vélemény a Bölcsek Tanácsáról és a magyar oktatás megújításáról
[origo] címlaphírcentrumkomment.hu[freemail]videaiWiW

KOMMENT.HU

hirdetés

A kudarc nem jövőkép

// 2010 // feb // 24
eszközök:

Sólyom László felkérésére ült össze a Bölcsek Tanácsa, hogy álláspontot fogalmazzon meg a magyar oktatás jelenlegi helyzetéről, valamint hogy kijelölje a jövőjét. A Szárny és teher megfogalmazásai pontosak és kemények. Miben különbözik az elmúlt húsz év reformterveitől, és mik azok a konkrét változások, amelyeket kezdeményez?  

Forrás: MTI

Ajánlat

Január 29-én megjelent a Bölcsek Tanácsának az oktatás megújításáról és a korrupció felszámolásáról szóló könyve, a Szárny és teher (a kiadvány letölthető innen). A Sólyom László által felkért szakemberek szerint közérdek, hogy az oktatás ne csak jól, hanem kiemelkedően jól működjön. Ehhez az is kell, hogy Magyarország beszéljen a hibákról, beszéljen az értékekről, és vitatkozzon róluk. Nemcsak a politikusok, szakemberek, pedagógusok, hanem a gyerekek, szülők, nagyszülők is, a kukástól a menedzserig. Ha semmi másról nem szólna a Szárny és teher első része, már akkor is örömmel olvastam volna. Mert valljuk be, Magyarországon általában nem a közös érdekek képviselésére vagy az összefogásra, pláne nem a gondolkozásra szólítják fel az állampolgárokat. A vita pedig egyenesen az ördögtől való.
 
A hazai oktatás helyzete elkeserítő. Nyilván nem az volt az újdonság, hogy baj van, de hosszú oldalakon keresztül olvasni, hogyan rohad minden szegmense: sokkoló. Mindenki látja és érzi, hogy gond van az iskolák üzemeltetésétől kezdve a tanárképzésen és az oktatás összes szintjén át a tehetséggondozásig mindennel. Csak éppen sokan nem akarnak erről tudomást venni. A Szárny és teher példája is ezt látszik igazolni: a vállalkozás jelentőségéhez képest kevés visszhangja van a kötetnek. De reméljük, ez csak a friss megjelenésnek tudható be.

A problémák, melyeket a tanulmány körüljár, nem most és nem is tíz éve kezdődtek. Divatos szidni a mai diákokat, hallgatókat, szörnyülködni eredményeiken és műveletlenségükön. Csak közben kifelejtünk egy fontos lépést: ezekről az eredményekről nem ők tehetnek. A mai gyerekeket felnevelő szülők és a diákokat tanító generációk egy jó részének felkészületlensége, s rajtuk keresztül a Kádár-rendszer máig ható szellemi igénytelensége legalább annyira hibáztatható, mint a rendszerváltás óta történt átgondolatlan, előkészítetlen reformok és intézkedések sora.

Utóbbiak maguk is az említett igénytelenségből fakadnak, és így az előző rendszerrel való kontinuitást mutatják. Gondoljunk csak a jogállamiság mély lenézésére, mely a jogszabályi és törvényi háttér szedett-vedettségében, felháborítóan hanyag kidolgozásában igen szemléletesen megnyilvánul, vagy például a felmerülő anyagi problémákra alkalmazott, óriási károkat okozó, átgondolatlan iskola-összevonásokra. A késő kádárizmus szellemisége maradéktalanul tovább él az oktatáspolitikában: az oktatási rendszer szereplőire nem úgy tekintenek, mint akiknek a feladata a közjó, a jövő, a nemzeti és nemzetközi érvényesülés biztosítása volna. Hanem úgy, mint alku- és pozícióharcok résztvevőire. Itt a cél nem az, hogy színvonalas, eredményes oktatás működjön, hanem, hogy minél kevesebb érdek sérüljön. Nem az számít, hogy ki milyen teljesítményt nyújt, hanem, hogy kinek milyen az érdekérvényesítő képessége. Ennek a gyakorlatnak a legnagyobb vesztesei a tanárok és a diákok.

És persze vesztese az egész ország is. Ha az oktatás színvonala magas, az ország is élhetőbb. Még jobb orvosok, mérnökök, pedagógusok, kutatók, szakmunkások dolgoznának, sikeresebb és erősebb kis- és középvállalkozások működnének. Magyarországnak értelmesebb állampolgárai és politikusai lennének. De úgy néz ki, jelen pillanatban nem ez a cél. Azért, mert az oktatás problémáiról való egyenes és őszinte beszéd szükségszerűen sérti mindazoknak az érdekeit, akiknek mind-mind megvan a maguk kis felelőssége abban, hogy ez a helyzet kialakult. Ők pedig sokan vannak, túl sokan.

Ezek után talán nem meglepő, hogy a Szárny és teher nem állami pénzből, hanem nagy cégek támogatásával jelent meg. Ahogy az sem, hogy nem valamelyik nagy szakmai szervezet vagy politikai erő, hanem a magyar közéletben magányosnak, különcnek tekinthető Sólyom László kezdeményezte a Bölcsek Tanácsa felállítását és munkáját. Hasonló minőségű, átfogó dokumentumból az elmúlt húsz évben sem a szakma, sem a politika nem túlzottan sokat tett le az asztalra. A kívülállóság, a szakmai lobbierőktől és a politikai pártérdekektől való függetlenség tette lehetővé, hogy egy, a problémákra nyitott helyzetfelmérés és javaslatrendszer megszülethessen. A Szárny és teher legnagyobb érdeme, hogy közjóban, egységes nemzeti érdekben gondolkodik, és nem pedig különféle egyéni és csoportérdekek közt lavírozik. Megfogalmazásai pontosak és kemények. Nem szépít, nem tesz diplomáciai gesztusokat, nem keres mentségeket, nem óvatoskodik.

Sajnos arra itt nincs mód, hogy egyesével végigvegyük a javaslatokat, egy-kettőt azonban mindenképpen érdemes kiemelni. Elsőként azt, hogy az oktatási rendszert nem toldozni-foldozni kell, hanem átfogó, megalapozott reformokkal, az értékeinek, hagyományainak megtartásával, erősítésével működővé kell tenni. Reformok eddig is voltak, de a legtöbbet elkapkodottan, ésszerűtlenül hajtották végre. Igazán nagyívű oktatási reformot pedig csak kiváló pedagógusokra lehet alapozni. (Nem pedig ideológiákra és megszállott politikusokra, teszem hozzá.) Ezért a hivatás színvonalának és elismertségének növelése az egyik legfontosabb feladat.

A tanárképzésnek elitképzésnek kell lennie, magas szelekcióval, a szóbeli felvételi visszaállításával. Ösztöndíjakat, magas szintű továbbképzést kell biztosítani a pályán lévőknek, ezzel együtt be kell vezetni a folyamatos alkalmassági vizsgálatot, helyre kell állítani a szakfelügyeleti rendszert. A Bölcsek Tanácsa szerint nem lenne haszontalan, ha az orvosképzéshez hasonlóan a pedagógusoknál is bevezetnék a pályakezdő évek posztgraduális képzésként való kezelését, a személyes mentorálás rendszerét. Ajánlatos lenne a bolognai rendszer előnyei (több gyakorlat) megtartásával visszaállítani a tanári szakokon az osztatlan, ötéves, kétszakos képzést, ezzel együtt viszont az alacsony színvonalú képzőhelyeket meg kellene szüntetni. A már pályán lévő sikeres szakembereket pedig jó volna megnyerni az oktatásnak - például a mérnökképzésben. Természetesen ennek a szép új világnak alapfeltétele a versenyképes fizetés is, és egy olyan iskola, amit megfelelő szakértelemmel irányítanak. Éppen ezért az oktatás vezetőinek kiválasztását és képzését segítő program kidolgozása sem halogatható.

Ahhoz, hogy szakmailag kiváló pedagógusok, szakemberek kerüljenek ki az oktatásból, hozzá kell nyúlni a több sebből vérző felsőoktatáshoz. Mert milyen is a magyar "elitképzés"? A részben a kampányszerűen végrehajtott változtatások (pl. a bolognai képzés bevezetése, a felvételi és érettségi rendszer átalakulása) miatt az egyetemekre bekerülő hallgatók tudásszintje jelentősen csökkent. A magyar felsőoktatás eltömegesedett, a legjobb intézmények kivételével a világ felsőoktatásának áramaitól elzárt, nem vonzó a külföldi hallgatóknak. Nincs aktív kapcsolattartás, migráció az iparból az egyetemek oktatói kara felé, a gazdaság sikeres, tekintélyes szakemberei nincsenek jelen az utánpótlás képzésénél. Néhány év múlva pedig komoly hiány lesz a PhD-fokozattal rendelkező szakemberekből is. Vagyis nagy esélyünk van rá, hogy az ország elveszítse jelenlegi kedvező pozícióját a magasabb hozzáadott értékű és tudás-intenzív tevékenységeket megcélzó külföldi tőkebefektetések terén.
 
