ORIGO24 órakomment.huvidea[freemail]

KOMMENT.HU

hirdetés
Kondor Vilmosirodalomkrimi

Kísért a múlt: magyar krimik a piacon

// 2010 // szept // 27

A huszadik század első felének magyar történelme és kultúrája népszerűsége csúcsán van a könyvpiacon, mindez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a magyar krimi, illetve a noir újjászületett - műveit a közönség fogyasztja, a kritika pedig elismeri. Miért szeretjük a vitatott történelmű korszakok bűneseteit, és hogyan segíthet a magyar krimi sikere abban, hogy feldolgozzuk a múltat?

Forrás: AFP

Ajánlat

Aki az utóbbi években akár csak egyszer is betért egy nagyobb könyváruházba, tapasztalhatta, hogy a huszadik század eleje és dereka igazi slágerkorszakká vált a könyvkiadásban. A polcok és standok tele vannak történelmi vagy művelődéstörténeti témájú ismeretterjesztő kötetekkel, visszaemlékezésekkel, albumokkal és most már egyre inkább regényekkel is. Különösen nagy vonzerővel bír az 1945 előtti világ, annak polgári miliője és eleganciája, de súlyos társadalmi kérdései és problémái is.

Jól mutatja ezt például az Ulpius-ház Ulpius Anno sorozatának népszerűsége, melyben két világháború közötti magyar sikerkönyveket adnak ki újra. Jellemzően olyanokat, melyek tele vannak városleírásokkal vagy egyéb szociografikus elemekkel. De a történelmi témájú ismeretterjesztő irodalomban is magasan ez a korszak vezeti a sikerlistákat, Trianontól a második világháborúig. Láthatóan ez a korszak a magyar történelmének az a fejezete, amely társadalmi szinten is élénk érdeklődést tudhat magáénak. Nem meglepő, hogy a nagy kínálat csupán a nagy kereslet következménye: a jelentősebb könyvterjesztők, könyváruházak eladási sikerlistáit a történelmi könyvek közül uralják a Horthy-korszakot és a világháborúkat feldolgozó kötetek, ezek közül is a legkeresettebbek a tévhiteket, összeesküvés-elméleteket bemutató könyvek.

Az okokat lehetne sorolni: a rendszerváltozás előtti és utáni történelemtanítás mást mond a két világháború közti időszakról, legalábbis máshová helyezi a hangsúlyokat. Ezt a bizonytalanságot csak fokozza, hogy a jelenkori iskolai történelemtanítás jellemzően alig jut el a huszadik századig a tananyagban. És akkor nem említettük még a magyar politikát, mely az aktuálpolitikai meccseket valamiért mindig is nagyon szerette a múlt értelmezésére is kiterjeszteni. És bár ez a kétségtelenül nem normális állapot látványosan negatív következményekkel jár, vannak pozitív hozadékai is: az érdeklődés és a tudásszomj általános növekedésén túl ez a sajátosság nagyban hozzájárult például a magyar krimi megújulásához (egyesek szerint: születéséhez) is.

A krimi az egyik olyan műfaj, amely a társadalmi változásokra a leggyorsabban reagál. Hőseit, a nyomozót, a bűnözőt, valamint a bűntényt és a nyomozás folyamatát a mindenkori jelen formálja, alakítja. A krimi hagyományos célja a (tömeg)szórakoztatás, márpedig a magas eladott példányszámot csak olyan témaválasztással és kérdésfelvetésekkel lehet elérni, melyek foglalkoztatják is a kortárs közönséget.

Jól mutatja ezt az amerikai krimi alakulása. Az amerikai krimiben a húszas-harmincas évek fokozott ütemű városiasodása, a társadalmi különbségek mélyülése, a gengszterkorszak a kemény vonalakkal megrajzolt, általában magányos és öntörvényű magándetektívet hívta életre: például Dashiell Hammett Sam Spade-jét. Ezt az erőszakos, statikus figurát formálják át a negyvenes évekre a társadalmi változások a gyengék cinikus, ballonkabátos védelmezőjére, Philip Marlowe-ra. Az ötvenes évekre, a rendőrség megerősödésével párhuzamosan pedig megjelent a hétköznapi, közösségi emberből gyúrt, profi rendőrnyomozó például Ed McBain tollából. És persze a bűn is folyamatos korrekcióra szorult: a kemény krimibeli vérontás, rablás, csalás egyre absztraktabb formát ölt, politikai, társadalmi, etnikai, vallási vonatkozásokkal egészült ki.

A folyamatosan változó társadalmi és politikai környezet hatása a jóval kevésbé ismert és persze jóval kevesebb szerzőt és könyvet felvonultató magyar krimi történetében is érzékletesen kirajzolódik. A századelőn írt Moly Tamás Vörösbegy-krimijei kötelezően egy európai nagyvárosban játszódnak (például Párizsban), a bűnöző-szélhámos és a tiszteletre méltó nyomozó inkább szellemi párbajt vív, mindketten a kor magaskultúrájának elkötelezett hívei, számos hasonló (elsősorban szimpatikus, irigyelhető) tulajdonságuk van, ugyanakkor mégis élésen elválasztható egymástól a bűn és a rend szférája. Ezzel szemben a szocialista krimi saját ideologikus környezetének megfelelő forgatókönyvet hoz magával. Nincs semmi finomság, semmi csodálatra méltó a bűnösökben, és a nyomozó sem mondható bonyolult figurának: minden egyszerű, minden fekete-fehér, előre tudjuk, hogy melyik társadalmi osztály képviselője lesz a bűnelkövető, és persze ki az ártatlan áldozat. A rendszerváltozás körüli és utáni jelentősebb krimik pedig, mint például Lengyel Péter Macskakő-je, Tar Sándor Szürke galamb-ja vagy a kétezres években András Sándor Gyilkosság Alaszkában c. regénye a posztmodern világ káoszában a krimit a bölcseleti, ismeretelméleti kérdések boncolgatásával inkább a szépirodalom felé mozdította el.

Többek szerint azonban csak most, a kétezres évek végére született meg az igazi magyar krimi, Kondor Vilmos sorozatának (Budapest noir, 2008; Bűnös Budapest, 2009; Budapesti kém, 2010) köszönhetően. Kondor buszokon, metróállomásokon, plakátokon a magyar viszonyokhoz mérten erős reklámkampánnyal hirdetett könyvei egyszerre nyerték el a közönség, valamint a közönségsikereken általában fanyalgó kritikusok tetszését. Kondor hard boiled-szerű történetei a második világháború küszöbén és az abban álló Budapesten játszódnak, magyar hősökkel, magyar történelmi környezetben. Egy olyan időszakban, melynek megítélése még ma is vitatott, melyről radikálisan eltérő értelmezések élnek egymás mellett.

Ez a lezáratlanság pedig, amely akadályozza a történelmi traumák nyugvópontra jutását, a krimi szempontjából tökéletes terep, hiszen maga a történelmi háttér is rejtélyes, fenyegető: vagyis izgalmas. Nemcsak a bűntény, hanem maga a lezáratlan huszadik századi történelem is nyomozásra szorul. Nem is beszélve a korszak virágzó magas- és populáris kultúrájáról, amely sokak számára ma egyfajta aranykornak tűnik. Ráadásul ismert az a pszichológiai hatás, hogy párhuzamot sejtünk saját korunk és a száz évvel korábbi időszak között. Ezt az érzést csak erősítik a hasonlóságok: a gazdasági válság, a politikai szélsőségek megerősödése, az új világhatalmak felemelkedése, ezzel együtt a kiszámíthatatlanság érzése a világpolitikában.

Miközben a krimi műfaja a tévében, a moziban és az irodalomban már hosszú ideje hódít, úgy tűnik, Magyarországon mostanra sikerült csak "kitalálni" azt a formulát, mely valóban sikeres magyar krimit teremthet. Míg a CSI-sorozatok korában a jelenkori Magyarország meglehetősen alkalmatlan, provinciális helynek tűnik a valóban izgalmas és nagyszabású bűntényekhez és nyomozásokhoz, addig például a század első felének Budapestje ideális, egyszerre vonzó és fenyegető környezetet nyújt. Hogy a formula működik, mutathatja az is, hogy egyre több kortárs regény és krimi játszódik a 20. század első felében: Kondor kiadója például nemrég egy, a századforduló Ókanizsáján játszódó krimivel (Baráth Katalin: A fekete zongora) jelentkezett.

Ez az újfajta magyar krimi ráadásul akár fontos társadalmi szerepet is betölthet: a közérthető, átélhető történetek segítségével - valójában természetesen a korszak egy jelenkori értelmezését adva - segíthet "birtokba venni", megértetni a magyar történelem talán legvitatottabb időszakát, a szélesebb közönséggel is megismertetni annak viszonyait. És talán kultúrmissziós feladatot is betölthet: a nyugatosok és egyéb, a korszakban alkotó jelentős szerzők iránti érdeklődést is segíthet felkelteni. De ami a legfontosabb: megmutatja, hogy igenis lehet jelentős piaca az igényesebb kortárs magyar fikciós irodalomnak.

A legújabb hozzászólások

nincsbeceneven // 2013 // jún // 21

Ott lett ilyen az IQ-ja!

Nehéz együttélés a jogállam rendjével
Wee // 2014 // sze // 29

Sziasztok!
Pénzt akarsz keresni rész/másodállásban? (akár diákok is csinálhatják)
A feladatok egyike lenne, a (kis-és...

TheyCallMeTrinity // 2011 // sze // 15

Nem feltétlen értek egyet a cikk írójával, hogy "lúzerképző". Ez olyan, mintha arra utalna, hogy Ács Ferit kellene ideálként...

Magyar lúzerképző: kihez szólnak a kötelező olvasmányok?
Gaál Csaba // 2014 // máj // 29

Akkor sorjában.
1. 2011-ben komoly fiskális lazítás volt a magánnyugdíj-pénztárak kvázi államosításának...

LE A SZOTYIALIZMUSSAL ! ! ! // 2014 // nov // 20

gyikember 2014-11-21 00:20:12
.
A mondandód végét helyesbítem:
itt nem lesz munkahely, mert összeomlik a gazdaság!

[origo] legfrissebb

Hirdetés


RSSHírlevélÍrjon nekünk!ArchívumMédiaajánlatImpresszum
Adatkezelési SzabályzatORIGOOK.huiWiW[freemail]Videa Az ORIGO kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva