizálta az országot, nem véletlen, hogy a megállapodást nyélbe ütő David Patreaus tábornokot tavaly Afganisztánba vezényelték, ám arról panaszkodott, hogy ott a törzsi szerkezet a földrajzi viszonyok miatt jóval gyengébb és tagoltabb, mint Irakban. Ezen kívül itt van a Szvat-völgy példája Pakisztánból, ahol átadták a táliboknak az ellenőrzést, ám végül mégis katonai beavatkozásra volt szükség, mert elkezdtek tovább terjeszkedni.
Nehéz ügy, még egy ilyen megállapodással sem valószínű, hogy tartós békét lehetne teremteni az országban, tehát ez önmagában nem elég, szükséges ezen felül a lakosság hatvan százalékát kitevő többi népcsoport katonai szempontból történő egységesítése a tálibok terjeszkedésével szemben, az iszlamisták ugyanis úgy vették át az irányítást az ország kilencven százaléka felett a kilencvenes évek második felében, hogy Afganisztán megosztott volt és minden területet másik hadúr uralt: északon az üzbég Dosztum, nyugaton Heratban a tadzsik Iszmail Kán, délen a pastu Hekmatyar, északkeleten pedig a tadzsik Ahmed Sah Maszúd az ország közepén pedig egy síita hazara hadúr, hogy csak a nagyobbakat említsem. Külön-külön persze mind gyengébbek voltak a táliboknál, de összefogva visszaverhették volna őket, tehát szükséges ezen népek összekovácsolása (katonai szempontból) és megerősítése egy biztosan bekövetkező tálib agresszió leküzdésére.
A Nyugat és az iszlám radikálisok ellentéte pedig visszavezethető az izraeli-palesztin konfliktusra, még Bin Laden is erre hivatkozott szeptember 11-ike után. Ennek egyik legegyértelműbb bizonyítéka, hogy a zsidó állam megalakulása előtt nem létezett nyugat-ellenes iszlám terrorizmus, tehát ez a jelenség mindaddig létezni fog, amíg a nyugati országok katonailag és anyagilag támogatják Izraelt.
6
M1978
2010. 01. 22. 13:39
Afganisztán elég gyakran volt ütközőövezet a történelemben és nem emlékszem rá, hogy független lett volna.
Mivel mesterségesen kreált állam, ezért valószínű, hogy ha kivonulnának a nyugati csapatok, akkor szétesne darabokra (Ahogy effektíve szét is volt esve egészen az amerikai invázióig, volt ott minden haduraktól kezdve üzbég és tálib frakciókig).
Lehet, hogy a legegyszerűbb lehetőség a kivonulás lenne egy megerősített reptér kivételével.
Onnan aztán felszállnának a gépek és szarrá bombáznák a mákültetvényeket az év 365 napjában.
5
Deep Purple
2010. 01. 22. 10:59
Válasz #4-re
Olvasgasd az egyetemek rangsorát, ez például egy olyan dolog aminek szó szerint semmi értelme sincs. Nulla. Eleve nem is erről volt szó, hanem az amerikai típusú demokráciáról, amelyre könnyen lehet, hogy nem vevő senki a Közel-Keleten. Azt ugyanis gazdasági érdekek irányítják. Nem kell messzire menni, hogy lássa az ember... Az USA elvileg a terrorizmus miatt vonult be, nem? Most már hirtelen a heroin miatt? Nevetséges, főleg hogy mióta ott vannak, csak rosszabb lett a helyzet. Valószínűleg egyszerűen belpolitikai, gazdasági indokból kezdtek háborúzni...
Egyébként meg annál jobb lesz nekünk, minél szánalmasabbnak és kétségbeejtőbbnek látsz minket, mert a végén lehet, hogy kimész az USÁ-ba és megnézed, milyen fantasztikus ott élni és személyesen nyalni a talpukat.
4
d.shannon
2010. 01. 21. 19:11
Kétségbeejtőek az eddigi kommentek. Az átkosban a hasonszőrű észkombájnok az USA munkásosztályáért aggódtak, most meg az amerikai kultúrát kérdőjelezik meg. Talán ha elolvasnák a hvg-ben a világ egyetemeinek rangsorát (magyar az első 150-ben nincs; 1. Harvard; 3. Yale stb.; a 16.-ig csak amerikai és brit)! A magyar farizeusság továbbra is fungál: hogy az USA tkp. miért is háborúzik ott, az föl sem vetődik. Arról is mély kussolás "zajlik" (divatozó sajtókreténség), hogy a világ heroinfogyasztásának a 90 %-át Afganisztánban termelik meg, tálib gyámsággal. Mi, persze, gyűlöljük a drogozást, és sittre a Farkas Péterrel, a dílerekkel stb. Szánalmas ez a magyar társadalom. ("egy hazaáruló")
3
kerekgyarto.a @hotmail.com
2010. 01. 21. 16:07
Ez is egyik ország, amelyre az amerikai kultúrát, ha van ilyen, és társadalmi szemléletet akarjuk rá erőszakolni. Aligha hiszem, hogy a lakosság nagyobb többsége egyet értene a NATO akciójával, már régen rend lenne. Idegen kultúrájú népre akarjuk rá erőlteni azt amit mi demokráciának nevezünk, de mi magunk is érezzük, mennyire lábbal tiporják, de ennek náluk abszolút semmi pozitív jelentése nincs.
Ma nagyon nehéz már eldönteni, hogy akik a NATO csapatok ellen harcolnak terroristák-e vagy hazafiak. Ugyanis mi akarjuk a kultúránkat rájuk erőltetni, és elvárnánk, hogy szeressenek úgy élni, ahogy bizony már mi sem mindig akarunk a koncentrálódott tőke diktatórikus hatalma alatt.