Egészséges versenyre van szükség az intézmények között, a bölcsődéktől az egyetemekig. Ezt ösztönözheti az áttérés a fejkvóta alapú finanszírozásról a feladatfinanszírozásra: vagyis a minőségi oktatást adó iskoláknak a "szabadon elkölthető" pénze sokkal több kell, hogy legyen, mint a minőségi tanításra nem képes iskolák esetében. Utóbbiak felzárkóztatásában viszont segítséget kell nyújtani. A színvonalbeli különbséget pedig nemcsak az intézmények, hanem a pedagógusok között is érdemes honorálni: a kiemelkedő eredményt elérő tanárok esetében a fizetésük emelésével és egyéb támogatásukkal; a nem kielégítően teljesítő kollégák esetében pedig szakmai, erkölcsi segítségnyújtásra, végső esetben elbocsátásra van szükség.

A diákokkal szemben is magasabb követelményeket kell állítani: az érettségi rendszer átalakítása fontos stáció mind a középiskolai, mind a felsőoktatási reform szempontjából. A felsőoktatásba kerüléshez meg kellene követelni az emelt szintű érettségit, és fokozatosan emelni kell az érettségin elvárt minimumot. Kötelezően választható tárgyként be kell lépnie egy természettudományos tárgynak a kötelező érettségik közé.
 
Ennek a komplex javaslatrendszernek az eredményeként 2020-ra a magyar oktatási és tehetséggondozási tevékenységek követendő példák lesznek az EU-ban, a nemzetközi rangsorokban előrelépünk valamennyi készségszinten, a versenynek köszönhetően folyamatosan javul az iskolák, oktatási intézmények színvonala. 2030-ra pedig a nemzetközi összehasonlító felmérésekben Magyarország az első tíz közé kerül.

A Szárny és teher optimista jövőképét újfajta pedagógiai szemlélete magyarázza: siker- és értékcentrikus. Az egész tanulmányt ki lehetett volna hegyezni a kudarcokra is: hogy összedől minden, és tízmillió funkcionális analfabéta országa leszünk. De negatív jövőképből amúgy is éppen elég van. Ráadásul a köldöknézés pont annak a mentalitásnak a része, melyet a Bölcsek Tanácsa meg kíván haladni.

 

 

eszközök:
MEGOSZTÁS:
101 komment

A Komment.hu cikkeihez regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Ha még nem regisztrált, tegye meg itt! Mivel a Komment.hu szerkesztősége a hozzászólásokat előzetesen szűri, azok azonnal nem jelennek meg az oldalon. Csak azokat a hozzászólásokat publikáljuk, amelyeket erre érdemesnek tartunk. Moderálási elveinkről részletesen itt olvashat.

Elfelejtett jelszó

51 fores54 2010. 02. 26. 05:19

Eszméletlen sok hülyeséget tanitanak magyar irodalomból/a Toldit féléven keresztül/matekból amit késöbb talán az egy százaléka használ,Több nyelv és több életrenevelés kell.

50 LAKSZ 2010. 02. 26. 01:41

Egyetértünk a két rendszer alatti folytatólagosságról szóló megállapítással, és a „régi-új elit” szellemi termékeinek igénytelenséget sugalló minőségével, ugyanakkor az oktatási rendszer lezüllésének elsődleges oka nem az igénytelenség, azaz a romlás nem „véletlenszerű”. Az igazi ok a „hatalmaskodásból, hatalomféltésből” ered, azaz a rendszer lezüllesztése szándékos. A korábbi állampárti elit és a rendszerváltáskor– tisztelet az egy-két kivételnek - velük osztozkodó „új hiénafalka” közös érdeke volt az, hogy ne alakulhasson ki olyan új értelmiségi elit, illetve „képzett társadalom”, akik gyakorlatban is veszélyeztethetik az állami vagyonon történő „pacsizást”.

A pártpolitikusok nagy részének valóban nem célja az, hogy eredményes minőségi oktatás alakuljon ki, azonban az egyszerű érdek megfogalmazás nem elég, kifejezetten csakis „személyes érdekekről” van szó.

Egyetértünk azzal is, hogy ha az oktatási színvonal magas, akkor erősebb eredményesebb kis-közép vállalkozások alakulnak ki. De tegyük hozzá, a létrehozott termékek, anyagi és szellemi javak minősége, s ezzel együtt a GDP is jelentősen emelkedne.

Az az elképzelés, hogy pedagógusoknál is bevezetésre kerülne a pályakezdő évek posztgraduális képzésként való kezelését, jó gondolat. Ez valóban hasznos lehetne, mind a minimálisan elégséges gyakorlat és szakmai színvonal kialakulásához, mind az oktatás-nevelés területén dolgozók hivatástudatának és társadalmi elismertségének növelésében.

Az az alapcél, hogy át kell térni a feladatfinanszírozásra nem rossz gondolat, bár a közvetlen, azonnali áttérés a fejkvóta alapú finanszírozásról a feladatfinanszírozásra nem lehetséges, ezért a fejkvóták mellett kell kiegészítő szakmai forrásokat biztosítani a minőségi képzést adó oktatási-nevelési intézményeknek

Az, hogy emelni kell az érettségin elvárt minimumot, az is helyes, de ezzel csak részben értünk egyet, az érettségi – ill. általában a középiskolák oktatási színvonalának emelése egy helyes út lehet, de a felsőoktatási intézményeknek kell adni a kiemelt képzést, és a nagyobb minőségi tudást adó felsőoktatási intézmények jobban válogathatnak majd a tehetségesebb diákokból. Azzal nem értünk egyet, hogy a többfajta szintű érettségi van. Az érettségi szintnek egységesnek, azonosnak kell lenni minden középfokú iskolában.

49 Ria52 2010. 02. 26. 00:11

Megdöbbent, hogy egy fontos, a gyerekeink, unokáink életét alapvetően befolyásoló témánál olyan kommentek születnek, mint Artur és jeffy írása!

Gondolom, Arturnak nincsenek gyerekei, ha vannak, akkor őszintén sajnálom őket.

A jeffy kommentjének célját nem is értem. Komolyan!

48 kasza 2010. 02. 25. 20:50

Kedves Ria52!

Én is arról írtam, hogy "valamit" meg kell oldani, változás kell!
Nem anyagi, hanem gazdasági okokat írtam (szerintem nem ugyanaz), bár ettől még lehet, hogy nem vagyok pontos. Hogy mire gondolok itt:
Céltalan a diák, mert azt látja,
1.hogyha végez, nagy valószínűséggel nincs szükség a munkaerejére a piacon
2. a szülők (többsége!) nem motivál, csak vár az iskolától
3. jól fizető pornósztárnak, egyéb idióta ugribugrinak a tévében nem kell semmiféle műveltség

Egyébként én is általánosítottam a saját osztályomat tekintve: több, mint harmada bukott, ellenben kb. ugyanennyiüknek határozott elképzelései vannak a jövőjével kapcsolatban. Ennek az utóbbinak nagyon örülök (ki tudja miért...).

47 jeffy 2010. 02. 25. 19:27

Nem kell tanulni!! Minek!? Inkább az összes TV- csatorna adja le a "Maúnika-sót"!!! Legyen a HÜLYE még hülyébb!!
Minek nekünk még egy (vagy több) Nobel-díj!! Elég az a 14!!!
Az iskolákat be kell zárni!!
Így hát azt mondom: "Legyen Ön is analfabéta!!"

46 gyógyitás 2010. 02. 25. 18:49

Mi történik ebben az országban ?

45 Artur 2010. 02. 25. 18:21

Tisztelt kommentezők! Tökéletes a keresztmetszet kicsiny társadalmunkról. Születik egy tanulmány a legnagyobb jó szándékkal egy égető probléma megoldására. Egyetértés még véletlenül sem lesz, hiszen mindenki másképp látja. Menjünk egy kicsit vissza: van tankötelezettségre vonatkozó törvény? Van! Ha a büdös kölök nem tanul, zavarja az órát, osztályozni kell, meg kell buktatni, ki kell csapni, menjen máshova. A szülő anyagi felelősséggel tartozzon a gyerekéért.A pénz mindjárt nagyon fog fájni a nagypofájú szülőnek. Pénzbüntetés minden balhéért és a szülő rögvest rájön, hogy foglalkoznia kell a gyerekével. ha a város másik végébe kell iskolába járni, az is pénzbe fog kerülni. A pedagógust pedig védje a törvény. Legyenek elit oktatási intézmények, amelyek valóban nagy követelményt támasztanak, de a végzőseik minőséget jelentenek akkor is, ha állást kell keresni. nyugaton van ilyen...Nézze meg már valaki az angol kollégiumi rendszert! A szülőknek és a diákoknak kötelességük van és jogaik csak akkor, ha a kötelességüket teljesítik. Hogy ez nem demokrácia és liberalizmus??? lehet. De ha szarban van a haza, akkor a lágyabb eszközök hátrább sorolandók. Lásd: Churchill. Kapjunk már a fejünkhöz!!! És ehhez nem kell még a Jobbik sem!!!

44 mpolgar 2010. 02. 25. 17:39

Kedves Mindenki!
Éppen egy bonyolult pályázat közepén vagyok, sőt, rövidesen a végjátékban, nem sok időm van, hogy a kommenteket olvassam. Amit eddig sikerült átfutnom, az annyi, hogy továbbra is alapvetően egyetértek „Morvai”-val. Vagy nagy tapasztalatú, általam tisztelt pedagógus, vagy nagyon józanul látja a mai helyzetet.
Röviden, mint már más helyen említettem, -továbbra is azt javaslom, hogy át kellene nézni a korábban, ebbemn a témakörben megjelent kommenteket. Rengeteg dolog elhangzott, talán érdekes lehetne, hogy az ott megszólalók változtatták-e a véleményüket, esetleg, már esett-e szó ilyesmiről, amin megint törik sokan az agyukat. (Archivum!)

A pedagógia, oktatás kérdése akár bevalljuk, akár nem, kulcskérdés. Sajnos, hogy szinte pusztán ilyem fórumokon lehet igazán megvitatni ezeket a nem elhanyagolható kérdéseket, amikben mindenkinek kellene, hogy legyen beleszólása.

A véleményem az, hogy minél többet kellene erről vitatkozni, mert a hallgatás, a másokra való felelősséghárítás bűn, míg sokan azon vitatkoznak, hogy kinek a „sara”, addig felnő egy generáció, esetleg kettő, aztán, ahogy a kabaréban mondják, „aszhatjuk”!
Most végzek, egy felnőttek oktatásáról szóló, illetve arra felkészítő , illetve azt segítő tanfolyamot. Az ott hallottak elkeserítőek!
Pedig, azok a bizonyos felnőttek nem is olyan régen még iskoláskorúak, tankötelesek votlak, ma hol tartanak? Sőt, hol fogunk, fognak a végzettek, vagy nem végzettek tartani holnap, ha ez ílyen felelőtlenül, átgondolatlanul megy tovább?

43 honfoglalo 2010. 02. 25. 17:22

Üdv Mindenkinek!
Elmondhatom hogy nagyobbrészt minden hozzászólással egyet értek úgy nagyjából. Igaz nem tanár, csak végzős egyetemista vagyok, de úgy láttam hogy ellentmondás is volt a cikkben. Méghozzá az(lehet hogy több is volt), hogy szükség van a megfelelő Phd-s meg más fokozattal és képzettséggel rendelkező szakemberekre ipari területen is mert ha nincs jó utánpótlás akkor romlik a külföldi működő tőke beruházások körülményei. Most akkor kérdem én, hogy ha globalizációs hatalmakat szolgálunk illetve a politikánk és emberei szolgáltatnak ki ezeknek a népre nézve a lehető legrosszabb alkuval akkor ez miért probléma? Az alapvető gazdasági, morális, és egyéb szinteken levő válságok is a politikai és gazdaság összefonódásában és az ő érdekeinek való szinte teljes kiszolgáltatottságból is eredeztethetők jórészben. Az oda írtak nekem egy kicsit úgy hangzottak, hogy legyenek jól képzett szakemberek de mint rabszolgái v. adós rabszolgái egy alapvetően igazságtalan rendszernek, mert ők még többet érnének, mint egy csomó züllött, alulképzett, alkoholista szerencsétlen szakmunkás akik jobb esetben is többnyire egyszerű híradókat láthatnak esténként nagy valószínűséggel csupa sarkított megközelítésből. Ha ennyire nagy bajok vannak egy társadalomban, akkor ilyen célú reformot nem lenne szabad engedni. Az embereknek igen is biztosítani kell az önálló gondolkodáshoz és akár a forradalomhoz való jogot is. Ismerjék meg a világot jobban meg a működését és minél több dolognak a pontos miértjét meg ok okozati összefüggéseikben, de mégse csak egy aspektusból, hanem többféléből. Szabadabb gondolkodást és cselekvést, de nem anarchiát, hanem rendes összefogást, olyan egységeset. És a nép vagy nemzet képes legyen önmagával is szóba állni. Ez fontos!

42 ecosse 2010. 02. 25. 16:20

Kedves Varga Betti!

Néhány észrevétel gondolatébresztő írásához:
"Elsőként azt, hogy az oktatási rendszert nem toldozni-foldozni kell, hanem átfogó, megalapozott reformokkal, az értékeinek, hagyományainak megtartásával, erősítésével működővé kell tenni."

A fentiekhez közmegegyezés kell, és mielőtt megalapozott reformokba kezdenénk ismételten, először is tisztáznunk kellene, mit is várunk az oktatási rendszerünktől pontosan. (Ebben bizonyosan nincs ma közmegegyezés.) A fentiekhez alakítsuk ki a rendszer struktúráját (óvodától egyetemig), a pedagógusképzés rendszerét, a minőségellenőrzés módját, stb.
Szakmai, szakmapolitikai közmegegyezés nélkül újabb reformot kezdeni (miközben jelenleg is folyamatos reformokat élünk lassan 20 éve) felelőtlenség lenne.

Magam az alapozó szakasz hosszabbra nyújtásának híve vagyok.
Az alapkészségek - matematikai, szövegértési kompetenciák megerősítése nélkül nincs eredményes alapfokú, középfokú, de felsőfokú oktatás sem.

A PISA jelentés mindenki számára értelmezhető jellemzése itt található. Tanulságos. Ajánlom figyelmükbe.

http://www.ofi.hu/tudastar/bathory-zoltan-valtozo
1 2 3 4 6 8 9 10 11

A legújabb hozzászólások

sors // 2010 // sze // 09

Minél előbb EURO,akkor nemtudnának az ingadozással játszadozni,mert ez csak egy kész röhely! A valamelyik vezér egyet kehhent,mindjárt esik a Ft.Hogyis van ez?Miért és kik ezek?Az ...

Bárcsak úgy élhetnénk, ahogyan élünk! (498)
pannika // 2010 // sze // 09

Drága Pali bá! Nem mentem orvosnak , sem védőnőnek.Az ő dolguk észrevenni a betegséget, hiányosságot, majd azt megfelelően kezelni Természtesen őket sem kötelezte senki arra, ho...

Osztályfőnöki hatalom, tekintély nélkül (27)
reszelő // 2010 // sze // 09

Elolvastam ezt a szövegértelmezést, kidobtt idő volt. Sajnos azok kritizálnak, akik vajmi keveset értenek a témához, ezért hosszú lére eresztik a semmi mondandójukat.

Amiről a szónok hallgat: Orbán és Barroso értékel és utat mutat (7)
stevo // 2010 // sze // 09

Petőfi szelleme 2010. 09. 08. 21:24 Hát én is.Megköszönni a választók nak kell,azok szavaztak rájuk. Bugár el ismert politikus,Őt szeretik a szlovákok is.Igaz nagyon okosan kell...

Új korszak kezdődik a kisebbségi politikában (13)
Király // 2010 // sze // 08

Szerintem mi két külön malomban őrlünk Pizza. Persze hogy nem vagy tanár sem pedig futár. Te filozófus lehetsz,abból ítélve hogy mennyit merengesz ezen a témán.:)

Tanárok: akikre egy kaktuszt sem bíznánk (962)

Időjárás

időjárás

Mai időjárásmin: 10 °C
max: 19 °C


Hirdetés


RSSHírlevélÍrjon nekünk!OldaltérképArchívumMédiaajánlatImpresszum
Adatvédelem[origo]T-OnlineOK.huiWiW[freemail]track.huG-PortalVidea Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva