ORIGO24 órakomment.huvidea[freemail]

KOMMENT.HU

hirdetés
médiatörvényonline médiaOrigo

Az [origo] és a médiatörvény - újévi vezércikk

// 2011 // jan // 01

A január 1-jén életbe lépett új médiaszabályozás ellen számos intézményi és személyes, alapos és elsietett, ötletes és közhelyes, hazai és nemzetközi tiltakozással találkozhattak az elmúlt napokban különböző orgánumokban a közügyek iránt érdeklődő olvasóink. Az [origo]-tól hagyományosan távol állnak a széles gesztusok és látványos megmondások, most sem ilyesmi következik - de mivel az olvasóinkkal való jövőbeli kapcsolatunkat legalábbis potenciálisan meghatározhatja ez a törvény, az új év alkalmából összefoglaljuk, hogyan látjuk a helyzetet.

Ajánlat

Sok-sok túlzás és ferdítés próbálja olvasóink kedvét elvenni ettől a témától, nem csodálkozunk, ha esetleg sikerült. Az új médiatörvénybe belekerült ugyan néhány pozitív apróság, de - szemben a kormány képviselőinek állításaival - ezek messze nem olyan súlyúak, hogy legitimálhatnák a nagymértékű változást. Egyelőre ugyanis nem a reklámok hangereje a magyar nyilvánosság legfontosabb problémája. Az sem igaz azonban, hogy az új törvények lábbal tipornák a sajtószabadságot. Az új törvények csupán megteremtik a lehetőségét a sajtószabadság korlátozásának - de ez már önmagában is elég baj.

A sajtószabadság korlátozásának lehetőségét önmagukban nem - a leggyakrabban elhangzó, de nem egyetlen érvet véve példának - a kiszabható nagy összegű bírságok teremtik meg, hanem az, hogy nem tisztázott, milyen indokokkal lehet kiszabni ezeket. El tudunk képzelni extrém helyzeteket, amikor az állami közbeavatkozás jogos és a bírság indokolt lehet, bár ezen elképzelhető esetek szinte mindegyikére vonatkozik a büntető törvénykönyv is (ahogyan a polgári törvénykönyv számos passzusa is védi azokat, akikkel méltatlanul bánik a média). Jelen pillanatban azonban a médiatörvényekből nem állapítható meg, hogy milyen vétségekért járna szankció, sőt az sem, hogy mi számít vétségnek. Megfordítva: ha egy-egy médium ad arra, hogy jogkövető legyen, ezekből a törvényekből nem fogja megtudni, hogy hogyan csinálja. A kiszabható büntetések alapjául szolgáló vétségekről nem a törvény, hanem az azokat kiszabni jogosult Médiahatóság maga rendelkezik majd, amely intézménynek ezen kívül is számos, önkényeskedésre is lehetőséget teremtő eszköz áll majd rendelkezésére.

Visszatérő érv az új törvénnyel kapcsolatos vitákban, hogy ellenzői "miért feltételezik, hogy a jogalkalmazók önkényeskedésre fogják használni" a törvény adta lehetőségeket? A mi megítélésünk szerint mindegy, hogy feltételezzük-e vagy sem: egy törvény - bármely törvény - akkor tölti be a hivatását, ha nem is lehetséges önkényeskedésre használni, mert tartalmaz erre nézve garanciákat. Mi egyébként nem feltételezzük az önkényeskedés szándékát, és nem azért, mintha ne lehetne okunk erre, hanem mert úgy véljük, hogy a demokrácia egyik alapja az aktorok egymás iránti bizalma. Ennek hiánya minden félből a legrosszabbat hozza ki (ahogy azt jól példázza a magyar közélet és az ország elmúlt tíz-tizenöt éve).

Orbán Viktor miniszterelnök kormánya egy gazdasági, kulturális és morális tekintetben is legatyásodott országot vett át az elődeitől. Ez sok mindenre mentség vagy hiteles indok, ám a szinte minden nyilvánosan leírt vagy elhangzó szót, bemutatott képet ellenőrző - és potenciálisan büntető - hatóság létrehozását biztosan nem indokolja sem a válság, sem az előző ciklus korruptsága, sem más racionális ok. Szabad sajtó nem azért van, hogy - bármilyen impresszív többséggel megválasztott - kormányok csicskája legyen. Hanem azért, hogy a polgárok gyakorolhassák a véleménynyilvánítás alapvető emberi jogát, hogy tájékozódni tudjanak az életüket érintő eseményekről, támpontot kapjanak választói és fogyasztói döntéseikhez, és persze szórakozzanak. (Ha az elmúlt nyolc évben nem működtek volna lelkiismeretes újságírók, bloggerek és kommentezők ebben az országban, vajon hogyan értesültünk volna a Gyurcsány-kormány viselt dolgairól?) Ez még véletlenül sem azt jelenti, hogy ne viselnének a médiában dolgozók - ahogy mindenki - felelősséget saját tetteikért, de nagyon nem mindegy, hogy e felelősségnek ki és milyen szabályok alapján lehet bírája.

Továbbra is úgy véljük, hogy hazánk jogállam, ahogy az elmúlt húsz évben még egyszer sem állítottuk, hogy ne lenne az. Az ember nem mondhatna ki ilyesmit anélkül, hogy abból ne következne rengeteg sürgős teendő. Mindannyiunk érdekében azt reméljük, hogy a kormányfőt most Lukasenkóhoz vagy Chávezhez hasonlító nemzetközi kommentátorok minél hamarabb kénytelenek lesznek új cikkeket írni, amelyekben megállapítják: a riadalom immár nem indokolt, a magyar demokrácia megvédte a nyilvánosságot és ezáltal saját magát. A Médiahatóság majdani döntéseit követő fellebbezésekre reagáló bírói gyakorlat, majd pedig egy belátó, a médiatörvényeket a lehető leghamarabb módosító kormánytöbbség van abban a helyzetben, hogy hamar bebizonyítsa: pánikra semmi ok. Ha optimizmusunk ellenére mégis ennek az ellenkezője - tehát a sajtószabadság valós és konkrét korlátozása - történne majd, nem fogunk habozni felemelni a szavunkat.

Az [origo]-val olyan újságot hoztunk létre tizenkét évvel ezelőtt, amely abban hisz, hogy a tények tárgyilagos ismertetése, az azokhoz való szigorú ragaszkodás (még a véleményalkotásban is), az egyenlő mérce alkalmazása és az azok alapján való tájékoztatás a demokrácia egyik legfontosabb eszköze. Mi a továbbiakban is e szerint fogunk eljárni (a médiatörvény ügyében is ezt tettük cikkeinkkel), és jelenleg nem látjuk, hogy ebben mi vagy ki akadályozhatna meg minket.

A legújabb hozzászólások

nincsbeceneven // 2013 // jún // 21

Ott lett ilyen az IQ-ja!

Nehéz együttélés a jogállam rendjével
Wee // 2014 // sze // 29

Sziasztok!
Pénzt akarsz keresni rész/másodállásban? (akár diákok is csinálhatják)
A feladatok egyike lenne, a (kis-és...

TheyCallMeTrinity // 2011 // sze // 15

Nem feltétlen értek egyet a cikk írójával, hogy "lúzerképző". Ez olyan, mintha arra utalna, hogy Ács Ferit kellene ideálként...

Magyar lúzerképző: kihez szólnak a kötelező olvasmányok?
Gaál Csaba // 2014 // máj // 29

Akkor sorjában.
1. 2011-ben komoly fiskális lazítás volt a magánnyugdíj-pénztárak kvázi államosításának...

LE A SZOTYIALIZMUSSAL ! ! ! // 2014 // nov // 20

gyikember 2014-11-21 00:20:12
.
A mondandód végét helyesbítem:
itt nem lesz munkahely, mert összeomlik a gazdaság!

[origo] legfrissebb

Hirdetés


RSSHírlevélÍrjon nekünk!ArchívumMédiaajánlatImpresszum
Adatkezelési SzabályzatORIGOOK.huiWiW[freemail]Videa Az ORIGO kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva